200 éve született

Bölöni Farkas Sándor

(* Bölön, 1795. dec.14. -- + Kolozsvár , 1842. febr. 3.)
útirajz- és naplóíró.

Kazinczyhoz írott levelében (aki egyébként később versben emlékezett meg róla) az anyakönyvi bejegyzéstôl eltérôen születési idôpontjának 1795. jan. 15-ét jelöli meg. Apja, F. Zsigmond unitárius székely kisnemes, anyja Kandal Judit. 1805--1815: a kolozsvári unitárius fôtanodában tanul, 1815--1816: a kolozsvári királyi liceumban jogot végez. 1816: joggyakornok Wesselényi Miklóssal, akihez ettôl fogva bensôséges baráti viszony fûzi; 1817--1830: különbözô jegyzôi állásokat tölt be. 1830--1831: hosszabb utazást tesz Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában, Angliában és az Egyesült Államokban. 1834: az Akadémia tagja lesz, 1838- pedig a kolozsvári szinház titkára.

Fiatalkori verseinek, drámatöredékeinek nagyrésze elveszett, egy rövid részlet a Széplelkek panasza c. darabjából megjelent (SzépLitAj 1821). Fordításai (Schiller, Goethe, Mme de Stael) kéziratban maradtak. Nagy utazásának emlékeit rögzíti fômûve, az Utazás Észak-Amerikában (Kolozsvár, 1834).

Az útinapló nyugat-európai része, csak jóval késôbb jelent meg teljes terjedelemben (Nyugat-európai utazás, Kolozsvár, 1943) Az élete legsikeresebb éveit tárgyaló, kiadásra nem szánt Napló [1835--1836] teljes egészében elôször 1870-ben jelent meg.

Fiatalon megismerkedik a kor radikális felvilágosult, majd liberális irodalmával. A romantika szellemiségével Döbrentei Gábor ismerteti meg, aki bevezeti az Erdélyi Muzéum körébe. 1815: uô. mutatja be levélben Kazinczynak is, aki B.-t az erdélyi irodalom egyik legnagyobb reménységének tartja. Korai irodalmi kísérletei mellett fontos mûvelôdésszervezô tevékenységet is kifejt, különféle irodalmi és polgári társaságok, valamint a Kolozsvári Kaszinó (1833) és a Vasárnapi ùjság c. lap (1836) kezdeményezôje és alapítója. Jelentôs értékû fennmaradt magánkönyvtára is (Kolozsvár, Akadémiai Könyvtár). Intenzíven érdeklôdik Erdély története, majd a magyarság ázsiai eredete iránt. Tervezett keleti útja helyett azonban Béldi Ferenc gr. kísérôjeként Nyugatra és az Egyesült Államokba utazik. Az elôzetesen alaposan felkészült, majd a minden részletre odafigyelô író amerikai útirajzának jelentôségét nem csupán elsôsége adja a reformkori útirajzok (Szemere B., Gorove I., Irinyi J.) között, hanem polgári liberális eszmeköre, a hazai feudalizmus éles bírálata, valamint erôteljes, tiszta stílusa. A mû a francia forradalom elveinek megvalósulásaként tekint a fiatal Amerikára, az ott tapasztaltakat a szerzô egybeveti a hazai korlátozott fejlôdéssel, az elavult társadalmi berendezkedéssel. A nemegyszer republikánus elveknek is hangot adó könyv, amely a Függetlenségi Nyilatkozat magyar fordítását is közli, a reformkor egyik legnagyobb könyvsikere (1835: ismét kiadják; az Akadémia nagyjutalmát is elnyeri), az országgyûlési ifjúságra óriási hatást gyakorol, a polgárosodás valóságos enciklopédiájaként kézikönyve, tankönyve a kor felnövekvô politikus nemzedékének. Hazai hatása a kortárs Alexis de Tocqueville De la démocratie en Amérique c., inkább bölcseleti jellegû mûvének európai hatásáéhoz hasonlítható. A Nyugat-európai útinapló B.-nek közvetlenül a franciaországi, angliai utazás alatti, formailag kidolgozatlanabb, de szellemében az amerikai útirajzhoz közel álló feljegyzéseit tartalmazza. Töredékben maradt Naplója az erdélyi napló-, emlékirat- és önéletrajzirodalom gazdag vonulatához illeszkedik, ôszinte hangú lírai önvallomása Széchenyi Naplójával rokonítható.

Mûvei:

* Utazás Észak-Amerikában, kiad., bev. BENKŐ Samu, Bukarest, 1966;
* Naplója, kiad., bev. JANCSÓ Elemér, Bukarest, 1971;
* Journey in North America 1831, Trans., ed. A. KADARKAY, Santa Barbara--Oxford, 1978;
* Napnyugati utazás. Napló, kiad., bev. MALLER Sándor, 1984.

Irodalom:

* JAKAB Elek, B. és kora, KerMagV 1870;
* HATVANY Lajos, Egy székely nemes, aki felfedezte a demokráciát [1934] = H. L., Öt évtized, 1961;
* JANCSÓ Elemér, B. élete és munkássága, Erdélyi Tud. Int. évk., Kolozsvár, 1943;
* MIKÓ Imre, B., a demokrata és rebublikánus, Kor 1965;
* JANCSÓ Elemér, B. = J. E., A felvilágosodástól a romantikáig, Bukarest, 1966;
* GÁL István, B. az angol radikálisok között, Kor 1967;
* GÁL István, B.[[Ydieresis]] az amerikai radikális demokraták között, Kor 1968;
* MIKÓ Imre, Bércre esett fa, [életrajzi regény], Bukarest, 1969;
* LUKÁCSY Sándor, B. (1795--1842), Lit 1979/2--3.

Kokas Károly

World Wide Webmaster ;-) webmaster@www.bibl.u-szeged.hu

Vissza a "kiállítóterembe"