SZABADSÁGHARC 1848–1849

MERÉNYI–METZGER : Az aradi vértanúk anyakönyvi bejegyzései (bevezetés )

Jelen kötetben az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett mártírjainak eddig – szinte kivétel nélkül – publikálatlan keresztelési-, házassági- és halálozási anyakönyvi bejegyzéseivel ismerkedhetünk meg.

Itt szeretném rögtön megjegyezni, hogy az alábbiakban nem csupán az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom vértanúnak, hanem az 1849 augusztusa és 1850 februárja között ugyancsak a „Magyar Golgotán” mártírhalált halt további négy személynek a dokumentumai is közlésre kerülnek.¹

Az aradi cs. kir. rendkívüli haditörvényszék által halálraítéltek közül elsőként 1849. augusztus 22-én Ormai Norbert ezredest, a honvéd vadászezredek főfelügyelőjét végezték ki kötél által.

Őt követték 1849. október 6-án az „aradi tizenhármak”. A golyó általi halálra ítélt és kivégzett Dessewffy Arisztid vezérőrnagy, Lázár Vilmos ezredes, Schweidel József vezérőrnagy és Kiss Ernő altábornagy. Valamint a kötél általi halálra ítélt és kivégezett Pöltenberg Ernő vezérőrnagy, Török Ignác vezérőrnagy, Lahner György vezérőrnagy, Knezic Károly vezérőrnagy, Nagysándor József vezérőrnagy, gróf Leiningen–Westerburg Károly vezérőrnagy, Aulich Lajos vezérőrnagy, Damjanich János vezérőrnagy és gróf Vécsey Károly vezérőrnagy.

A „tizenhárom aradi vértanú” kivégzése után majdnem három héttel, 1849. október 25-én állították kivégzőosztag elé a golyó általi halálra ítélt Kazinczy Lajos ezredest, aki mint egy önálló hadosztály parancsnoka tette le a fegyvert Zsibón, 1849. augusztus 25-én az orosz cári csapatok előtt.

A vértanúk sorát Lenkey János vezérőrnagy követi. Igaz őt nem nevezhetjük a szó szoros értelmében vett vértanúnak, hiszen miután a vizsgálati fogságban megőrült, 1850. február 9-én „természetes” halállal hunyt el Aradon. Véleményem szerint azonban mégis őt tekinthetjük a tizenhatodik aradi vértanúnak, hiszen csak elborult elméje, majd tragikus halála miatt kerülhette el kivégzett bajtársainak a sorsát.

Az utolsó Aradon vértanúhalált halt tiszt Hauk Lajos alezredes volt, akit 1850. február 19-én, kötél által végeztek ki. Ő zárja tehát tizenhetedikként az Aradon mártírhalált halt szabadságharcos hősök sorát.

A hazai történetírás eddig adós volta fentebb említett vértanúk közül jó néhánynak a helyes születési- és házassági adatával. A tizenhét mártírhalált halt katonatiszt közül például négynek egyáltalán nem ismertük a pontos születési dátumát! (Pöltenberg Ernőről eddig annyit tudtunk, hogy Bécsben, 1807-ben vagy 1813 és 1814 között, Knezic Károlyról, hogy a horvátországi Veliki Grdevacon, 1808 körül, gróf Vécsey Károlyról, hogy Pesten, 1807-ben vagy 1809-ben, Hauk Lajosról pedig, hogy Bécsben, 1794 és 1799 között látta meg a napvilágot.) A vértanúk esküvőiről, feleségeiről pedig még kevesebb információval rendelkeztünk.

Az újabb adatok publikálásával tehát kiegészülnek az aradi vértanúk életrajzai és válaszokat kaphatunk a születéseikkel, házasságaikkal kapcsolatban felmerült kérdésekre. Így át lehet majd írni a lexikonokat, a történelemkönyveket, a tudományos és a népszerűsítő kiadványokat, de még a különböző szobrok és az emléktáblák feliratait is. Nem beszélve arról, hogy az újabb dokumentumok adatai alapján el lehet majd helyezni emléktáblát például Pöltenberg Ernő, gróf Vécsey Károly vagy Hauk Lajos eddig ismeretlen szülőházának a falán.

A két év alatt felkutatott és most közlésre kerülő anyakönyvi bejegyzéseket igen sok levéltárból, illetve plébániai- és lelkészségi irattárból sikerült összegyűjtenem. Ha csak az országokat soroljuk fel, akkor is tizenegyet, Ausztriát, Csehországot, Horvátországot, Lengyelországot, Magyarországot, Németországot, Olaszország, Romániát, Szerbiát, Szlovákiát és Ukrajnát kell megemlítenünk.

Végezetül, a kutatásban való segítségükért itt szeretnék köszönetet mondani – többek között – az alábbi személyeknek: Andor Csaba (Budapest), Boros Nada (Nagybecskerek), Emődi András (Nagyvárad), Barbara Gariboldi (Milano), Constanze Gröger (Wien), Reinhard Gruber (Wien), Hermann Róbert (Wien-Budapest), Huszin József (Budapest), Zuzana Klescinská (Kassa), Koltai András (Budapest), Adam Kuc (Rzeczniów), Lenkefi Ferenc (Wien-Budapest), Mezei Zsuzsanna (Újvidék), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Pálmány Béla (Budapest), Rainer Pál (Veszprém), Reinhard Schwarz (Niddatal), Sotir D. Gábor (Borosjenő) és Szentimrei Márk (Sárospatak).

¹ Az aradi vértanúk születési adatait tartalmazó legújabb szakirodalom: BONA GÁBOR: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. Budapest, 2000.; KATONA TAMÁS: Az aradi vértanúk. Budapest, 2003.; Vértanúk könyve. A magyar forradalom és szabadságharc mártírjai 1848–1854. Szerk.: Hermann Róbert. Budapest, 2007. [vissza]

KATALÓGUS		TARTALOM