SZABADSÁGHARC 1848–1849

HERMANN : Komáromi csataképek, 1848–1849 (előszó)

Komáromnak és környékének kétségkívül legmozgalmasabb és legjelentősebb korszaka az 1898/49-es szabadságharc másfél éve volt. Egyrészt, mert a cs. kir. hadsereg által épített – illetve ekkor még építés alatt lévő – erődrendszernek a Duna mindkét partján fekvő elemei által, a szembenálló felek számára stratégiai jelentőséggel bírt, s mert éppen ezért területén és környékén, nevezetesen Újszőnyben, Ószőnyben, Mocsán, Csémen, Ácson és a hozzájuk tartozó pusztákon 1849-ben fontos csaták és ütközetek zajlottak; másrészt, mert ez volt a szabadságharc utolsó bástyája, amelynek védői, Klapka György tábornok, várparancsnok vezetésével, a Világos melletti szőlősi síkon történt fegyverletételt követően még másfél hónapig tartották magukat és csak feltételek árán adták át a várat és tartozékait a bresciai hiéna néven elhíresült Julius von Haynau cs. kir. táborszernagynak.

Komárom azonban nemcsak az évforduló éveiben büszke a szabadságharc éveire. 1992 óta a két Komárom minden évben megrendezi a Komáromi Napok című rendezvénysorozatot, amelynek nyitónapja, Komárom Város Napja, április 26-a, a város és környéke felszabadulása az osztrák ostromgyűrű alól. És amelynek az egyik legragosabb és kezdetektől fogva meglévő rendezvénye, a szabadságharcot és benne Komárom jelentőségét taglaló történész konferencia, amelyet 2010 óta a Komáromi Klapka György Múzeum rendez. Minden évben megemlékezünk Herkálypusztán, a vár átadásáról szóló egyezmény aláírásának évfordulóján, az ennek a helyszínét jelző emlékműnél, az 1898/49-es Forradalom és Szabadságharc Hagyományőrző Közhasznú Egyesület szervezésében, valamint a 13 aradi vértanúról akiknek többsége Komáromban is megfordult), az Aradi vértanúk emlékkövénél.

Mindezek után természetes, hogy Komárom különös gondot fordít a szabadságharc 170. évfordulóira.

A két Komáromban tartott különböző évfordulós rendezvények (kiállítások, konferenciák) mellett, az emlékezés részeként elkészült az a „Vitézség kerékpárútja” megnevezésű, közel 70 km-es útvonal, amely a szabadságharc észak- és a szűken vett dél-komáromi helyszínei mellett a környékbeli (szőnyi, herkálypusztai, monostori., mocsai, csémi és ácsi) eseményeket egy-egy információs táblával jelöli. A dr. Mikolasek Sándor kezdeményezésére, a Rotaty Club Komárom gondozásában elkészült táblákat Számadó Emese írta, dr. Hermann Róbert lektorálta, Ölveczky Gábor és Kreitli Edit tervezte.

„Az idő fut, egymásután vesznek a mult napok, s velök a mult dicsőség.
Elmult a jókedv, a hír ragyogványa, a tündöklő álmok.
Komárom! Romemléke a harczi időknek!Elpusztult kiszenvedett város!
maradt belőled annyi fényből, annyi hatalomból?” – írta Jókai Mór a Csataképek a magyar szabadságharcból című kötetében.

Jelen hiánypótló kötet nemcsak a 170. évfordulónak állít emléket, hanem az ábrázolások és a hozzáfűzött magyarázatok a két évszázaddal ezelőtti Komárommal, a szabadságharc hadi eseményeivel, a korabeli haditechnika fegyvertárával, az uniformisok leleményes sokféleségével és magukkal, a küzdelmekben résztvevőkkel ismertetnek meg bennünket, egyik-másik metszet esetében fotográfiai hűséggel. Nyomon követhetjük benne a város „ragyogását” és végigjárhatjuk a részleges „pusztulásához” vezető utat. Átérezhetjük az 1849 téli és tavaszi ostromzárral járó bezártságot, a bombázásokkal együtt járó szenvedést, 1849 mámorító tavaszát, 1849 júliusának nagy erőpróbáit, végül a dicsőség „végfelvillanását”, az 1849 augusztus 3-i sikeres kitörést. És átérezhetjük az események által legyőzött, de mégis veretlen várőrség sikerét, amely a lehetőségekhez képest a legtöbbet érte el két nagyhatalom fegyveres erejével szemben.

Számadó Emese — Hermann Róbert

KATALÓGUS		TARTALOM