SZABADSÁGHARC 1848–1849

„Fényesebb a láncnál a kard...” (előszó)

A Hadtörténeti Múzeum 1998. november 16-án ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját. Az, hogy folyamatosan 1848–49-re emlékező országos rendezvények házigazdái lehetünk, s nívódíjat nyert kiállításunk kapcsán kiadhatjuk első szakmai katalógusunkat, egyben lehetőséget nyújt muzeológus eleink emléke előtti tisztelgésünkre is.

Intézményünk mindig kiemelt figyelmet szentelt az 1848-as tárgyi és szellemi hagyományok ápolásának. A két háború között munkálkodó elődeink az anyaggyűjtés során még személyesen találkozhattak a szabadságküzdelem utolsó élő tanúival, vagy közvetlen leszármazottaikkal. Elkötelezettségüket sok esetben közvetlen személyi, érzelmi kötődés is motiválta. Aggházy Kamil ezredes – a múzeum alapitója és későbbi igazgatója – gyermekfejjel még találkozhatott Görgei Artúrral, a találkozás ösztönözte a későbbiekben 48-as kutatásaira, melyek ma is alapműnek számító, Budavár 1849-es ostromáról írt, mindmáig kiadatlan monográfiájában érték el csúcspontjukat.

A 48-as gyűjtemény múzeumunk megalakulása pillanatától kiemelt, leleményességgel, és néha óriási anyagi áldozatvállalással gyarapított része volt. Az 1891-es vigadóbeli nagy szabadságharcos ereklyekiállításról származó számos darab mellett az egykori honvédek leszármazottainak féltve őrzött családi emlékei is gazdagítják a gyűjteményt.

Ugyanezen időszak gyarapodásai a vértanúereklyék is, amelyeket az 1926-os badeni egyezmény végrehajtásának során szerzett vissza a magyar nemzetnek a Hadimúzeum: ezek között a legbecsesebbek Poeltenberg, Leiningen, Dessewffy elkobzott katonai kitüntetései, amelyeket az aradi hadbíróság eredeti iratain adtak át.

A m. kir. Hadimúzeum 1938-ban megnyílt kiállítása négy termet szentelt az értékes és gazdag emlékeknek, melyekből a második világégés során igen sok megsemmisült, illetve elveszett. Oly sok egyéb mellett Damjanich tábornok tábori utazóládáját, Lebstück Mária főhadnagy atilláját, Görgei tábornok híres vörös zekéjét, tábornoki messzelátóját, kitüntetését sem tudjuk immár bemutatni.

Természetes volt, hogy a Hadimúzeum a kegyeleti tevékenység minden formájában részt vett: az 1920-as budavári emlékünnepen épp úgy, mint a 48-as sírok felkutatásában; közreműködött a Németvölgyi úti honvéd temető felszámolásában és a Kerepesi úti temetőbe való áttelepítésében. A Hadimúzeum javasolta a Szabadság-hegyi Óra-villa – Görgei egykori főhadiszállása – emléktáblával való megjelölését. Eleink kezdeményezésére hirdette a második világháború végéig az Esztergomi bástyán a honvédsereg örök dicsőségét Zala György alkotása, Görgei Artúr hatalmas bronz lovas szobra. Már ez a külső kép fogadta 1941 márciusában a Szovjetunióból hazahozott 56 honvédzászlót ünneplő tömeget. Ezekkel együtt a gyűjteményünkben őrzött honvéd- és nemzetőrzászlók száma 100-ra emelkedett. A második világháború után romokban heverő múzeum megcsappant anyagának első nagy, szomorú számbavételéhez a centenáriumi kiállítás nyújtott alkalmat; intézményünk ezzel nyitotta meg kapuit újra a nagyközönség előtt. A 125 éves évfordulóra, 1973-ban rendezett nagyszabású kiállitás nívódíjat nyert; a rövid távra tervezett bemutató múzeumi méretekben – közkedveltsége miatt – matuzsálemi kort ért meg.

A szabadságharcos ereklyék állandó láthatóságának igénye, a mostoha műtárgyvédelmi feltételek és a szűkös restaurálási pénzkeretek a 90-es évek elejére katasztrofális helyzetet eredményeztek a 48-as műtárgyállományban.

A kulturális és honvédelmi tárca, a támogatók elévülhetetlen érdeme, hogy a 48-as ereklyék most szinte újjászülethettek a restaurátorok kezében, s korszerű feltételek között állíthatjuk ki őket egy megújult kiállitási szárnyban.

Az iméntiek szellemében ajánlom katalógusunkat a szűkebb szakmának – múzeológusoknak, történészeknek, tudván-tudva, hogy az anyag előtárásával régi adósságot törlesztünk –, s ajánlom, érthető büszkeséggel, a nagyközönségnek, kicsiknek és nagyoknak. Remélem, látogatóinkat megérinti a kiállítás légköre és nem csak a szabadságharcról, az abban részt vett hús-vér emberektől tudnak meg többet, hanem a történelmi emlékek megőrzésén fáradozó közgyűjteményeket is becsülni tanulják általa.

LUGOSI JÓZSEF EZREDES
a Hadtörténeti Múzeum főigazgatója

KATALÓGUS		TARTALOM