SZABADSÁGHARC 1848–1849

KLAPKA : Emlékeimből (előszó)

1886

Rég visszavonultam a tett mezejéről. Éltem hosszú, viszontagságteljes küzdelem volt, mely után nyugodt, rendes tevékenység illetne meg, ha sorsom úgy határozta volna.

Élnek az eszmék, melyekért elszántsággal síkra szálltam, mint tetterős ifju, melyekhez rendületlenül ragaszkodtam éltem délszakán, melyek éltető vigaszt nyujtanak aggkoromban. Visszaidézem a múlt emlékeit; előszedem a birtokomban levő, ereklyék gyanánt őrzött, megfakult írott lapokat; még élő, vagy már rég elhalt bajtársak leveleit; egy-egy darab történelmét sokat szenvedett hazánknak — és fölvetem a kérdést: nem rovok-e le barátaim, önmagam, nemzetem iránti kötelességet, ha emlékeimet nem viszem magammal a sírba, hanem azokat történelmi becscsel bíró irataimmal együtt nyilvánosságra bocsátom?

Higgadt megfontolás után eltökéltein magam, hogy egész odaadással hozzálássak emlékeim megírásához.

Ha ezen kötet első részében itt-ott már rég megjelent műveimre támaszkodtam, tettem ezt azért, mert az elbeszélés fonala úgy kívánta, és mert munkáim magyar nyelven soha sem jelentek meg.

Hogy kitűzött feladatomat háborítlanúl bevégezhessem, tavaly őszszel Fiuméba rándultam, a hol nem csak a legszívesebb fogadtatásban részesültem, de egyszersmind egy derék hazafira — Gonda Józsefre — akadtam, ki munkám rendezésénél lelkes szorgalmával nagy hasznomra volt; kötelességemnek tartom neki, valamint a «Franklin-Társulat»-nak is, mely utóbbi teljes önzetlenséggel vállalkozott a kiadásra, e helyen szíves köszönetemet kifejezni: hogy további emlékeim megírását folytassam-e, azt jelen könyvem fogadtatásától és egészségi viszonyaimtól teszem függővé.

Budapest, 1885 szeptember hóban.

Klapka György.

KATALÓGUS		TARTALOM