Ez az összeállítás azzal a nemes céllal készült, hogy méltó emléket állítson mindazoknak, akik Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye településein születtek, ott éltek, gazdálkodtak, és részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. Helyet kapnak benne azok a települések is, amelyek korábban más vármegyékhez tartoztak, ám ma már BAZ vármegye részei (pl. Torna, Gömör, Szabolcs stb.).

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye jelentős szerepet játszott a forradalom és szabadságharc eseményeiben. Elég, ha az 1848. december 28-i szikszói ütközetre, az 1849. január 22-i tarcali, január 25-i abaújszántói, január 31-i tokaji csatákra, vagy a február 8-i hidasnémeti, július 23-i aranyosi és július 25-i zsolcai összecsapásokra gondolunk.

A szerkesztő célja nem a csaták és ütközetek elemzése, hanem azon hősök emlékének megőrzése, akik életüket áldozták a hazáért. Nemcsak azokét, akik a vármegye területén haltak meg, hanem azokét is, akik az ország különböző, gyakran távoli vidékein nyugszanak. Mindannyian Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye szülöttei voltak, és életük során itt éltek. Emlékezzünk meg róluk, akik idegen földben pihennek, mert hősiességük és áldozatuk a hazáért sosem merülhet feledésbe. Nevük mellett zászlóikonnal jeleztem hősiességüket.

Ebben az összeállításban a legfőbb forrásként az 1848–49. évi veszteségi adatbázis szolgált, amely lajstromozza a magyar szabadságharcban küzdő honvéd hadsereg elhunyt katonáit. Rajtuk kívül tisztelegjünk mindazok előtt is, akik tevékenységükkel az 1848–49-es eseményekhez köthetők Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye településein: akik ott éltek, oda házasodtak, gazdálkodtak, birtokkal rendelkeztek, vagy ott nyugszanak.

Külön figyelmet érdemelnek az egykori tisztek, akik nemesi rangjuk vagy iskolai végzettségük révén parancsnoki beosztásba kerültek, és harci tevékenységükkel bizonyították alkalmasságukat, valamint hazaszeretetüket. Ebben az összeállításban a hadtörténeti iratok áttekintése révén számos korábban kevésbé ismert harci eseményről értesülhet az olvasó, amelyek hozzájárultak az adott település lakosainak hősiességéről alkotott képünk gazdagításához.

A szabadságharc hadi eseményei 1848 nyarától érintették Borsod vármegyét. Szeptember és október hónapokban jelentős hadi előkészületek zajlottak: a megyében ekkor folyamatosan folyt az újoncállítás, a fegyverek és a szükséges adók összegyűjtése. Október közepén már egyre több hír érkezett a Galícia felől várható császári betörésről. A végrehajtó hatalmat szeptember 28-a után az Országos Honvédelmi Bizottmány vette át, amelynek vármegyei szervezete október 14-én alakult meg.

Újszállási Rácz Lajos