SZABADSÁGHARC 1848–1849
BERNSTEIN : Az 1848-49-iki magyar szabadságharcz és a zsidók (előszó)
Szomorú jelenség volna, ha még a jelenkorban Magyarországon a fölött kellene vitatkozni, hogy az emberi és polgári jogok a haza minden lakójára nézve általánosak legyenek. Ezt megállapítják törvényeink; de még szilárdabbá teszi a közérzület.
Ámde az ész-tan örök szabályain túl, az igazság eszményi fölfogásán fölül maga az életté vált tényállás biztosítja az írott törvények szilárdságát.
Magyarországon a Mózes hitvallás népe, a héber faj mindenkor legbuzgóbb híve volt és maradt a magyar állameszmének, a szabadságnak.
A legnagyobb megpróbáltatás korszakában a 48/9-iki szabadságharcz alatt bizonyította ezt be legigazabban.
A midőn a hazának minden másajkú népfajai, a melyekkel a magyar szabadságát megosztotta, a melynek fiait a jobbágyságból felszabadította, földeiken urrá tette, — fegyverrel támadtak ellene, — ugyanakkor a héber faj vérét, vagyonát és szellemét hozta áldozatul a magyar nemzet, az alkotmányos szabadság megvédelmezésére : — az a héber faj, melyet egyedül felejtett ki a törvényhozás az alkotmány sánczaiból, az a zsidó nép, mely egyedül nem kapott polgárjogot, egyenlőséget e haza milliói között.
Mégis szerette a hazáját.
Ezen csodálatos hazaszeretetnek nagyszámú adatait találjuk e könyvben összegyüjtve.
Én, a ki e tanulságos multnak dicső és gyászos eseményeit keresztül éltem, az akkori intéző körök közvetlen közelében, csak arról tehetek tanuságot, hogy ezek a rendbeszedett adatok valódiak.
A történetirodalom köszönettel tartozik értük az összegyüjtő és rendező kéznek.
A magyar közönség sok megszívlelendő tanulságot fog ezekből meríthetni.
A magyar zsidók előtt pedig ama bibliai tűzoszlopként fog vezetőül világítani követésre méltó elődeik példája.
Üdv az olvasónak !
Budapesten, 1898 augusztus 21-ikén
Dr. Jókai Mór.
KATALÓGUS | TARTALOM |