SZABADSÁGHARC 1848–1849

SZILÁGYI : Görgei és fegyverletétele (előszó)

Junius vége felé járt az idő s a magyar ügy a diadal tetőpontján állt.

Ha elgondolkodom, nyári napként tünik fel e kor fénypontjaival, s a néhanéha elvonuló könnyüd vészfelhőkkel.

E hó volt a dél, — utána hanyatlani indult a nap s alkony közelgett .... mignem sir boritá el a déli dicsőséget, a megnyert csaták hirét, a küzdő bajnokok egy részét, mint éj a lehunyó napot... hogy csak emlék életét éljék a fenmaradtak ajkain.

Egyike vagyok azoknak, kik e csaták után is megmaradtam.

Nem szándékom históriát irni. De memoieret sem akarok kiadni.

Mit én teszek, csak egyes események leirása.

S mégis e leirásban van valami rendszer. A mint egymásután láttam az eseményeket , a mik körültem történtek, s a mint hallottam azokat hiteles tudósitások nyomán, mik tartózkodásunk környékén véghezmentek, — följegyeztem azokat.

Lehet, hogy leírásaim, jellemrajzaim az eddig kijöttekkel megegyezők nem lesznek.

De senki se feledje, hogy azok egyéni nézetek, nézetei egy szemtanunak.

S mint illyen, tán nem tartozandik a szigoru birálat alá veendő historiai munkák sorába.

KATALÓGUS		TARTALOM