SZABADSÁGHARC 1848–1849

PETHŐ : Görgey Artur (utószó)

(2006)

Sorozatunkban a magyar polgári történetírás legjelesebb – új kiadásban nem hozzáférhető – munkáit kívánjuk ismételt megjelentetéssel, vagy esetleg még kéziratban heverő művek publikálásával a szélesebb közönség számára megismerhetővé tenni. Azokat az írásokat, amelyeket a második világháború után nem az adott tudományterület változásának önmozgása, hanem a direkt politikai akarat iktatott ki a tudományos gondolkodásból, az egyetemi tananyagokból, a közkönyvtárakból és az érdeklődő nagyközönség látóköréből. Tudjuk, hogy a megjelentetendő írások témakörében a legtöbb esetben születtek újabb feldolgozások, de hiszünk abban, hogy a történettudományban is vannak állandó, „örök”é rtékű művek, melyek időszerűségét nem érinti egy-egy részletük (netán egész témakörük) későbbi, mégoly „korszerű” feldolgozásának megjelenése. A kiadó úgy gondolja, hogy a magyar történetírás utóbbi évtizedeiben túl sokáig volt hegemón helyzetben egyetlen ideológia ahhoz, hogy lemondhassunk a XIX. század utolsó és a XX. század első évtizedeinek gondolati sokszínűségét tükröző munkákról.

* * *

Pethő Sándor – újságíró, történész – Pásztoriban született, 1885. március 1-én. Kolozsvárott, Nápolyban és Halléban tanul, majd rövid tanárkodás után újságíró lesz – emellett történelmi szakmunkákat ír. 1938-ban megalapítja a Magyar Nemzet című napilapot. Ismertebb történelmi művei: A szabadságharc eszméi (1916); Világostól Trianonig (1925); az Asztalos Miklóssal együtt írt A magyar nemzet története (1933). Pethő Sándor 1940. augusztus 25-én hunyt el autóbalesetben.

* * *

A mű eredeti megjelenése: Pethő Sándor: GÖRGEY ARTÚR. Genius kiadás, é.n.

A kötet jelen kiadása mindenhol teljes egészében a mű eredeti szövegét követi, kizárólag a nyilvánvaló elírásokat és az értelemzavaró sajtóhibákat javítottuk. A szöveg korabeli, ma már régiesnek tűnő helyesírását (nevek: pl. Jellacsics József, Windischgraetz, Hunyady; dátumok: 1848/49-iki, 1832 november 23-án, etc.) is jórészt érintetlenül hagytuk (kivéve a korabeli nyomdatechnikából eredő központozást), sőt bizonyos következetlenségeket – melyekből eredően néha a szövegen belül is különféle írásmóddal találunk egyes szavakat, neveket (pl. Székesfehérvár és Székesfejérvár, Alsó-Szélly és Alsószélly, etc.) – sem igazítottunk ki. A szövegközti térképeket újrarajzoltuk a mai nyomdai követelményeknek megfelelő minőség elérése céljából.

* * *

A kiadó ezúton mond köszönetet Pethő Sándor családjának, amiért engedélyezték a könyv új kiadását.

KATALÓGUS		TARTALOM