SZABADSÁGHARC 1848–1849

MEZŐ : A szabadságharc Bács-Kiskun megyei nemzetőrsége (előszó)

„Voltak, akik követ fejtettek,
voltak, akik egy-egy boltozatban
helyre ütötték a zárkövet,
de mind csak munkások voltak,
az építőmester a történelemnek
örök törvénye volt.”

Kossuth Lajos

Mező István nyugalmazott ezredes bevallottan amatőr kutató, aki nem pályázik a hivatásos történettudós szerepre. Tisztelettel fordul a szakmai nagyságok felé, és tudásukat felhasználva mutatott rá már korábbi kiadványában a magyar szabadságharc tisztjeinek önfeláldozására, bátorságára.

A szerző most újabb szép feladatra vállalkozott, ezúttal a mai Bács-Kiskun megye területén, vagy katonáinak részvételével lezajlott fontosabb hadi eseményeket vette számba. Kitartó búvárkodása eredményeként ma nemcsak a szabadságharc egykori tisztjeiről nyerhet az érdeklődő olvasó képet, hanem részletes tájékoztatást kaphat azokról is, akik a történelemkönyvekből kimaradtak – a kisemberekről, a magyar nemzeti őrsereg közvitézeiről. Az „ismeretlen katonákról”, akik Kossuth hívására önként, vagy kötelességből hadba álltak.

Akik ott maradtak a harcmezőn, jeltelen sírban találtak nyughelyre, vagy – túlélve a börtönt és a kényszersorozást az osztrák hadseregbe – életben maradtak, és tanúskodtak az utókor előtt a magyar szabadságharcról. Az idős nemzetőrök a forradalmak évszázadának végén már nem fegyveres lázadók, hanem a haza, és szűkebb környezetük megbecsült polgáraiként éltek. Akkoriban már igen nagy tisztelet övezte a magyar szabadságharc még élő honvédjeit, tisztjeit.

Ennek a tájnak a történelme nem volna teljes a nemzetőrség és a honvédség neves és névtelen hősei nélkül. Ezért örvendetes, hogy a katonai hivatás értékeit őrző, lelkes és hozzáértő szakember ismét vállalkozott a gyűjtőmunkára. A kései utód, aki nyugalmazott hivatásos katonatiszt, úgy érezte: nem szabad engedni, hogy feledésbe menjen nevük és emlékük.

Mező István könyve a nevezetes csaták egykori szereplőit hozza közel az olvasóhoz, de a toborzásokról, a hadba vonulók felszereléséről, a haditechnika állapotáról, a jelentős hadi események előzményeiről is számot ad. Azok, akik nem elégszenek meg azzal a tudással, melyet a forradalomról és a magyar szabadságharcról az iskolában tanultak, haszonnal mélyedhetnek el ebben a Duna–Tisza köze harci eseményeit, döntő csatáit felsorakoztató könyvben.

Kecskemét, 2007. november 21.

Bányai Gábor
a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke

KATALÓGUS		TARTALOM