Az Arany János Múzeum Történeti Dokumentációs Adattára 75.2.1. leltári szám alatt őrzi Szalay József 1848–49-es vadászfőhadnagy emlékiratát. Ezt a kéziratot Nagykőrös városa 1946-ban vásárolta meg múzeuma számára. Ugyancsak a múzeum gyűjteményébe került az az 1895-ben készült csoportkép, amelyen tolószékben ülve látható Szalay József is. A szabadságharc hőse, megsebesülésének ötvenedik évfordulóján kapta meg emlékül a márvány talapzatra állított, budavári honvéd emlékmű bronzba öntött kicsinyített másolatát, amely nevezetes, becses történeti emlék is az Arany János Múzeum törzsgyűjteményét alkotja.

A nemzeti szabadságmozgalomban való részvétel, a 48-as hagyományok őrzése a kiegyezés, 1867 után mind több részletében feltárásra kerültek. A naplók, emlékiratok sokasága az egész nemzeti szabadságharc történetének fontos eseményei, lényeges, vagy kevésbé lényeges – ám a hazafiúi lelkesedés, a katonák élete, vitézsége, nemzettudata szempontjából fontos – mozzanatait örökíti meg, dokumentálja.

A kézirat – róla bővebben esik még szó –, kevés nagykőrösi vonatkozással rendelkezik, s ezért is szükséges röviden kitérni a jeles mezőváros történeti múltjára, a szabadságharcot megelőző, és idejére vonatkozó eseményekre, történeti összefüggésekre. Ennek ismeretében a visszaemlékezés kellő hátteret kap, s egyben Nagykőrös jelentőségét is erősíti, a nemzeti szabadságmozgalomban betöltött szerepét illetően.

A kézirat közreadásával, a város 1848-as múltjának ismertetésével nem csupán a hős vadászfőhadnagyra emlékezünk, hanem az 1848/49-es szabadságharcra, annak 150. évfordulóján. Kegyelettel őrizzük emléküket a hősi halált halt nagykőrösi vitézeknek: Gál László honvéd ezredes Temesvárnál kapott sebeibe halt bele 1850. február 2-án, Pálinkás Samu honvéd huszár őrnagy a csatádi ütközetben esett el 1849. augusztus 8-án, Fejér Ferenc főszázados honvéd huszár 1849. augusztus 6-án a Tiszai hadsereg kötelékében lelte halálát Besenyőnél. Beretvás Gergely főhadnagy a gyulafehérvári ostromnál esett el, 1849. július 25-én.

Jóllehet, Nagykőrösön harcok nem folytak, különösebb hadi események – kivéve Jellasics megszálló seregeinek jelenlétét – nem történtek, a jeles mezőváros kaszárnyája révén fontos szerepet töltött be a nemzeti honvéd hadsereg szervezése ügyében. Itt két honvéd huszárezred toborzására került sor 1848 őszén, s ez a huszárkaszárnya – mely az Arany János Múzeumnak ad helyet –, Történeti Nemzeti Emlékhely.