SZABADSÁGHARC 1848–1849

Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és a tót mozgalomról (előszó)

Tizenkét esztendő előtt azzal a kéréssel fordultám Károlyi Árpád dr. úr őméltóságához, a bécsi udvari levéltár akkori igazgatójához, hogy a tót nemzetiségi mozgalomra vonatkozó levéltári kutatás engedélyét nekem megadni szíveskedjék. Szíves válasza azt közölte, hogy az engedély készségesen megadatik, azonban megfelelő anyagot a fennállott szigorú levéltári cenzura miatt aligha fogok találni. Így hát kénytelen valék lemondani tizenkét esztendővel ezelőtt a bécsi levéltárakban tervbe vett kutatási munkámról. A monarchia szétbomlása utáni időkben, szülőföldemről, Felső-Magyarországról való önkéntes számkivetésem első szakában a tót kérdésben szerzett ismereteimet a jogtalan területrablás elleni tiltakozásnak szenteltem. Ekkor merült fel bennem ismét a bécsi levéltárak átkutatásának eszméje, amire kiváltképen Schoen Arnold úr, barátom, ösztönzött. Nekifogtam a munkához és ama szeretetteljes, jóindulatú, fáradságot nem ismerő, önfeláldozó támogatásnak, útbaigazításnak köszönhetem, hogy a bécsi levéltárak hatalmas anyagának útvesztőiben el nem tévedtem, hanem egyenesen a cél felé törhettem, – mellyel engemet a bécsi magyar történelmi intézet vezetői, Károlyi Árpád dr. és Szekfű Gyula dr. urak fogadtak és vezettek. Kutatásaim első hónapjai után ért engemet a Magyar Történelmi Társulat megtisztelő megbízása, hogy kutatásaim eredményét gyüjtsem egybe a „Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai” cím alatt megindított nagyfontosságú vállalata részére.

A levéltári munka folyamán behatóan kellett foglalkoznom az 1848/49-iki felsőmagyarországi kormánybiztosok működésével is. Különösen Beniczky Lajosnak, Bars, Hont, Zólyom, Turóc és egyideig Árva megye kormánybiztosának jelentései ragadták meg figyelmemet. Működéséről a történeti irodalom csak általánosságokat közöl. Röviden átsiklik felette, holott csakhamar meggyőződtem, hogy sokkal fontosabb, következményeiben jelentőségesebb tevékenységet fejtett ki, mint sok más, akiknek oldalakat szentel a történelem. Mikor azután a 48/49-iki katonai események okmányait tanulmányoztam a Hurban-mozgalomra vonatkozó adatok szempontjából, reábukkantam a bécsi hadi levéltárban Beniczky Lajosnak Komárom és Kufstein várában írt visszaemlékezéseire, melyeknek áttanulmányozása után közöltem Károlyi és Szekfű urakkal, hogy a bennük foglalt adatok igen hasznos adalékai a tót kérdés történetének, valamint a Görgey-kérdésnek. Ugyanis a visszaemlékezések két egymástól független részből állnak. Az egyik rész Beniczkynek a szabadságharc alatti tapasztalatait és megfigyeléseit, élményeit foglalja össze. A másik rész a tót mozgalom történetét adja 1836-tól 1849 októberéig. Károlyi dr. úr őméltósága a visszaemlékezések elolvasása után azon javaslatomat, hogy hasznos volna ezeket Beniczkynek a kormányhoz intézett jelentéseivel együtt kiadni, felterjesztette a Társulat elnökéhez, Klebelsberg Kuno gróf úr őnagyméltóságához, aki a javaslatot elfogadta és az ő nemes, minden komoly munkát előmozdító fáradhatatlanságának köszönhető, hogy Beniczky feljegyzései a feledésnek majdnem hetvenéves szürke rétege alól napra kerülhettek.

A Társulat forráskiadási szabályzatát tartottam szem előtt, mikor a bevezetésben életrajzot igyekeztem adni olyan módon, hogy a visszaemlékezéseket a jelentésekkel összehasonlítva, az ebből adódó eredményt bocsátottam közre. Természetesen a feljegyzésekből a Beniczky által kihagyott részletek pótlását szükségesnek tartottam és a bevezetés megírásánál nem annyira a feljegyzéseket, mint inkább tevékenységének egymás utánját tartottam követendő irányvonalnak. A feljegyzések egyes részleteinek ismertetései között bizonyos különbséget tettem. Azokat az eseményeket, melyeket Beniczky, mint az eseményekben részes, leírt, részletesen ismertetem egyéb kutatási eredmények segítségével. Azokat a részleteket viszont, melyekben Beniczky olyan eseményekről értésít, melyeket nem mint közvetlen részes figyelt meg, csak annyiban taglalom, vajjon Beniczkynek felfogása, adatai, következtetései helyeseknek bizonyultak-e. Így különbség van a tót mozgalom 1836-tól 1848-ig terjedő szakának és az 1848/49-iki szakának méltatása között. Amott csupán Beniczkynek erről mondott ítéleteit igyekszem bírálni, míg itt az általa előidézett eseményeket taglalom.

Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy egyik kutatás sem lehet abszolute teljes, – ez sem. Eredetileg nem akartam foglalkozni Beniczky szerepével az Almássy-perben, mert a visszaemlékezések anyagán kívül esik, az életrajz kiegészítése szempontjából azonban Beniczky életének ezen eseményét az Almássy-per anyagának megismerése után tisztázandónak találtam és a per érdekes adatait a Függelékben foglaltam össze.

Kötelességemnek tartom, hogy hálás köszönetemet fejezzem ki Klebelsberg Kuno gróf úr őnagyméltóságának, hogy e munka megjelenését lehetővé tette. Köszönetet mondok Károlyi Árpád dr. és Szekfű Gyula dr. uraknak munkám folyamán irántam tanusított szíves és jóságos támogatásukért. Szekfű Gyula dr. úr valóban páratlan önzetlenséggel és szívességgel végezte a kollacionálás nehéz és fárasztó munkáját. Igaz köszönettel tartozom a bécsi állami levéltár vezetőségének, különösen Gross dr., Reinöhl dr., Schmidt dr. levéltárnok uraknak, Hoen Miksa báró tábornok úrnak, a bécsi hadi levéltár igazgatójának, Sobitska ezredes úrnak, a kézirati osztály vezetőjének, a bécsi hadi levéltár magyar bizottságának, Englisch-Popparich és Thury ezredes uraknak, Csánky Dezső dr. úrnak, a m. kir. orsz. levéltár főigazgatójának, Maróthy dr. tanácsos és Vöglein dr. főlevéltárnok uraknak, Melich János dr. egyetemi tanár úrnak, akkor a Nemzeti Múzeum könyvtára igazgatójának, B. Szabó László dr. úrnak, a M. N. M. levéltára igazgatójának, Zsinka, Szulika és Tóth dr. levéltárnok uraknak a sok szívességért és jóindulatért, mellyel munkámat megkönnyítették és előmozdították.

Köszönetet mondok végül Radics Vendel dr. úrnak, aki a másolás nehéz munkáját példás lelkiismeretességgel végezte.

Budapest, 1923 december havában.

Steiner Lajos

KATALÓGUS		TARTALOM