Szegedi Tudományegyetem
Egyetemi Könyvtár

Nyitó oldal

Volt kari könyvtárak
Egyetemi Gyujtemény

! Tananyagok !
Szakirodalom
Linkgyujtemény

Kérdés?

A !-lel megjelölt témákat csak az SZTE oktatói, dolgozói és
hallgatói érhetik el.
 

 

Szakirodalmi információk

MŰVÉSZETTÖRTÉNET

ÁLTALÁNOS BIBLIOGRÁFIA
Művészettörténeti irodalom Mészáros F. István előadásaihoz

FORRÁSOK
Antikvitás

ARISZTOTELÉSZ: Poétika (PannonKlett Kiadó, Matúra-bölcselet-sorozat, Bp. 1997. ford. Ritoók Zsigmond, szerk. és jegyz. Bolonyai Gábor). – A Poétika harmadik mérvadó magyar fordítása, de az első kitűnően annotált és gondozott kiadása!

A görög művészet világa. A görög képzőművészetek archaikus és klasszikus korának írott forrásai, I–II. kötet (Gondolat Kiadó, Európai Antológia-sorozat, Bp. 1962. szerk. Szilágyi János György). I: 332 oldal, 24 tábla, 21 szövegközi kép; II: 277, 16 tábla, 1 szövegközi kép. – A magyar klasszika-filológia doyenjének nélkülözhetetlen és az európai kiadások között egyedülálló módon tematikailag csoportosított szövegválogatása, ami a kiadás pillanatáig napvilágra került vonatkozó emlékanyagot szinte hiánytalanul közli!

A római művészet világa. Az ősidőktől Augustusig (Gondolat Kiadó, Európai Antológia-sorozat, Bp. 1974. szerk. Castiglione László). 329 oldal, 29 tábla, 16 szövegközi ábra.

VITRUVIUS: Tíz könyv az építészetről [De architectura libri decem] (Képzőművészeti Kiadó, Bp. 1988. ford. Gulyás Dénes, átdolgozta Marosi Ernő), 298 oldal.—Plinius Naturalis Historia-jának művészeti vonatkozású XXXIV. és XXXV. könyve (vö. 2. és 3. tétel) mellett jószerével az egyetlen fennmaradt összefüggő írott forrásunk az ókori – természetesen az építészet köré csoportosított – képzőművészetekről! Az eredeti műből csupán a szöveg kéziratai maradtak fenn; a szövegértéshez nélkülözhetetlen ábrák a kora-reneszánsztól kezdve foglalkoztatták a kiadókat. A magyar kiadás e több évszázados erőfeszítésekből szemelgeti illusztrációit, amelyeket – ahol lehetett – a fennmaradt épületek fotóival gazdagítva egyesített saját segédábráival.

PAUSZANIASZ: Görögország leírása, I–II (Pallas Stúdió, Bp. 2000), ford. Muraközy Gyula. 366+390 oldal.

PLINIUS, idősebb: Természetrajz, XXXIII–XXXVII. könyv: Az ásványokról és a művészetekről (Enciklopédia Kiadó, Bp. 2001), 438 oldal.

Középkor

A középkori művészet világa (Gondolat Kiadó, Európai Antológia-sorozat, Bp. 1969. szerk. Marosi Ernő).—Lásd alább!

A középkori művészet történetének olvasókönyve, XI–XV. sz. (Balassi Kiadó, Bp. 1997. szerk. Marosi Ernő). 418 oldal, ebből 27 [igen hasznos!] tárgymutató.—Az előbbi kiadás bővített és javított változata; a középkori – mai fogalomhasználattal – „képzőművészet”-eket érintő forrásaink egyetlen használható magyar nyelvű antológiája!

THEOPHILUS PRESBYTER: A különféle művességekről [Schedula diversarum artium] (Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1986. ford. és jegyz. Takács Vilmos), 172 oldal, 42 szövegközi segédábrával.

A keresztény művészet lexikona (Corvina Kiadó, Bp. 1986. ford. Harmathné Szilágyi Anikó). 329 oldal, 41 tábla + címszavakhoz szövegközi ábrák.—Az egyetlen használható magyar nyelvű ikonográfiai útmutató.
Ed. p. Lexikon Kristlicher Kunst (Verlag Herder, Freiburg im Breslau 1980).

ÚJKOR

Emlék márványból vagy homokkőből. Öt évszázad írásai a művészet történetéből (Corvina Kiadó, Művészet és elmélet-sorozat, Bp. 1976. válogatta, ford. és a [nélkülözhetetlen!] előszót írta Marosi Ernő).

ALBERTI, Leon Battista [1410–1472]: A festészetről – Della pittura (Balassi Kiadó, Bp. 1997. Kétnyelvű olasz-magyar kiadás; olaszból fordította, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Hajnóczy Gábor). 180 oldal, 9 szövegközi segédábra.
Ezzel az eredetileg latinul írt festészeti traktátussal indul az újkori festészeti értekezések hagyománya. A három részre tagolt mű az antik retorikai művek mintájára – az európai kultúra történetében első ízben! – a festő tevékenységét tárgyalja, mintegy megkísérelve ezt az addig – és valójában még hosszú ideig – „koszos mesterség”-nek tartott kézművességet a „szabad művészetek” státusára emelni. Az első rész a festészet elemeivel foglalkozik: gyakorlatilag Alberti perspektíva-tana. A második a rajzzal, a fény-árnyékkal és a (nem egészen a mai értelemben vett, de ezt megelőlegező:) kompozícióval. Végül a harmadik könyv a festő illemkódexét, mintegy érvényesülésének legfontosabb kritériumát tárgyalja. FIGYELMEZTETÉS: a magyarul első ízben megjelenő kiadás egy a szerző által 1436-ban olaszra vulgarizált kéziratot követ, amely viszont inkább csak italianistákat érdeklő nyelvemlék, amúgy gyakran agrammatikus, csakis az eredeti latin változat fényében érthető szöveg. Ilyenformán a magyar kiadás különös elővigyázatossággal forgatandó; a modern fordítások közül inkább ajánlott a könnyen elérhető és teljesen megbízható Cecil Grayson (ford.)–Martin Kemp (bev.) féle angol: On Painting. Penguin Classics-sorozat, London 1978.
Ed. p. [postumus] De pictura. Bázel 1540; legjobb kritikai kiadás: On Painting and On sculpture. The Latin Texts of De Pictura and De Statua. Cecil GRAYSON (latin szöveget gondozta, angol ford. és jegyz.), Phaidon Press, London 1972.

ALBERTI, Leon Battista: Tíz könyv az építészetről (Bercsényi építészeti szakkollégium szamizdat-kiadása, vélhetően Bp. é. n. ford. bev. és a részleteket rostálta B. Szűcs Margit), 180 oldal, 3 képtábla (Albert épületeiről és ezek szerkesztéseiről). – Szinte elérhetetlen és ezért a magyar kultúrába nem szervesült Alberti-kiadás; legfőbb értéke a rövid életrajzi összefoglaló.
Ed. p. De re aedificatoria (Firenze 1485).

DÜRER, Albrecht [1471–1528]: A festészetről és a szépségről. Írások, levelek és dokumentumok (Corvina Kiadó, Művészet és elmélet-sorozat, Bp. 1982. ford. Harmathné Szilágyi Anna, gondozta Végh János), 295 oldal, 104 tábla.

LEONARDO da Vinci: A festészetről (Corvina Kiadó, Bp. 1967. ford. Gulyás Dénes, bev. Boskovits Miklós). – Az elérhetőbb 1973-as 2. kiadásból kimaradt az időközben Olaszországba emigrált, s ilyenformán „osztályidegenné” vált Boskovits Miklós kitűnő bevezető tanulmánya, aki egyben a magyar szöveg megbízhatóságáért kezeskedik. 329 oldal + 49 tábla Leonardo műveiről.
Ed. p. Trattato della Pittura (Codex Vaticanus Urbinas 1270) – a magyar kiadás egyaránt figyelembe veszi Heinrich LUDWIG 1882-es bécsi, illetve Gaetano MILANESI 1890-es római kiadását.

PALLADIO, Andrea [1508–1580]: Négy könyv az építészetről (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp. 1982. ford. Hajnóczy Gábor, utószót írta Zádor Anna), 411 oldal, Palladio eredeti vonalas metszeteinek szövegközi repróival, 27 színes tábla Palladio épületeiről.
Ed. p. I quattro libri dell’architettura. Velence 1570.

VASARI, Giorgio [1511–1574]: A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek élete (Több magyar ford. is van, de egyik sem teljes és egyik sem megbízható! A legterjedelmesebb válogatás: Magyar Helikon, Bp. 1973; 1978. ford. [szépen, ám nem szakszerűen, néhol kihagyásos technikával] Zsámboki János).
Ed. p. Le vite dei più eccelenti pittori, scultori e architetti (Firenze 1550; 2. szerző által bővített kiadás: Firenze 1568).

MANDER, Karel van [1548–1606]: Hírneves németalföldi és német festők élete (Helikon Kiadó, Bp. 1987. ford. Szondi Béla és Weöres Sándor, válogatta Végh János, jegyz. Urbach Zsuzsa). pp. 194, 32 t. Ed. p. Het Schilderboeck waer in voor eerst de leerlustighe Jeught den grondt der Edel Vry Schilderkonst in verscheyden deelen wort voorgedraghen. Haarlem 1604. – VASARI (lásd ott) hatására összegyűjtött németalföldi és német festők életrajzai. A mű első része tanköltemény a festészetről; a második rész a festők életrajzai: Het leven der Doorluchtige Nederlandtsche en Hooghduytsche Schilders; a harmadik rész Ovidius Átváltozások c. költeményéhez fűzött kommentárok; a negyedik rész az emberábrázolás tana. FIGYELMEZTETÉS: A magyar fordítás csupán a második részből közöl válogatást!

Kortársak a németalföldi festőművészetről (Gondolat Kiadó, Európai Antológia-sorozat, Bp. 1969. válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta [a kiváló] Garas Klára).

WINCKELMANN, Johann Joachim [1717–1768]: Művészeti írások (Magyar [Kis]Helikon, Bp. 1978. ford. Rajnai László), 270 oldal. – A „művészettörténet atyjának”, de legalábbis e tudományág névadójának megbízhatóan fordított, de igen önkényesen és szűkre szabottan válogatott szövegei. Egyetlen teljes terjedelmében megjelenő szöveg: „Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban”.

GOETHE, Johann Wolfgang: A műalkotások igazságáról és valószerűségéről (Corvina Kiadó „Művészet és elmélet”-sorozat 1980). 270 oldal, 32 fekete-fehér tábla.

AJÁNLOTT IRODALOM

ALPERS, Svetlana: Hű képet alkotni. Holland művészet a XVII. században (Corvina Kiadó „A művészettörténetírás alapjai”-sorozat, Bp. 2000. ford. Várady Szabolcs, a [nagyon hasznos!] előszót írta Németh István).
Ed. p. The Art of Describing: Dutch Art in the Seventeenth Century. Chicago 1983.

ANTAL Frigyes [ANTAL, Frederick]: Stílustörténet–kortörténet (Corvina Kiadó „Művészet és elmélet”-sorozat, Bp. 1979. ford. Koós Anna, utószót írta [és válogatta?] Zádor Anna), 296 oldal.—Az első (és utolsó) jelentős marxista műtörténész, akinek hangsúlyozottan képviselt ideológiai meggyőződése elhanyagolhatatlan szerepet játszott a művészetszociológiai megközelítések érvényesítésében. Noha Antal írásai módszertanilag néha igen korlátoltak, filológiai becsületessége megóvta egyik-másik úttörő tanulmányát az elévüléstől (pl.: „Gondolatok a klasszicizmusról és a romantikáról”, 20–56; „A németalföldi manierizmus problémája”, 54–103).
Ed. p. Classicism and Romanticism. London 1966. és Hogarth and his Place in European Art. London 1962.

ANTAL Frigyes [ANTAL, Frederick]: A firenzei festészet és társadalmi háttere (Gondolat Kiadó, Bp. 1986. ford. Falvay Mihály). 429 oldal, 45 tábla.
Ed. p. Florentine Painting and its Social Background (London 1948).

BAXANDALL, Michael: Reneszánsz szemlélet, reneszánsz festészet (Corvina Kiadó, Pantheon-sorozat, Bp. 1986. ford. Falvay Mihály), 175 oldal, 81 szövegközi ábra. Kitűnő tanulmány a XV. században Itáliában honos festői és megrendelői gyakorlatról, valamint a korabeli festészeti terminusokról (amit a magyar kiadás tudálékosan és hibásan lefordított, eltérően az olasz kifejezéseket megtartó és azokat csupán értelmező eredetitől).
Ed. p. Painting and Experience in fifteenth Century Italy [Festészet és hétköznapi tapasztalat a XV. századi Itáliában] (London 1972).

BELTING, Hans: Giovanni Bellini: Pietà (Corvina Kiadó, Pantheon-sorozat, Bp. 1989. ford. Schulcz Katalin), 78 oldal, 44 szövegközi repro+1 kihajtható színes tábla.
Nehézkes nyelvű ám a táblakép XV. sz.-i funkciójának megértéséhez nélkülözhetetlen és számos egyéb tanulsággal járó tanulmány! Ed. p. Giovanni Bellini Pietà. Ikone und Bilderzählung in der venezianischer Malerei [G. Bellini Pietà-ja. Az ikonok és a képi elbeszélés a velencei festészetben] (Frankfurt am Main 1965).

BELTING, Hans: Kép és kultusz (Balassi Kiadó, Bp. 2000).—Átfogó, de sokak által (így általam is!) vitatott érvényű történeti elemzés a táblakép kialakulásáról.
Ed. p. Bild und Kult (München 1990).

BIALOSTOCKI, Jan: Régi és új a művészettörténetben (Corvina Kiadó, Művészet és elmélet-sorozat, Bp. 1982. Szerk. és előszót írta Marosi Ernő, ford. többen), 284 oldal, 117 ill.—A 20. század egyik legkiválóbb, lengyel származású, de európai nyelveken is sűrűn publikáló műtörténészének remekbe szabott tanulmányai. A tanulmányok magyar nyelvű fordításai még a szerző életében készültek, s így e kötetet a válogató még informálisan autorizáltatta Bialostockival. Minden egyes tanulmány melegen ajánlott; olvasásuk kiváló alkalmat kínálnak műveltségünk hézagainak szórakoztató formában történő időtálló pótlásához.

BLUNT, Anthony: Művészet és teória Itáliában 1450 és 1600 között (Corvina Kiadó, Imago-sorozat, Bp. 1990. ford. Papp Mária). pp. 152, 16 ill. Ed. p. Artistic Theory in Italy 1450–1600 (London 1940).—A hírhedt kém (többek között Kim Philby mentora) és kiváló műtörténész ifjúkori botlása (ad usum Delphini), amit viszont később egyedül ő szégyellt, mindenki más a reneszánsz festészet teoretikus hátterének legjobb összefoglalójaként használt és használ mai is!

BURCKHARDT, Jakob [1818–1897]: A reneszánsz Itáliában (Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp. é. n. [ed. p. 1945] ford. Elek Artúr [de létezik korábbi fordítása is: Bánóczi 1867). 367 oldal, szinte minden oldalon szövegközi fekete-fehér és színes reprókkal.—Úttörő remekmű, nem csupán azért, mert első ízben definiálta az olasz reneszánsz mibenlétét és időhatárait, hanem mert hallatlanul kiterjedt forráshasználata révén mai napig megvilágosító erejű példákkal illusztrálja központi tételét: a modern „egyéniség” kibontakozását és ennek összefüggéseit a kultúra legváltozatosabb területein.
Ed. p. Die Cultur der Renaissance in Italien (Bázel 1860).

CHASTEL, André: Itália művészete (Corvina Kiadó 1973).—Az egyik legnagyobb francia reneszánsz-specialista műtörténész művészeti kalauza. E műfaj legjobbja!

CHASTEL, André: Formák, fabulák, figurák (Gondolat Kiadó Bp. 1984. ford. Görög Lívia). Válogatott (rendkívül érdekes) részletkérdésekkel foglalkozó tanulmányok.

DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Művészet és társadalom 980–1420 (Gondolat Kiadó, Bp. 1984. ford. Fázsy Anikó és Albert Sándor). 332 oldal, 35 fekete-fehér repro.—Korunk egyik legnagyobb történészének összefoglalója a skolasztikáról és mindarról a szellemi és anyagi háttérről, ami a katedrálisok építése mögött húzódik. Történészeknek különösen ajánlott!
Ed. p. Le temps des cathédrales. L’art et la société.

FOCILLON, Henri: A formák élete. A nyugati művészet (Gondolat Kiadó 1982. ford. Vajda András).—Eredetileg két külön könyv, ezekből az első rész a szerző konkrét példákon keresztül demonstrált művészetteóriája; a második az ún. román és gótikus művészetről írt egyik legszebb összefoglaló kötet az egyik legnagyobb hatású francia műtörténész tollából.
Ed. p. Vie des formes (1943) és Art d’Occident. Le moyen âge romane et gothique (1938).

GARIN, Eugenio: Reneszánsz és műveltség [eredetileg: A reneszánsz-kori műveltség] (Helikon Kiadó, Bp. é. n. [1988], ford. [pontosan és szépen] Körber Ágnes), 107 oldal, 31 [színes és fekete-fehér] tábla.

GOMBRICH, Ernst Hans: A művészet története (Gondolat kiadó, Bp. 1978, de újabb bővített kiadása inkább ajánlott!).—A legjobb és talán legolvasottabb egy ember által írt összefoglaló!

GOMBRICH, Ernst Hans: Művészet és illúzió. A képi ábrázolás pszichológiája (Gondolat Kiadó, Bp. 1972, ford. Szabó Árpád).—Magasan az egyik legizgalmasabb és legokosabban megírt művészettörténeti könyv.
Ed. p. Art and Illusion. London 1959.

GOMBRICH, Ernst Hans: Reneszánsz tanulmányok (Corvina Kiadó, Művészet és elmélet sorozat, Bp. 1985. ford. [megbízhatatalanul!] Papp Mária, válogatta [kitűnően a néhai] Zádor Anna), 114 oldal, 95 tábla.—A tanulmányok eredeti lelőhelyei megtalálhatók a jegyzetek elején. Különösen ajánlott: „A művészi haladás reneszánsz koncepciója és e gondolat utóélete” c. tanulmány (összeolvasandó az alábbi tétellel!).

GOMBRICH, Ernst Hans: Művészet és fejlődés (Corvina Kiadó, Imago-sorozat, Bp. 1987. ford. Széphelyi F. György), 122 oldal, 62 szövegközi repro (élvezhetetlen fekete-fehér minőségben).—A kötet két különálló, de egyként ragyogó tanulmányt tartalmaz: „A klasszicizmustól a primitivizmusig” és „A romantikától a modernizmusig”.
Ed. p. The Ideas of Progress and their Impact on Art [A fejlődés-eszmék és képzőművészeti hatásuk]. New York 1971.

Hekler Antal: A szobrászati stílus problémái (Bp. 1915).—Ragyogó összefoglaló a szobrászat technikai és esztétikai értékelhetőségéről.

HUIZINGA, Johan: A középkor alkonya. Az élet, a gondolkodás és a művészet formái Franciaországban és Németalföldön a XIV. és XV. században (Helikon Kiadó, 1982 [de több kiadása is létezik] ford. Szerb Antal, kiegészítette Dávid Gábor, kitűnően jegyzetelte Vidrányi Katalin). 334 oldal, 99 fekete-fehér és színes tábla.—Klasszikus eszmetört5éneti remekmű, de ezen kívül az ún. szimbolikus gondolkodásmód és ennek vizuális kifejezéséhez is a legjobb magyarul olvasható útmutató!

HUIZINGA, Johan: Válogatott tanulmányok (Pharos Kiadó 1943 [de azóta újabb kiadása is megjelent], ford. Radnóti Miklós (!), 324 oldal.—Művészettörténeti szempontból a kötet két tanulmánya elhanyagolhatatlan: „A renaissance problémája” és „Renaissance és realizmus”. Mindkettő utánozhatatlan világossággal tárgyal igen nehezen összefoglalható problémákat, s e tekintetben máig nem avult el!

PANOFSKY, Erwin: Idea (Corvina Kiadó, Bp. 1998).—A művészettörténet-tudomány klasszikusának utolérhetetlen erudícióval megírt eszmetörténeti remeke arról, hogy Platóntól Lomazzóig (lásd az alábbi kötet „A manierizmus” c. tanulmányát) milyen elképzelések futottak az alkotók [művészek] agyában székelő idea természetéről és működéséről. Figyelmeztetés: a törzsszövegnél is jóval értékesebb, néhol többoldalas jegyzetapparátus nélkülözhetetlen szöveghelyeket hoz az antik és középkori auktoroktól, amelyek fordítására–érthető, ám nem méltányolható okoknál fogva–a magyar ford. nem vállalkozott.

PANOFSKY, Erwin: A jelentés a vizuális művészetekben. Tanulmányok [13 db.] (Gondolat Kiadó, Bp. 1984. [nehézkesen, olykor kifejezetten hibásan] ford. Tellér Gyula), 411 oldal. A 13 különálló tanulmány eredeti megjelenései megtalálhatók a jegyzetek elején. Ed. p. Meaning in the Visual Arts. New York 1955.—Ebből a hét tanulmányt és egy epilógust tartalmazó kötetből a magyar válogatás elsősorban a kötet címét, négy tanulmányt és az epilógust vette át. Kimaradt tanulmányok: “Abbot Suger of St.-Denis”; “The First Page of Giorgio Vasari’s ‘Libro’: A Study on the Gothic Style in the Judgement of the Italian Renaissance”; “Et in Arcadia Ego: Poussin and the Elegiac Tradition”.

PANOFSKY, Erwin: Az emberi arányok stílustörténete (Magvető Kiadó, Gyorsuló idő-sorozat, Bp. 1976. ford Vekerdi László).
Ed. p. “The History of the Theory of Human Proportions as a Reflection of the History of Styles” in Meaning in the Visual Arts [lásd előző tétel].

PEVSNER, Nikolaus: Az európai építészet története. Nyugat-Európa a X. századtól a XX. századig (Corvina Kiadó, 1972), 510 oldal, 328 szövegközi ábra és repró.—Az egyik legnagyobb építészettörténeti szaktekintély remek összefoglaló alapműve.
Ed. p. An Outline of European Architecture [Az európai építészet vázlatos története] (1943).

RIEGL, Alois: A későrómai iparművészet (Corvina Kiadó, Művészet és elmélet-sorozat, Bp. 1989. ford. Rajnai László). Ed. p. Spätrömische Kunstindustrie (Bécs 1927).

SAUERLÄNDER, Willibald: A naumburgi donátorszobrok (Corvina Kiadó, Imago-sorozat, Bp. 1989. ford. Marosi Ernő). 143 oldal, 46 ill.

SCHÖNBORN, Christoph: Krisztus ikonja (Holnap Kiadó, 1997. ford [kitűnően!] Szegedi Iván).—Az egyik legkitűnőbb teológiai összefoglaló a Krisztus figurájának ábrázolhatóságáról szóló évszázados vitáról a korai egyházatyáknál. A szerző egyébként nem csupán az egyik legműveltebb katolikus főpap, hanem Bécs érseki rangban székelő püspöke és az elkövetkező pápaválasztás(ok) favoritja.
Die Christus-Ikone. Eine theologische Hinführung von P. Christoph Schönborn OP (Novalis Verlag 1984).

TOLNAY Károly: Teremtő géniuszok Van Eycktól Cézanne-ig (Gondolat Kiadó 1987).259 oldal, 24 repró. A talán legnagyobb nemzetközi karriert befutott műtörténész pályafutásáról lásd ui. Marosi Ernő utószavát.

TOLNAY, Charles de [azonos a föntivel!]: Michelangelo. Mű és világkép (Corvina Kiadó, Bp. 1977).—A szerző négy-kötetes nagymonográfiája minden idők legnagyobb olasz reneszánsz szobrászáról mai napig standardnak számít. Ebből készített két különálló egy-kötetes művét fordították le franciából, illetve angolból (lásd alább) és szerkesztették egybe.
Ed. p. Michel-Ange (Flammarion, Párizs 1970) és The Art and Thought of Michelangelo (Pantheon Books, New York 1964).

USZPENSZKIJ, Leonyid: Az ikon teológiája az ortodox egyházban (Kairosz—Paulus Hungarus Kiadó, Bp. 2003). 383 oldal, XLIII fekete-fehér és színes tábla.—Az ún. képteológia egyik legnagyobb tekintélyű képviselőjének (lásd még SCHÖNBORN) alapműve.
La théologie de l’icône dans l’Église orthodoxe (Édition du CERF, Párizs 1982).

WARNKE, Martin: Az udvari művész. A modern művész előtörténetéhez (Enciklopédia Kiadó, Bp. 1998). 377 oldal.—Az udvari művész státusát tárgyaló legjobb kompendium viszonylag friss fordítása.
Ed. p. Hofkünstler–Zur vorgeschichte des modernen künstlers (Köln 1985).

WIND Edgar [1900–1971]: Művészet és anarchia (Corvina Kiadó, Imago-sorozat, Bp. 1990. ford. Turai Hedvig).—Hat briliáns esszé azokból az 1960-ban tartott előadásokból, amelyekben a 20. sz. egyik legszellemesebb és legnagyobb tudású műtörténésze a művészethez való viszonyunkra, illetve e viszony kiürülésére kérdez rá. Ed. p. Art and Anarchy (London 1963), 140 oldal, 16 illusztráció.

WITTKOWER, Rudolf: A humanizmus korának építészeti elvei (Gondolat Kiadó, Bp. 1986. ford. Tatai Mária), 196 oldal, 48 tábla, 10 szövegközi ábra. – Szűkre szabottnak tűnő építészetelméleti témáján messze túlmutató, igazi eszmetörténeti remekmű.
Ed. p. Architectural Principles in the Age of Humanism (London 1949).

WITTKOWER, Rudolf [és neje] Margot: A Szaturnusz jegyében. A művész személyisége az ókortól a francia forradalomig (Osiris Kiadó, Bp. 1996. ford. Pap Mária, átdolgozta Sajó Tamás). 470 oldal, 74 [élvezhetetlen fekete-fehér] szövegközi repro.
Ed. p. Born Under Saturn. The Character and Conduct of Artist. A Documented History from Antiquity to the French revolution [A művészi karakter és életvitel története a dokumentumok tükrében ...] (London 1963).

WÖLFFLIN, Heinrich: Művészettörténeti alapfogalmak. A Stílus fejlődésének problémája az újkori művészetben (Corvina Kiadó, Bp. 1969 [de azóta megjelent újabb kiadása is!]). 256 oldal, 123 fekete-fehér repro. Az egyik legnagyobb hatású, irodalomtörténészek által is sűrűn használt, megjelenése óta vitatott művészet és stíluselmélet. Ed. p. Kunstgeschichtliche Grundbegriffe. Das Problem der Stilentwicklung in der neuren Kunst (1915).


  Utolsó frissítés: 2008. 02. 21.