SZABADSÁGHARC 1848–1849

A magyar szabadságharcz története napi-krónikákban (bevezetés)

Több mint félszázad szállt el fölöttünk ama nagyszerű epopea óta, melynek egyszerű neve: a magyar szabadságharcz.

Még élnek a csodás idő tanui közül, de oly tüneményes e szent harcznak története, oly nagyok a hősei, eszméi, eszményei, hogy szinte mesebeli tündérködben borong már mindaz, a mi ötven év előtt, ama élőknek úgyszólván szemeláttára történt e hazában.

A mi vagy, új Magyarország, a mid van, szabad magyar nép: hatalmad, erőd, nyelved, jogod, igazságod, dicsőséged és jövőd — mind, mind abba a korba ereszti gyökerét, abból táplálkozik.

1848 — a te levegőd; 1848 — a te földed; 1848 — a te napvilágod; 1848 — a te véred!

Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú életű lehesse földön — mondja az Irás.

És te, mai Magyarország, 1848-ban születtél. 1848 — a te szülőd.

Szebb és ragyogóbb esztendőt aligha találunk nemzetünk ezredéves történetében. A szabadságszeretet soha szebben nem nyilatkozott meg, mint a márcziusi ifjak lelkében.

Milyen idők is voltak azok, a mikor minden magyar szivében a honszerelem lángja égett. Nagy elvek, nemzeti ideák lelkesítő szózata hangzott az ajkakon.

Varázsütésre fölszabadult a sajtó, szabad lett a szó, szabad a nemzet, egyenlő a nép és testvérként ölelkezett a magyar.

Olyan ez az esztendő, mint egy mérhetetlen égboltozat tele s teli ragyogó csillagokkal...

Ennek a ragyogó évnek a napi krónikáját irtani meg e könyben, melynek minden lapja, minden betüje 1848-ról beszél.

Nem volt más czélom, mint összeszedegetni azt a sok gyöngyszemet, mely a már-már ritkaság számba menő 1848-ik évi ujságok porlepte és megfakult lapja közt van elszórva. Apró tükördarabok ezek ama fényes és változatos kaleidoszkopból, a melynek legparányibb porszemét is ereklyeként hagyjuk az utódokra.

Azok az események, a melyeket a nap krónikásai az 1848-ik évi ujságokban e magasztos esztendőről följegyeztek: históriánk legtanulságosabb lapjai. Örömmel és szomorusággal elegyest, de mindig meghatva fogja olvasni e lapokat minden magyar ember.

Az olvasó e könyvemben minden napon együtt találja mindazt, a mi az 1848-ik esztendő megfelelő napján történt, s az alább megnevezett hirlapokban megjelent.

Napról napra jegyeztem föl a nagy idők társadalmi, közművelődési, politikai, irodalmi, művészeti, közgazdasági mozgalmait; később forradalmi és harcztéri eseményeit ama tudatban, hogy könyvem mig egyrészt a kegyelet tüzét szítja, egyuttal történelmi naptára, sőt története lesz 1848-nak.

*

Forrásaim voltak a következő lapok 1848-ból: Pesti Hirlap, Közlöny, Hirharang, Kossuth Hirlapja, Ungar, Spiegel, Pester Zeitung, Pesti Divatlap, Nemzetőr, Hazánk, Allgemeine Zeitung, Augsburger Zeitung, Wiener Zeitung, Beobaehter, Ofner Post, Nemzeti Ujság, Allgemeine Preussische Zeitung, Életképek, Gegenwart, Népelem, Nép Barátja, Morgenrőthe és Transsylvania.

A harczi tudósításokat Szeremlei Samu Magyarország krónikája az 1848. és 1849. évi forradalom idejéről és Kerékgyártó Árpád Magyarország történetének kézikönyve czimü művekből egészítettem ki.

Sok új és eddig ismeretlen adat lát napvilágot könyvemben két igen becses levélgyüjteményből, a melyeket gróf Batthyány Béla és Horváth Géza nyug. ezredes voltak szivesek rendelkezésemre bocsátani.

Budapesten, 1899. márczius 15-én

Kéry Gyula

KATALÓGUS		TARTALOM