SZABADSÁGHARC 1848–1849

NEMESKÜRTY : 1848–49 : „Kik érted haltak, szent Világszabadság” (fülszöveg)

3. kiadás [1998]

A LAP-ICS Könyvkiadó a szabadságharc másfél százados évfordulójára újra kiadja ezt a negyvennyolc katonahőseiről írott könyvemet. Ennek nem csupán mint szerző örülök, hanem mint hazám fia is: bármily tragikus véget ért is 1849 őszén a szabadságharc, végeredményben mégis sikeresnek nevezhető, hiszen Mészáros Lázár, Vetter Antal és a többi, ismert hadvezér oly sikerrel szervezte újjá a napóleoni idők óta megmerevedett európai hadvezetést, hogy ezek az újítások az első világháborúig érvényben voltak. Sok között az egyik legfontosabb mozzanat, hogy a nehezen mozdítható ezredkötelékeket zászlóaljakra bontva, fürgébb, rugalmasabban harcoló alakulatok keletkeztek, melyek parancsnokai a korábbinál nagyobb önállósággal és döntési lehetőségekkel mentek harcba. De az Itáliában született és fiatalon, 1816-ban elhunyt Mária Ludovika királynéról, Goethe lelki barátnőjéről elnevezett „Ludovika Akadémia” tisztképző főiskola is ekkor létesült, meglepően korszerű, neves professzorok által kidolgozott tantervvel. Friedrich Wilhelm Rüstow svájci tábornok 1857 és 1864 között Zürichben kiadott három könyvében a legnagyobb szakmai elismeréssel szól a honvéd hadseregről.

Ez a hadsereg úgy volt a szó szoros értelmében internacionalista, hogy egyszersmind a legőszintébb magyar hazaszeretet vezérelte a katonákat. Aulich Lajos honvéd tábornok, hadügyminiszter július 22-én kiadott parancsában hangoztatta:

„Harcunk a közszabadság harca az abszolutizmus ellen. Győzelmeink elődiadalai a világszabadságnak.”

Ha az orosz cár nem avatkozik honvédő küzdelmünkbe, győzelmünk is elképzelhető lett volna.

KATALÓGUS		TARTALOM