Számos tanulmány és könyv jelent meg nemzetünk e nagy történelmi eseményéről. Megismerhettük a forradalom előzményeit, a pesti fiatalok követeléseit, a nagy csatákat, a szabadságharc nagy személyiségeit, majd leverését, s következményeit. De a kisebb települések szerepéről, az egyszerű emberek részvételéről nem sokat tudunk. Nincs egy pontos felmérés az egyes településeken még fellelhető 48-as honvédek emlékműveiről, síremlékeiről. E hiányok feltárását tűzte ki célul a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, meghirdetve az 1848–49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeinek, személyiségeinek, síremlékeinek felkutatását, településeink szerepének leírását, megismertetését.

1998. március 28-án, a hagyományos tavaszi Partiumi Honismereti Találkozón, tizenegyen olvasták fel tanulmányaikat. Elhangzott S. Németh Katalin írása Nagyvárad a szabadságharcban, majd Kordics Imre ismertette az 1848–49-es honvédsírokat Nagyváradon. Pálkovács István a Temesvár szabadfalui Petőfi emlékművének felavató eseményeit, Fazekas Lóránd a Szatmár megyei honvédek és nemzetőrök életútját, Pávai Gyula az aradi emlékműveket ismertette. Dánielisz Endre a forradalom szalontai eseményeit ecsetelte. Aradi fiatalok: Kiss Csaba László, Görgicze Andor, Munteanu Júlia és Szentes Tímea jól dokumentált dolgozatokkal jelentkeztek.

Az előre meghirdetett pályázatunkra negyven dolgozat érkezett, melyből huszonnyolc diák munkája volt. A pályázati munkák változatos témaköröket öleltek fel: a szabadságharc eseményei, személyiségei, emlékhelyei és emlékművei, településeink szerepe a forradalomban. Hiánypótló helytörténeti, igényes, alaposan dokumentált dolgozatok születtek. A díjkiosztásra és a díjazott munkák bemutatására május 9-én került sor a Varadinum-ünnepek keretében. Felnőtt kategóriában az I. díjat Fazekas Lóránd nyerte, átfogó tanulmányával, melyben a 48-as honvédek és nemzetőrök síremlékeit mutatta be, azok helyét, rajzát, fényképét, anyagát, méreteit, szövegét, mai állapotát. A II. díjat Gudor Botond magyarigeni református lelkipásztor, a III. díjat pedig Jósa Piroska érdemelte ki. Dicséretben és könyvjutalomban részesültek: Dánielisz Endre (Nagyszalonta – különdíj), Erdei János (Szilágysomlyó), Pálkovács István (Temesvár), Pávai Gyula (Arad), Puskel Péter (Arad), Sáfrány Lajos (Szatmárnémeti).

Ifjúsági kategóriában a szilágysomlyói Erdei Attila, a legfiatalabb pályázó nyerte az I. díjat, Naplórészletek 1848-ból című, eredeti pályamunkájával. A II. díjat Görgicze Andor (Arad), a III. díjat pedig Dányi Gabriella és Sánta Línia (Nagyvárad) kapta. Dicséretben és könyvjutalomban részesült: Bartha Lóránt, Keresztesi Csaba és Lehoczky Attila (Arad), Varga Mária (Arad), Zabán Márta (Pécska), Mazur Réka (Nagybánya), György Irén (Szalacs).

A IV. Partiumi Honismereti Konferenciát 1998. október 9–11. között szerveztük meg a Szilágy megyei Sarmaságon. Házigazda a Sarmasági Református Egyházközség, és annak lelkipásztora, Bessenyei István tiszteletes volt. A református templomban tartott konferencia résztvevői a Partiumból, Erdélyből és Magyarországról jöttek, több mint hetvenen.

Az első két napon a konferencia munkálatai zajlottak: elhangzott huszonhat előadás, melynek zöme az 1848–49-es forradalommal foglalkozott. Jósa Piroska (Nagyvárad), tanulmányában gazdagon dokumentálva, meghatóan ír Szacsvay Imre életéről. Ez a dolgozat az 1999-es Református Kalendáriumban jelent meg. Dánielisz Endre szemléletes előadást tartott a nagyszalontai Kossuth-szobor kálváriájáról. A szabadságharc a bányavárosokat sem kerülte el – szögezte le Hitter Ferenc Felsőbányáról írt tanulmányában. Bem tábornok Nagybányán és Felsőbányán intézkedett, hogy rendelkezésére álljanak a hadviseléshez szükséges eszközök, valamint a bányászaton kívül biztosítva legyen a lőporgyártás, működjenek a kohók és vaspörölyök.

A köztudatban az október 6-án kivégzett tizenhárom vértanú emléke él. Mellettük azonban más ítéletvégrehajtásra is sor került az aradi várban. Erről írt nagyon alapos tanulmányt dr. Kovách Géza történész.

Péter I. Zoltán újságíró nyitotta meg a templom portikuszában berendezett fényképkiállítást az 1848-as emlékhelyekről. Kiállítók voltak: Béres József (Máramarosssziget), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya), Pávai Gyula (Arad), Puskel Péter (Arad), Sallay Károly (Szilágysomlyó), Sófalvi István (Nagyvárad). A színvonalas kiállítás megtekintése után folytatódtak az előadások. A szabadságharc emlékművei és emlékhelyei Szatmár megyében című munkájában Fazekas Lóránd a Szatmár megyei honvédek és nemzetőrök életútját ismertette. Pávai Gyula tanulmányában Ficzay Dénes aradi kutató gyűjteményéből dolgozott fel kevésbé ismert tényeket a tizenhárom aradi vértanú földi maradványainak hányattatásáról, és sajtóvisszhangjáról. Kordics Imre a Partiumi Bizottság III. honismereti konferenciáján elfogadott Bihari Felhívás szellemében létrehozott nagyváradi 48-as sírkert bemutatására vállalkozott. Nyolc egykori honvéd síremlékének és adatainak rövid ismertetése, s a többi váradi temetőben még meglévő honvédsírok bemutatása volt tanulmányának célja.

A konferencia a helybéliekkel való találkozással zárult. Az istentiszteleten Csernák Béla főjegyző hirdette az igét, utána elhangzott Erdei János és Major Miklós előadása. Erdei János, Az 1848-as forradalom eseményei Szilágysomlyón és környékén című munkájából megismerhettük Bem tábornok jellemét, aki vasmarokkal szervezte újra az erdélyi honvédsereget. Major Miklós a Berettyó- és a Krasznamente 1848–49-es emlékeiről beszélt. Személyes kutatásai során mintegy kilenc honvédsírt sikerült feltárnia és lajstromoznia.

Balogh Ferenc, a KLMT országos elnöke előadásában az emlékmű- és emlékhelykutatás kiszélesítésének mai lehetőségeiről beszélt. Az 1848–49-es forradalomnak és szabadságharcnak számos olyan résztvevője volt, akit nem tart, nem tarthat számon a történelem. A szürke eminenciások a harctéri szolgálaton túl igen gyakran a civil kurázsi megnyilvánulásaival mutattak példát. Róluk szólt Puskel Péter aradi újságíró tanulmánya. Ezután Béres József, a máramarosi 48-as emlékeket ismertette. Talán kevésbé ismeretes Gyalókay Lajosnak, Bihar megye főjegyzőjének, a királyi törvényszék elnökének 1848–49-es tevékenysége. Erről tartott előadást György Irén történelemszakos egyetemista. Székely Antal nyugdíjas tanár érdekfeszítő csokorba fogta Szamoskrassó helytörténetét, nagy hangsúlyt fektetve az iskolatörténetre, a Darvay-kúria sorsára, és a Bem tiszteletére elhelyezett emléktábla-avató ünnepségre, Benedek Zoltán előadásában a Kölcsey- és a Kossuth-szoborról, valamint Nagykároly különböző helyein elhelyezett Petőfi és a 48-as szabadságharc emlékét megörökítő táblák eltávolításáról beszélt.

A szabadságharc 100. évfordulója alkalmából általános felmérést végeztek a magyar nyelvterületen, hogy milyen orális emléke él még a 48-as forradalomnak. Arad és környéke kimaradt ebből a felmérésből. Ezt próbálta ellensúlyozni Magyari Etelka gyűjtése, melyből megtudtuk, hogy e környék erős 48-as hagyományait a világosi fegyverletétel és a tizenhárom tábornok kivégzése határozza meg. Az ezt követő előadások eltértek a fő témától, de beleilleszkedtek a bizottság általános kutató munkájába.

1999. március 20-án Nagyváradon tartottuk meg a Partiumi Honismereti Találkozót. Többek között a következő előadások hangzottak el: S. Németh Katalin: Nagyvárad a szabadságharcban; Nagy Aranka: Kazinczy Lajos; dr. Tövissi József: Emlékezés; dr. Fleisz János: A szabadságharc felszerelési és ellátási központja Nagyváradon.

1999. szeptember 3–5. között Felsőbányán szerveztük meg az V. Partiumi Honismereti Konferenciát. A konferencia 14 órakor kezdődött a református templomban, ahol több mint hetven résztvevő hallgatta meg a mintegy huszonnégy előadást.

Az előadások sora Máriás József Felsőbánya ismertetőjével kezdődött, melyet az innen elszármazott, ma Budapesten élő Pain Lajos Honismereti emlékek a felsőbányai apácazárdáról című helytörténeti ismertetője követett. A konferencia fő témája a Várak, kastélyok, udvarházak mellett még az 1848–49-es forradalom és szabadságharccal foglalkozó dolgozatok is elhangzottak: Bara István (Szatmárnémeti): A hadadi kastély; Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti): Szatmár megyei kastélyok, kúriák és azok a szabadságharccal kapcsolatos vonatkozásai; Székely Antal (Ombód): Gróf Teleki Blanka és a szatmárpálfalvai Teleki-kastély; Pásztai Ottó (Nagyvárad): Nagyváradi premontreiek az 1848-as forradalomban; dr. Vajda Sándor (Borosjenő): A szabadságharc ábrázolása Thorma János festészetében.

Másnap folytatódtak az előadások: többek között Lakóné Hegyi Éva (Zilah): A Zilah-patak völgye és a Tövishát 1848–49-es emlékei elevenedtek meg.

Délben meglátogattuk a temetőt. Itt az RMDSZ egy példaértékű kőtárat létesített, egy helyre gyűjtve és felállítva az elhagyott, elhanyagolt sírköveket, obeliszkeket.

Délután Pálkovács István ismertette Temesvár 1849. évi ostroma című munkáját.

Jelen kötetünk mindezen rendezvényeken elhangzott dolgozatokat, tanulmányokat tartalmazza. A kutatás, a felmérés távolról sem fejeződött be. Kutatóink mind újabb és újabb adatokra bukkannak, s fedeznek fel síremlékeket, emlékműveket. De e két év eseményeinek is csak egy-egy szeletét tudtuk feleleveníteni. Hisz számtalan település fontosabb, vagy kevésbé fontosabb eseményei még mindig rejtve maradtak. Reméljük, hogy e könyv eligazítást és segítséget, biztatást és lendületet ad a további kutatások folytatásához, mind a helytörténeti kutatóknak, mind azoknak, akik csak most akarnak vagy szeretnének bekapcsolódni e nemes munkába.

Ez a kötet mindazoknak szól, akik szívükön viselik múltunk e nagyszerű részét, nemzetünk szabadságszeretetének e felemelő megnyilvánulását.

Végezetül álljon itt Jókai Mór mondása:

„Míg magyar él, míg szabad ember él e honban, kegyelettel fognak visszagondolni ez évre, annak történelmére s történetalkotó alakjaira. Dicsőség e halhatatlanoknak!”

Dukrét Géza