SZABADSÁGHARC 1848–1849

SZABÓ : Az 1848–49. évi polgári forradalom és szabadságharc eseményeinek időrendi táblázata, 1848-1849 (bevezető)

„Nagyapáink és apáink,
Míg egy század elhaladt,
Nem tevének annyit, mint mink
Huszonnégy óra alatt.”
(Petőfi Sándor: 15-dik március, 1848)

BEVEZETŐ ÉS ELÖLJÁRÓ GONDOLATOK!

Köszöntöm a kedves olvasót, mindazokat, akik népünk máig ható, talán a legszentebb küzdelméről, az 1848/49. évi polgári forradalom és szabadságharc történéseiről, annak legfontosabbnak ítélt eseményeiről szeretnének többet tudni, megismerni e kiadvány átlapozása során.

A bevezetőként írt elöljáró gondolatokban igyekszem kellő alapossággal összefoglalni a könyvben leírtakat, mely időrendbe foglaltan és szöveges magyarázatokkal kiegészítve tárja elénk a polgári forradalmunk és szabadságküzdelmünk ismeretét, méltó emlékezetét. Remélve, hogy írásom haszonnal szolgálja a tudományt és művelődést, ezért elsősorban segédtankönyvként ajánlom középiskolai- és általános iskolai tanároknak, tanulóknak, honismereti munkásoknak, mivel e kiadvány elősegíti a kor történéseinek összefüggését, megértését. Ajánlom könyvtáraknak gyűjteményük gyarapításához, továbbá a szakdolgozatok sokaságán munkálkodó főiskolai diákoknak, mert ezen adatgazdag kiadvány megkönnyíti az eligazodást, benne időrendben megtalálhatók a kétéves szabadságküzdelmünk történései. – Mellette ajánlom mindazoknak a határainkon innen és túl élő magyaroknak, akik a forradalom és szabadságharc korát árnyaltabban kívánják megismerni, s főként azoknak, akiknek a szülőföldjük, hazájuk szeretete és történelme iránti érdeklődése végigkíséri életét, munkásságát.

TISZTELT OLVASÓ!

A kiadvány megírásánál arra törekedtem, hogy a napi eseményekkel is zsúfolt két esztendő alatti történéseket tényszerűen mutassam be, s a valóságban is megtörtént eseményekről tájékoztassam önöket, egyúttal kerüljem, vagy cáfoljam a képzeletszülte események sorát, amelyek egyes fércmunkákban, ponyvaregényekben jelentek meg az elmúlt több mint másfél évszázad alatt. Olyan legendákat is, hogy Petőfi 1848. március 15-én délután a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elszavalta a Nemzeti dalt, és olyanokat is, mely szerint Kossuth Lajos imát mondott a kápolnai csatatéren elhunytak tetemei felett, továbbá hogy az orsovai Duna-parton ünnepélyesen búcsút véve távozott a hazából. Így lett a magyar szabadságharc legkiválóbb hadvezérének egyikéből, a dicsőséges tavaszi hadjárat vezéréről és Buda visszafoglalását vezénylő Görgei Artúr tábornokból áruló, akinek hosszú életén át (1916-ban hunyt el) viselnie kellett e megbélyegzést. És nemcsak a köznép tudatában volt így, hanem még a zánkai temetőben nyugvó Bozzay Pál 48-as honvédtizedes és költő is így írt Görgeiről a Világosi fegyverletétel miatt ostorozva: „Akkor Isten voltál, most egy bűnös ember” (Bozzay Pál Görgei, Grácz, 1850. április 18.)

Az olvasók elé tárt kötetben olyan dicső két év történéseinek bemutatására vállalkoztam, melyben több esemény történt, mint máskor egy évszázad alatt, ahogy a költő írja. Az 1848–1849. évek 24 hónapja történeti szempontból rövid idő, de hazánk sorsának alakulásában meghatározó események zajlottak le ekkor. Természetesen nem lehetett a két év alatt történt minden eseményről részletekbe menően írni, de arra törekedtem, hogy legalább az 1848. március 15-e és az 1849. október 6-i kivégzések közötti 19 hónap eseményeiről gazdagabb képet kapjon az olvasó. Mivel 1848/49. évi szabadságküzdelmünk – a fegyverletétel ellenére – is fordulópont volt a magyar nemzet történelmében, ez okból szinte bemutathatatlan lett volna az események sokasága és fontossága miatt az előzmények és történések utóhatásának ismerete nélkül. Bár a könyv címe a két év eseménysorának tárgyalását jelzi, a kiadvány jóval több ennél, többet nyújt a könyvet olvasónak. Mivel az 1848-1849. évi történések sora nem 1848. január 1-jén kezdődött, hanem már jóval előbb, évtizedekkel korábban, ezért Előzmények az 1821–1848. évek között című bevezető fejezetben az érdeklődők elé tárom a Reformkor kezdeti lépéseitől a márciusi forradalomig egyre terebélyesedő mozgalmat. Ez az időszak volt a dicső reformkor, mely előkészítette, megérlelte annak a tárgyalt kétéves időszaknak történéseit.

A könyv címében jelzett két év eseménysora tehát nem 1848. január 1-jén kezdődött, mint azt az előző fejezetben írtam, természetesen az események sem fejeződtek be következmény nélkül, ezért nem 1849. december 31-én, hanem csak évtizedek múltán. Mivel e kiadvány 300 oldalnyi terjedelme nem teszi lehetővé a szabadságharc utóéletének e kötetben való részletes leírását, tervbe vettem, hogy e kiadvány folytatásaként – a következő évben – közreadom az 1850–1867. évek közötti időszak történetét, a Bach-korszak törvénytipró és alkotmányellenes időszakától az 1867-ben megkötött Kiegyezésig, a Dualista kormányzás kezdetéig.

A leírt anyagot számtalan illusztráció, hasznos melléklet színesíti. Ugyanakkor a leírt anyaghoz kapcsolódó illusztrációk válogatásánál törekedtem arra is, hogy azok ne csak színesítsék, hanem kiegészítsék és elősegítsék a leírtak megértését. Ezért e kiadványt gazdagítja 30–40 színes, továbbá ugyanannyi fekete-fehér fotó, számos e korhoz kötődő dokumentum, az ide illő versek sokasága, továbbá a szabadságharchoz kötődő számos történet, sajtótermék, levelek és térképek.

Végezetül kérem, olvassák ugyanolyan megértéssel és alázattal, amilyent kiérdemeltek e korban küzdő hazafiak, amilyen szándékkal megírtam és az önök rendelkezésére bocsátottam. Engem boldoggá tesz, hogy a 48-as hősökről, hazafiakról írhattam és a kor irodalmát, e szerény munkámmal is gazdagíthattam.

Tisztelettel:

a SZERZŐ

KATALÓGUS		TARTALOM