SZABADSÁGHARC 1848–1849

CSIKÁNY : Honvédtüzérség az 1848–49-es szabadságharcban (előszó)

1849 januárjában a Perczel Mór tábornok vezette hadtest csapatai a Tiszától Pest felé szorítottak vissza egy osztrák lovasdandárt. Eközben jegyezte fel a következőket Jalovics József honvédtüzér: „Szolnokról Abonyba ment hadosztályunk, hol egy éjet töltöttünk. Itt egy császári tüzér-hadnagy feküdt, ki egyik lábát Szolnoknál veszté el. Szeretett volna magyar tüzért látni, mert sokáig azt hitte, hogy a magyarok tüzérei francziák. Közülünk egy irányzót s két köztüzért hivattak hozzá; de a franczia tüzérek nem tudtak máskép mint magyarul, s kissé német nyelven is gagyogtak. A sebesült ellenség megdicsérte őket s ez rájuk nézve szép jutalom és elégtétel vala.”

Hasonlóról számolt be Vác város krónikása, Tragor Ignác, aki az 1849. július 15-i ütközetről így irt: „Az ütközet eldöntésében oroszlán része volt a tüzérségnek. [...] Kitűnő lövéseik bámulatba ejtették az oroszokat. Mikor másnap elfoglalták a várost, a tisztek folyton a francia tüzérség után tudakozódtak, mert nem akarták elhinni, hogy a lázadók ágyúi zúdították fejükre a gyilkos golyóikat.”

A fenti példák jól illusztrálják azt a többször hangoztatott megállapítást, hogy az 1848–49-es magyar honvédseregnek meglepően sikeres fegyverneme volt a tüzérség. Óriási eredményként könyvelhető el már az is, hogy egyáltalán sor kerülhetett felállítására. A szinte előzmények nélküli, megfelelő feltételek híján elvégzett hatalmas szervezőmunka eredményességét jól bizonyítja az a sok elismerő szó, melyet a fegyvernem részben saját elöljáróitól, részben az ellenségtől kapott. E dicséretek sorában mindenképpen a legértékesebbnek számít, hogy mind az osztrákok, mind az oroszok között elterjedt az a hír, hogy a magyar seregben francia tüzérek szolgálnak. Ezt azért gondolták, mert a magyar tüzérek olyan gyorsan és jól lőttek, ahogyan akkoriban csak a legjobbnak tartott franciák tudtak.

A következőkben arra igyekszünk választ találni, hogy miért, mitől volt ilyen eredményes a fegyvernem, hogyan szervezték meg és miként működött.

Az 1848-as honvédtüzérséget osztrák mintára állították fel. Ez természetes, hisz ennek szervezetét ismerték azok, akik a félelmetesen nagy munkára vállalkoztak. A császári-királyi (cs. kir.) tüzérség ebben az időben Európa egyik legkorszerűbb ilyen fegyverneme volt, így tehát mielőtt a honvédtüzérség szabadságharcban játszott szerepével megismerkednénk, célszerű szemügyre vennünk a cs. kir. tüzérséget.

KATALÓGUS		TARTALOM