SZABADSÁGHARC 1848–1849

KEDVES : Répásy Mihály, a szabadságharc huszártábornoka (előszó)

Az 1848–49-es szabadságharcnak volt egy olyan honvéd tábornoka, városunk szülötte, Répásy Mihály, aki vezető szerepet játszott mind a hadseregszervezés, mind pedig a hadseregirányítás terén, neve mégis ismeretlen maradt még a történelem iránt érdeklődők körében is annak ellenére, hogy már az 1848 őszén kinevezett tábornokok azon szűk csoportjához tartozott, akik tántoríthatatlan hűséggel szolgálták a szabadságharc ügyét, és a stratégiai jelentőségű döntéseket hozó haditanácsok legtöbbjének is tagja volt. Ez utóbbit a honvédsereg tábornokaiból legfeljebb féltucatnyian mondhatták el magukról. A legválságosabb időszakban, 1849 telén látott el hadtestparancsnoki feladatot a legfontosabb védővonalon, s ha diadalmas csaták vezetése nem is fűződött nevéhez, a keze alatt összekovácsolódó hadtest példamutató módon látta el feladatát, s a későbbi hadjáratok meghatározóan sikeres seregtestévé vált. Tevékenységnek hatása oly erős volt, hogy 1861-ben ő volt az első honvédtábornok, akinek emlékét nyilvánosan, díszes sírkő állításával elevenítették föl. A későbbi generációk mégis elfeledték, mert nem lehetett egyik megszokott, elfogadott, vagy éppen divatos skatulyába sem belehelyezni. Nem élte meg a szabadságharc végét, így nem került sem az aradi vértanúk, sem pedig az emigráció világszerte ismertté vált, s a szabadságjogokért a világ számos pontján harcot vállaló katonái közé. Csatában sem esett el, hogy legnagyobb szabadsághősként állíthassák az utókor csodálata elé. Pedig ugyanúgy a szabadságeszmékért adta életét ő is 1849. nyarán. Csak ő „ágyban, párnák közt” halt meg, és az már a kései utókort kevésbé érdekelte, hogy az is szolgálatteljesítés közepette történt.

Pedig Répásy Mihály honvédtábornok a felsoroltaknál is fontosabb, mélyebbre ható tevékenységgel szolgálta a magyar függetlenség ügyét. Szolgálta már akkor, mielőtt fegyvert vont volna a szabadság védelmében. A magyar nemes testőrség tanártisztje volt, 91 tanítványa később meghatározó szerepet játszott a honvédség szervezésében, kiképzésében és hadműveleti vezetésében. Ez a viszonylag kis létszámú fiatal tiszti csapat a magyar szabadságharc katonai vezetésének talán legfontosabb csoportját alkotta, biztosítva annak dinamizmusát, ugyanakkor magas színvonalú szakmai tudását adva.

A szabadságharc során Répásy egy teljes fegyvernem, a lovasság első emberévé vált. A magyarság életében mindig is kiemelt szerepe volt a lovas embernek, a lovas katonának, a XVI. századtól kezdve pedig a vitézi virtus, a katonai érték szimbólumává a huszár vált. S így vélte ezt 1848–49 magyarországi társadalma is. Egy ütőképes, modern hadsereg korszerűen szervezett, tűzfegyverekkel is ellátott lovasság nélkül nem létezhetett. A gyorsan mozgó fegyvernem a válságos helyzetek megoldásának a kulcsa volt. A könnyűlovasságnak a felderítésben, a biztosításban, üldözésben volt pótolhatatlan szerepe, a nehézlovasság pedig a döntés kierőszakolásában, az ellenséges csatarend áttörésében játszott fontos szerepet. A huszárság volt az az egyetlen könnyűlovassági csapatnem, amely a nehézlovasság feladatkörének is – legalábbis elfogadható mértékben – megfelelt. A Felső-Magyarország védelmét szervező teljhatalmú ország biztos, Szemere Bertalan irodalmi babérokra vágyva a huszár értékeit imígyen fogalmazta meg egy lelkesítő röplapjában:

„Oh, huszár, huszár! te vagy a magyar szeme fénye. Az Isten téged innepnap teremtett. Az angyalok énekeltek születésedkor. Már bölcsőd felett babérkoszorú lebegett, bár nem látta anyád, ott lebegett az. Magyarország szabadsága s a magyar nemzet elveszhet, de míg egy huszár él, addig bízom. Ha meghal az utolsó is, akkor végünk van.”

Ennek az 1848–49-es lovasságnak volt Répásy Mihály volt a szervezője, tanítója, kiképzőmestere, s – ahogy azt a kései huszárok olyan érzékletesen és szívbe markolóan megfogalmazták tisztjeiket illetően – apja és papja. Egyszóval ő volt a 48-as huszárok atyja.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eszményeinek őrzése és ébrentartása mindannyiunk kötelessége! Dicső őseink iránti tiszteletünket fejezi ki Kemecse város képviselőtestülete és közönsége azzal is, hogy hőseinknek emlékparkot létesített, s abban nagy fiának, Répásy Mihály honvéd tábornoknak Szegedről hazahozott hamvai számára díszes sírhelyet alakított ki. Az emlékparkban felállított obeliszken ott ragyognak Kemecse 1848-as hős honvéd tábornokának, tisztjeinek, honvédjeinek nevei, hitet téve az igazi hazaszeretetről, a haza, a szülőföld iránti hűségről. A mi feladatunk az, hogy e hazaszeretetet az ő példájukon keresztül ápoljuk és utódainknak továbbadjuk.

Kemecse, 2007. március havában

Lipők Sándor
polgármester

KATALÓGUS		TARTALOM