AJÁNLÓ SOROK

Ez az összeállítás annak a nemes célnak szenteli magát, hogy méltó emléket állítson mindazoknak, akik Heves vármegye 130 településén születtek, vagy ott éltek, gazdálkodtak és részt vettek az 1848/49–es szabadságharcban. Heves vármegye jelentős szerepet játszott a forradalom és szabadságharc eseményeiben, elég csak, ha a kompolti rajtaütésre (feb.18.), a kápolnai csatára (február 26–27.), az egerfarmosi ütközetre (március 1.), vagy az április 2–ai és 5–ei hatvani lovas viadalokra gondolunk.

A szerkesztő célja nem az egyes csaták és ütközetek elemzése volt, hanem azon hősök emlékének megőrzése, akik életüket áldozták a hazáért. Nem kizárólag csak azokra gondolva, akik a vármegye területén haltak meg, hanem azokra is, akik az ország különböző, gyakran távoli vidékein nyugszanak, ám mindannyian Heves vármegye szülöttei, és életük során ott éltek. Emlékezzünk meg róluk, akik idegen földben pihennek, mert a hazáért vállalt hősiességüket és áldozatukat sosem felejthetjük el. Legfőbb forrásom az 1848-49. évi veszteségi adatbázis, mely a magyar szabadságharcban küzdő honvéd hadsereg, illetve kiegészítőleg az azt támogató nemzetőrség, valamint a magyar oldalon harcoló különböző külföldi légiók veszteségeit tartalmazza, nemzetiségre való tekintet nélkül; mégpedig elsősorban a fegyveres küzdelem (1848. június 1.– 1849. október 4.) időszakából.

Rajtuk kívül tisztelegjünk azok előtt is, akik az 1848/49–es tevékenységükkel egy-egy vármegyei településhez köthetők. Kiemelt figyelmet érdemelnek az egykori tisztek, akik nemesi rangjuk vagy iskolai végzettségük révén parancsnoki beosztásba kerültek, és harci tevékenységükkel is igazolták hazaszeretetüket.

Már a szabadságharc első évében több ezer nemzetőr neve került fel a lajstromokra, akik később hősiesen helytálltak a nehéz körülmények ellenére is. Ők gyakran szenvedtek hiányt fegyverben, ruházatban, élelemben, kínozva éhségtől, sebesülésektől, betegségtől és járványoktól. E kötet róluk is megemlékezni kíván, elismerve katonai sikereiket, bátorságukat és áldozatvállalásukat.

Ebben az összeállításban a hadtörténeti iratokban lapozgatva számos olyan, korábban kevésbé ismert harci cselekményről, eseményről is értesülhet az Olvasó, amelyek hozzájárultak az adott települések hősiességének megismeréséhez.

A szerkesztő bízik benne, hogy ez az összeállítás méltó emléket állít Heves vármegye szabadságharcos hőseinek, tisztelettel adózva bátorságuk és áldoatkészségük előtt.

Ez a kötet külön-külön mutatja be Heves vármegye településeit betűrendben, összesen 130 önálló egységben. Azokat, melyek akkor és most is a vármegyéhez tartoznak.

Minden egység az alábbi részeket tartalmazza:

— első rész az 1867-es első hivatalos népszámlálást feldolgozó helységadataira támaszkodik, amelyek az adott helyszín legfontosabb ismérveit
foglalják össze: név, lakóházak száma, lakosok létszáma, vallása, termőterület nagysága, valamint a közhivatalok és közszolgáltatások működési adatai.
— A második rész azoknak a helyi, ott született honvéd hősöknek az emlékét
akik életüket áldozták a szabadságharcért, akár a településen belül, akár azon kívül, más helyeken. Ezt követően bemutatjuk azokat a személyeket. akik az ország egyéb vidékeiről kerültek az adott helyszínre, és ott haltak hősi halált. Őket egy - val tiszteltem meg.
— A harmadik részben azon személyekről esik szó, akik valamilyen szinten kötődtek a településhez. Ide tartoznak azok, akik a szabadságharcos tevékenységük előtt, vagy után a városban, vagy a faluban éltek, dolgoztak, gazdálkodtak, oda házasodtak, vagy ott haltak meg, de már nem a csaták következtében.
— A negyedik rész fontos és érdekes történelmi dokumentumokat mutat be, amelyek az adott településhez kapcsolhatók. Ezek lehetnek olyan iratok, amelyek ott készültek, vagy tartalmukban említik a települést. Ezek főleg a szabadságharc hadműveleti iratai.
— Az ötödik, utolsó egységben a helyi nemzetőrökről van szó. Ismertetésre kerül, mikor történtek a nemzetőri összeírások, milyen reakciókat váltott ki a lakosokból a toborzás, és hány főt sikerült összeírni a városban, vagy faluban. Ebből a csoportból kik kaptak parancsnoki tisztségeket, és kik kerültek ki a frontokra. A nagy létszámok miatt azonban csak azokon a helyeken kerül sor név szerinti bemutatásra, ahol kevés egyéb információ áll rendelkezésre, vagy ahol a nemzetőri létszám ezt lehetővé teszi.

A legtöbb lényeges és fontos adat forrásmegjelöléssel, hivatkozással kerül közlésre.

Heves vármegye településeiről

Mint ahogyan az már említésre került, ez az könyv a vármegye 130 településével kapcsolatos 1848/49–es eseményekre, résztvevőkre fókuszál. A felsorolás a mai vármegyei besorolás valamennyi városát és községét említi, de a részletes ismertetés nem mindegyikre terjed ki. Azok a települések, amelyek az események idején nem a vármegyéhez tartoztak, de ma igen, csak név szerint (esetleg némi ismertető szöveggel) vannak felsorolva. Ennek oka, hogy a helyiség tórténelmi múltja inkább az akkori megyéhez kapcsolódik. Szintén nem szerepelnek a feldolgozásban, de a 130–es létszámban sem, azok a települések, amely a szabadságharc idején a vármegyéhez tartoztak ugyan, de ma már nem. Ennek pedig főleg az az indoka, hogy a vizsgált időszakban a jelenlegi Jász–Nagykun–Szolnok vármegye egy része is ehhez a megyéhez tartozott. Ez a közigazgatási egység Heves, Külső Szolnok vármegye néven szerepelt, amibe Heves teljes egésze, Szolnok egy része 1876–ig egymáshoz tartozott.