Ez az összeállítás annak a nemes célnak szenteli magát, hogy méltó emléket állítson mindazoknak, akik Nógrád vármegye településén születtek, vagy ott éltek, gazdálkodtak és részt vettek az 1848/49-es szabadságharcban.

A történelmi Nógrád vármegye területe 4315,18 k㎡. Lakóinak száma 1848-ban 176 526 fő. A lakosság 12 mezővárosban, és 347 faluban, illetve pusztán él. A mezővárosok összlakossága 21.704 fő, amely a megye népességének 12 %-át teszi ki. A legnépesebb mezőváros Losonc (ma Lučenec, Szlovákia) 3.127 fővel, míg Szirák lakossága mindössze 1009 fő. A falvakban és a pusztákon él Nógrád megye népességének 88 %-a. A megye közigazgatásilag 4 járásra – füleki, kékkői, losonci, szécsényi – tagolódott. A járás élén a főszolgabíró, a kerületek élén pedig az alszolgabírók álltak, akik intézték az ügyeket. A megyének szabad királyi városa nincs.

A szabadságharc során Nógrád vármegye területén is zajlottak fontos események, bár a megye nem volt a legjelentősebb hadszíntér. A térségben kisebb összecsapások és katonai mozgások történtek, amelyek a szabadságharc általános hadműveleteihez kapcsolódtak. A vármegye területén található Balassagyarmat és környéke azonban fontos szerepet játszott a nemzetőrség szervezésében és a hadműveletek támogatásában.

A térségben a magyar honvédség és a császári csapatok közötti kisebb ütközetek zajlottak, különösen a Felvidék irányába történő előrenyomulás során. Losonc és környéke is érintett volt, ahol a magyar csapatok és az osztrák erők között több alkalommal került sor összecsapásra.

A szabadságharc során Nógrád vármegye területén a helyi lakosság is aktívan részt vett a nemzetőrségben és a honvédség támogatásában. A megye stratégiai elhelyezkedése miatt fontos volt a Felvidék és az Alföld közötti összeköttetés biztosítása.