SZABADSÁGHARC 1848–1849

KOVÁCS : Honvédek, hírszerzők, légionisták (ajánló)

Kovács István (1945) költő, történész. Költőként az 1969-ben kiadott Elérhetetlen föld című antológiában mutatkozott be. Első kötete Havon forgó ég címmel 1973-ban, a válogatott verseit tartalmazó kötet Az idő torkában címmel 2007-ben jelent meg. A gyermekkor tündöklete című regényéből Budakeszi srácok címmel játékfilm készült. A magyar–lengyel kapcsolatok tárgyában hat kötete látott napvilágot, többek között a XX. század lengyel történelmét bemutató Csoda a Visztulánál és a Balti-tengernél című esszéfüzére és az 1848–49-es szabadságharc ismeretlen lengyel hőseiről írott könyve, az „Egy a lengyel a magyarral” és monográfiája: Bem tábornok – az örök remények hőse.

1891. június 15-én Felicjan Szybalski, az 1849-ben Magyarországon harcolt lengyel légió 2. dzsidásezredének egykori tisztje gazdagon díszített fényképalbumot ajándékozott a Nemzeti Múzeum könyvtárának. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött album a magyar szabadságharc több mint százhúsz lengyel résztvevőjének fotóját tartalmazza. Plohn József mellett így Szybalski nevéhez fűződik a „világcsoda-küzdelemben vérrel áldozók” arcképcsarnokának megteremtése. Plohn József masinája elé állította, ültette az öreg honvédeket, a gazdag vállalkozó, művészetpártoló „Felicjan úr” pedig 1888. március 15-én újsághirdetésben kérte egykori bajtársait, hogy fényképüket, rövid életrajz kíséretében küldjék el neki. Az Oszmán Birodalomban 1849 késő nyarán oltalomra talált lengyel menekültek névsorán kívül – amelyet parancsnokuk, Józef Wysocki tábornok tett közzé emlékiratában – a Szybalski-album fotói sarkalltak arra, hogy a szabadságharc lengyel résztvevőinek életrajzi adatait összegyűjtsem. Amikor huszonnyolc évvel ezelőtt a kutatásba fogtam, nem gondoltam, hogy e munka évtizedekig fog tartani, és azt sem, hogy több mint 3400 ember életét örökíthetem meg. Van, akiét egy mondattal, van, akiét tíz oldalon...

KATALÓGUS		TARTALOM