* március 15. Az országgyűlés határozata kimondja a nemzetőrség felállításának szükségességét.
* március 22. Az országgyűlés elfogadja a nemzetőrség megalakításáról szóló törvényt.
* április 15. A minisztertanács Batthyány Lajosra bízza a nemzetőrség szervezését.
* május 7. V. Ferdinánd a magyar kormánynak való engedelmességre szólítja fel a főhadparancsnokokat.
* május 15. A minisztertanács elrendeli a délvidéki várak megerősítését.
* május 16. Felhívás önkéntesek (honvédek) toborzására.
* június 12. A péterváradi helyőrség támadása a karlócai szerb tábor ellen; az akció kudarccal végződik.
* június 15. A nádor Szeth Jánost nevezi ki a honvédség főparancsnokának.
* június 30. Szerb felkelők elfoglalják Oláhszentmihályt.
* július 4. Megkezdi működését a honvédség főparancsnoksága.
* július 14–17. Magyar-szerb összecsapások Szenttamáson, Tarason, Écskánál, Földváron és Futaknál.
* július 23. Szerb felkelők elfoglalják Pancsovát.
* augusztus 3–7. Szárcsánál több sikertelen támadást indítanak a szerbek.
* augusztus 10. Kudarccal végződő szerb támadás Járeknél.
* augusztus 13. 2000 szerb megtámadja Verbászt. A védők visszaverik őket.
* augusztus 19. Sikertelen támadás a szenttamási szerb állások ellen. Vécsey felégeti Tarast, Fehértemplom városát sikerrel védik meg a szerb támadás ellen.
* augusztus 22. A szerb felkelők elfoglalják és felgyújtják Új-Moldavát.
* augusztus 23. Újabb sikertelen szerb ostrom Fehértemplom ellen.
* augusztus 24. Szerb-magyar összecsapások a Szireg és Temerin közötti térségben.
* augusztus 28. Kiss Ernő ezredes csapatai Écskánál megverik a szerb felkelőket. Istvánfalvánál a szerbek, az ómoldavai szerb tábornál a magyarok aratnak győzelmet.
* augusztus 30. Stratimirovics csapatai beveszik Temerint és Járeket. Fehértemplom védői újabb ostromot vernek vissza.
* szeptember 2. A Kiss Ernő vezette magyar csapatok elfoglalják a perlaszi szerb tábort.
* szeptember 7. A fehértemplomi csapatok Maderspach őrnagy vezetésével elfoglalják Krusicát és Kusicot, majd a vracsegváji szerb tábort.
* szeptember 8. Pancsovai szerbek felégetik Debeljácsot.
* szeptember 9. A szerbek elfoglalják Tomasovácot és Perlaszt.
* szeptember 11. Jelačić seregének főereje átkel a Dráván. Kiss Ernő ismét elfoglalja Perlaszt.
* szeptember 14. Batthyány miniszterelnök újabb honvédtoborzást rendel el.
* szeptember 16. A strázsai szerb tábor katonái több községet elfoglalnak.
* szeptember 21. A Mészáros Lázár vezette magyar csapatok sikertelen ostroma Szenttamás ellen.
* szeptember 22. Brezovánál a szlovák, Zichyfalva térségében a szerb felkelők aratnak győzelmet.
* szeptember 23. Batthyány Pándy Somát nevezi ki a honvédség főparancsnokának.
* szeptember 24. Kossuth Lajos toborzókörútra indul az Alföldön. A fehértemplomi helyőrség több falut visszafoglal a szerbektől.
* szeptember 25. Magyar győzelem Vljakovecnél a szerbek felett.
* szeptember 26. Jelačić csapatai bevonulnak Székesfehérvárra.
* szeptember 27. A szlovákok elfoglalják Óturát.
* szeptember 28. Magyar győzelem Miavánál a szlovákok felett.
* szeptember 29. A Móga János vezette magyar sereg Pákozd és Sukoró között legyőzi Jelačić csapatait.
* szeptember 30. Móga és Jelačić három napos fegyverszünetet kötnek.
* október 1. Jelačić megszegve az előző napi megállapodást, Győr felé indítja csapatait. A fehértemplomi magyar helyőrség előbb vereséget mér a szerbekre, majd a túlerő elől visszavonul kiinduló állásaiba.
* október 2. Batthyány miniszterelnök lemond.
* október 3. V. Ferdinánd Récsey Ádámot nevezi ki miniszterelnöknek. Jelačić bevonul Győrbe. Székesfehérváron elfogják a horvát bán utóvédét. A nemzetőrök felszabadítják Nagykanizsát.
* október 4. A császár Jelačićot nevezi ki a magyarországi haderő főparancsnokává. Görgei Artúr Tácon rajtaütést hajt végre a horvátokon. Szentjánosról kiverik a szerbeket.
* október 6. A szerbek elfoglalják Szárcsát.
* október 7. A képviselőház törvénytelennek nyilvánítja Récsey kinevezését, aki még aznap lemond. Sikertelen szerb támadás Zichyfalva ellen.
* október 8. Jelačić főserege átkel az osztrák-magyar határon, utóvédét Magyaróvárott elfogják. A szerbek elfoglalják Zsigmondfalvát, de a magyar erősítés visszaveti őket.
* október 9. Sikertelen szerb támadás Feketehegynél.
* október 10. A képviselőház határozata a külföldön lévő magyar katonák visszahívásáról; Mógát Jelačić üldözésére utasítják.
* október 12. Két napon át tartó harcok kezdődnek a szerbek és a magyar csapatok között Óbecse, Törökbecse és Nagykikinda térségében.
* október 13. A Óbecsét ostromló szerbek visszavonulnak Damjanich János seregei elől. A Zichyfalván állomásozó helyőrség Aranyi Mór százados vezetésével elkergeti a környékről a szerb csapatokat.
* október 14. A képviselőház visszarendeli az osztrák területre előrenyomult csapatokat. Nagykikindánál döntetlenül végződik a magyar-szerb összecsapás. Román felkelők támadása Kisenyed ellen.
* október 15. A Jelačićot üldöző sereg átlépi a határt.
* október 16. A császár Alfred zu Windisch-Grätzet nevezi ki a hadsereg főparancsnokának, s utasítja a bécsi és a magyar forradalom leverésére.
* október 17. Móga visszarendeli csapatait a Lajta mögé. Perczel Mór dandára Letenyénél és Kotorinál vereséget mér a horvát és császári csapatokra. A nagyszebeni főhadparancsnokság a magyarok elleni felkelésre szólítja fel a román lakosságot. A 18-ára virradó éjjel Görgei rajtaütést hajt végre a brucki császári előőrsön.
* október 18. Perczel Mór elfoglalja Csáktornyát. A kisenyedi magyar helyőrség megadja magát.
* október 19. Román felkelők támadást intéznek Magyarcsesztve ellen.
* október 20. A felvinci magyar helyőrség szétkergeti a magyarcsesztvei románokat. Sikertelen román támadás Gyulafehérvár ellen.
* október 21. Simunich altábornagy császári seregei betörnek az országba. Máriássy János őrnagy megkezdi Arad körülzárását.
* október 22. Román felkelők elfoglalják Kőrösbányát.
* október 23. Az aradi helyőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg visszaveri.
* október 24. Az Avram Iancu és társai által vezetett román felkelők bevonulnak Abrudbányára és Verespatakra.
* október 25. A császári csapatok és a román felkelők győzelme Lugosnál és Magyarsárosnál. Nagyenyed mellett a magyar seregek szétkergetik a román felkelők táborát.
* október 27. A Parndorfban megtartott haditanács hosszas huzavona után elhatározza Bécs felmentését.
* október 28. Magyar vereség Kosztolnánál. Az erdélyi Krakkónál sikertelen magyar támadás Avram Iancu tábora ellen. A nemzetőrség három órán át ágyúzza Vukovárt.
* október 30. Schwechatnál Windisch-Grätz túlerőben lévő seregei legyőzik a magyarokat, akik visszavonulnak a határ mögé.
* október 31. A székely csapatok győzelme Sárpataknál és Vajdaszentivánnál.
* november 1. Móga utódaként Görgei lesz a feldunai hadsereg parancsnoka. A székelyek Szászrégent, a honvédek és nemzetőrök Zsibót szállják meg.
* november 2. A nemzetőrök felgyújtják Rónafalvát, Szakállasnál pedig visszaverik a román támadást.
* november 3. Bem jelentkezik Kossuth főhadiszállásán. A császári csapatok beveszik Németbogsánt.
* november 4. A szatmári nemzetőrök Katona Miklós vezetésével Koltókatalin mellett szétkergetik a román felkelőket.
* november 5. A székely csapatok feladják Marosvásárhelyt.
* november 6. A székelyek Bikfalvánál visszaverik a császáriak támadását. Gál László őrnagy bevonul Kőrösbányára.
* november 7. Brád és Németbogsán visszafoglalása. A román felkelők elfoglalják Marosújvárt.
* november 8. A Stájerországba betört Perczel Mór vezette csapatok Friedaunál legyőzik a császáriakat. A magyar egységek kivonulnak Nagyenyedről.
* november 9. Damjanich János katonái beveszik Strázsát. Nagyenyedre bevonulnak a császáriak és a román felkelők.
* november 11. Perczel Mór csapatai kivonulnak a Muraközből. Avram Iancu felkelői Felvincen garázdálkodnak.
* november 12. Windisch-Grätz felszólítja a császári tiszteket, hogy 14 napon belül térjenek vissza a császári hadseregbe, ellenkező esetben haditörvényszék elé állítják őket. Magyar győzelem Lippánál.
* november 13. Vásárhelyi István katonái élén Csepinnél visszavonulásra készteti a horvát határőröket. 12 órás harc után a császári csapatok elfoglalják Lippát. Az aradi vár védői kitörnek, és elfoglalják Újaradot. Sikertelen magyar támadás Szamosújvárnál.
* november 14. A temesvári várőrség szétveri a Gyertyánoson állomásozó nemzetőröket, ám ezzel egyidőben Nagysándor József katonái feldúlják a kisbecskereki előretolt állásukat.
* november 15. Asbóth Lajos sikerrel védi meg Németbogsánt.
* november 16. Magyar győzelmek Resicánál és Marossolymosnál. Kolozsvárt kiürítik a magyar csapatok. Gábor Áron ágyúöntő munkát ajánl fel, amit a háromszéki népgyűlés elfogad.
* november 18. Máriássy János előzőéjszakai támadásának eredményeként hajnalban visszafoglalja Újaradot. Nagysándor József győzelmet arat Szentandrásnál. A császáriak bevonulnak Kolozsvárra. Román győzelem Horgaspataknál.
* november 19. A Batthyány Kázmér vezette eszéki katonák Csepinnél megverik a horvátokat.
* november 20. Kosztolányi Móric felégeti a dévényújfalui hidat. Nagysándor József sikertelen támadása Knéz ellen.
* november 22. Perczel Mór csapatai benyomulnak a Muraközbe.
* november 23. Riczkó Ignác őrnagy sikertelen gyalui támadása után visszavonul. Gábor Áron bejelenti elsőágyúinak elkészültét.
* november 25. Súlyos magyar vereség Désnél. A császáriak Felsőrákos mellett visszavonulásra késztetik a székelyeket.
* november 26. Asbóth Lajos őrnagy felégeti Tirnovát. A császáriak Hídvégnél visszaverik a székely előőrsöket.
* november 27. Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) közleménye az egységes magyar honvédség létrejöttéről.
* november 28. Sikertelen magyar támadás Lieszkónál. A háromszéki székelyek gyűlése kimondja a fegyveres ellenállást
* november 29. Kossuth az erdélyi hadsereg parancsnokává nevezi ki Józef Bem vezérőrnagyot. Döntetlenül végződő összecsapás Hídvégnél a császári és a székely katonák között.
* november 30. Maderspach Ferenc katonái elfoglalják a szerbek ördöghídjai táborát. A Károlyfalvát ostromló magyar csapatokat visszaszorítják a szerbek, akik Sziregnél, Szenttamásnál és Turjánál is sikerrel védekeznek. A háromszéki székelyek Hídvégnél visszavonulásra késztetik a császári erőket.
* december 1. A Kosztolányi Móric vezette sereg lerombolja a magyarfavi hidat.
* december 2. V. Ferdinánd lemond a trónról, Ferenc Károly főherceg pedig a trónutódlásról. Az új osztrák császár és magyar király I. Ferenc József lesz. Szegedy Imre alezredes katonái kiszorítják a császáriakat Deutsch-Haslauból.
* december 4. A Karl Frischeisen vezette császári csapatok Jablonkánál magyar területre nyomulnak. Sikertelen magyar ostrom Arad vára ellen.
* december 5. Kiss Ernő sikertelen támadása a tomasováci szerb tábor ellen. A székelyek visszafoglalják Nyént és Bodolát.
* december 6. Franz von Schlik császári csapatai a Duklai-hágón át betörnek Magyarországra. A császári és román erők elfoglalják Kölniket.
* december 7. A magyar országgyűlés kijelenti, hogy továbbra is V. Ferdinándot tekinti magyar királynak. Bánffy János Nagysebes mellett szétkergeti Avram Iancu román felkelőit.
* december 9. Köpec mellett a császáriak legyőzik a székely csapatokat.
* december 11. Schlik csapatai bevonulnak Kassára. Budetinnél a magyar egységek győznek a császáriak ellen.
* december 12. Damjanich János katonái Károlyfalván és Alibunáron elfoglalják a szerbek táborait.
* december 13. Felsőrákos mellett a székelyek feldúlják Heydte százados táborát.
* december 14. Simunich altábornagy a Nádasi-szorosnál győzelmet arat a magyarok felett.
* december 15. Jarkovácon a szerbek megtámadják a magyar tábort, de Damjanich katonái megfutamítják őket.
* december 16. Windisch-Grätz hadserege magyar földre lép. A császári erők elfoglalják Sopront. Nagyszombatnál Simunich csapata súlyos vereséget mér a Guyon Richárd vezette magyar erőkre.
* december 17. Resica nemzetőr védői visszaverik a császári támadást.
* december 18. Asbóth Lajos katonái legyőzik a furluki és a szocsáni császári és román erőket. Nagyalmásnál vereséget szenvednek a magyarok.
* december 19. Magyar győzelem Csucsánál és Zsibónál.
* december 20. A császári csapatok veresége Szurdoknál.
* december 22. Kossuth Lajos általános népfelkelésre hívja fel az ország népét. Tóth Ágoston csapatai Kápolnánál megverik a Jablonsky vezette császáriakat. Gál Sándor katonái Miklósvárnál legyőzik a román felkelőket.
* december 23. Jablonsky újabb veresége Kápolnánál, ezúttal Bem csapataitól.
* december 24. A császáriak és a románok bevonulnak Németbogsánba és Resicára. A székelyek súlyos veresége Hídvégnél.
* december 25. Bem beveszi Kolozsvárt.
* december 26. Görgei kivonul Győrből. Windisch-Grätz statáriumot hirdet a népfelkelők ellen.
* december 27. Windisch-Grätz katonái bevonulnak Győrbe.
* december 28. Jelačić egyik hadteste győzelmet arat Bábolnánál.
* december 29. Bem győzelme Bethlennél.
* december 30. A Windisch-Grätz alá rendelt Jelačić Mórnál súlyos vereséget mér a Perczel vezette magyarokra. Czetz János visszafoglalja Tordát.
* december 31. Az országgyűlés és az OHB határozata a Debrecenbe költözésről. Magyar győzelem Naszódnál.
* január 1. Az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözik. A magyarok kiszorítják a szerbeket Újfaluról.
* január 2. Császári győzelem Budetinnél. Tchórznicki lengyel alezredes vezetésével egy magyar egység elfoglalja a Dargó-hágót. Kiss Ernő sikertelen támadása Pancsova ellen. Bem győzelme Besztercénél. A háromszéki székelyek békét kötnek Heydte császári századossal.
* január 3. Görgei sikeres utóvédharcot vív Téténynél.
* január 4. Bem Tihuca mellett legyőzi Karl Urban ezredes katonáit. Schlik Kassánál vereséget mér Mészáros Lázár seregére.
* január 5. Windisch-Grätz hadserege bevonul a kiürített Pest-Budára. Görgei kiadja váci nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a feldunai hadtest harcolni fog a császári erők ellen.
* január 6. Görgei serege megkezdi Vác kiürítését.
* január 7. Windisch-Grätz felszólítja Magyarország lakóit, hogy hódoljanak meg a császári sereg előtt.
* január 8. Román felkelők garázdálkodnak Nagyenyeden.
* január 9. Kossuth Kiss Ernőt országos főhadparancsnoknak, Klapka Györgyöt a felső-tiszai hadtest parancsnokának nevezi ki.
* január 11. Aulich Lajos kiveri Verebélyről Simunich előőrsét. Ipolyságnál Guyon Richárd és Csorich seregei csapnak össze, a magyarok visszavonulnak.
* január 13. Althann császári alezredes Bakonybélnél szétkergeti Mednyánszky Sándor szabadcsapatát. A császáriak bevonulnak Szolnokra. Bem elfoglalja Marosvásárhelyt. Román felkelők lerombolják Járát.
* január 15. Alsóturcseknél a császári erők visszavonulásra késztetik Aulich Lajos katonáit.
* január 16. Újabb, ezúttal döntetlenül végződőütközet Alsóturcseknél. A bácskai hadtest parancsnoka, Esterházy Sándor lemond, utóda Vécsey Károly. Pereczi Mihály Felvincnél visszaveri a román felkelők támadását.
* január 17. Bem Gálfalvánál legyőzi Puchnert.
* január 19. Szélaknánál Salis császári rnagy visszavonulásra kényszerül Guyon Richárd serege elől. Klapka Schlik elővédjével csap össze Szántónál, majd visszavonul. Damjanich győzelmet arat Versecnél.
* január 21. Újabb csata Szélanánál, Guyon Selmecbányára vonul vissza. Bem megpróbálja elfoglalni Nagyszebent, de súlyos vereséget szenved.
* január 22. Perczel kiveri Szolnokról az Ottinger-dandárt. Guyon feladja Selmecbányát. Klapka Tarcalnál legyőzi Schlik katonáit. Sikertelen szerb támadás Feketehegy ellen.
* január 23. Klapka újabb győzelme Schlik ellen, ezúttal Bodrogkeresztúrnál. A szerbek feldúlják Feketehegyet.
* január 24. Szelindeknél Bem megállítja a császári erőket. Puchner segítséget kér Lüders orosz tábornoktól.
* január 25. Perczel Mór Ceglédnél ismét legyőzi Ottingert. A szerbek megtámadják Verbászt, de kénytelenek visszavonulni.
* január 26. Nézeteltérés Dembiński és Perczel között; Perczel lemond. Verbászra bevonulnak a szerb felkelők.
* január 27. Kula szerb kézre kerül. Lüders orosz tábornok csapatokat ígér Puchner megsegítésére.
* január 29. Az OHB Dembińskit nevezi ki a honvéd fősereg élére.
* január 31. Klapka sikeres védelmi harcot vív Tokajnál. Bem újabb győzelmet arat Szelindeknél. Gedeon császári vezérőrnagy beveszi Erzsébetvárost. Az orosz csapatok megkezdik bevonulásukat Erdélybe. Bem serege Vízaknára nyomul előre. A császáriak elfoglalják Pécset.
* február 1. A szerbek bevonulnak Zentára. Engelhardt orosz őrnagy megkezdi Brassó megszállását.
* február 2. A lipótvári erőd kapitulál a császáriak előtt. A szerbek elfoglalják Kucurát. Balázsfalvánál Puhl Ferenc katonái visszaverik a román támadókat.
* február 3. A lőcsei helyőrség sikertelen rajtaütést hajt végre Iglón, Guyon Richárd katonái Szepesváraljáig űzik a támadókat.
* február 4. Mesterházy István katonái Cibakházánál sikerrel védekeznek a császári támadókkal szemben, ám azoknak sikerül lerombolniuk a Tisza-hidat. Puchner győzelmet arat Vízaknánál Bem felett. Az Engelhardt vezette orosz csapatok Szászhermány mellett megverik Gál Sándor katonáit.
* február 5. Guyon Richárd hadosztálya áttör a Branyiszkói-hágón. Bem elfoglalja Szászsebest.
* február 6. Asbóth Lajos győzelmet arat Poroszlónál. Marosborgó mellett a császáriak elfognak egy magyar különítményt.
* február 7. A komáromi őrség sikeres rajtaütést hajt végre az eperjesi hídnál. A szsászvárosi ütközet után Bem Psikire vonul vissza.
* február 8. Klapka Hidasnémetinél megkergeti Schlik utóvédjét. Szerb és császári csapatok elfoglalják Óaradot, de délutánra a magyarok visszafoglalják a várost. Heydte bevonul Medgyesre.
* február 9. Schlik katonái kivonulnak Kassáról. Bem győztes csatát vív Piskinél. A magyarok visszaveszik Medgyest.
* február 10. Kassánál egyesül Klapka és Görgei hadteste. Bem előőrse visszafoglalja Szászsebest, majd Alvincen megfutamítja a császáriak egy dandárát.
* február 11. A Todorovics vezette szerbek elfoglalják Újszegedet, de Hadik Gusztáv katonái Szőregig kergetik vissza őket. A szerbek megszállják a kiürített Zombort.
* február 12. A császáriak elfoglalják Margitfalvát.
* február 13. Piller János Szén mellett megveri Schlik utóvédét. Hadik Gusztáv csapatai bevonulnak Szőregre. A péterváradi erődből kitörő katonák lerombolják a palánkai szerb állásokat. Az eszéki vár őrsége kapitulál.
* február 14. Schlik Tornaljánál visszaveri Dembiński támadását. A császáriak bevonulnak az eszéki várba.
* február 16. Horgosnál Derra Kálmán visszaszorítja a szerb támadókat.
* február 18. Dessewffy győzelmet arat Kompoltnál. Királynémetinél a császáriak megverik Riczkó Ignác dandárát, az összecsapásban Riczkó is elesik.
* február 19. Hrabovszky István Kiszácsnál legyőzi a szerbeket.
* február 24. Pétervására mellett a magyarok visszavonulnak Schlik csapatai elől. Császári katonák sikertelen támadása a cibakházi hídőrség ellen, a védők egyik parancsnoka, Leiningen-Westerburg Károly fogságba esik, de egy ellentámadás során kiszabadítják. Bozó Manó őrnagy kiveri a szerbeket Futakról.
* február 25. Bem győzelmet arat Urban felett Borgóprundnál. Murányváralján magyar győzelem a szlovák önkéntesek ellen. Kápolna mellett összecsapások zajlanak Windisch-Grätz serege és Dembiński katonái között.
* február 27. A kápolnai csata magyar vereséggel ér véget. Bem kiveri Erdélyből Urban erőit.
* március 1. Egerfarmosnál Klapka György vereséget szenved a császáriaktól. Eger városát beveszik a császári csapatok.
* március 2. Görgei csapatai kiürítik Poroszlót. Két napon át tartó ütközet kezdődik Medgyesnél, melyben Puchner legyőzi Bem seregét.
* március 3. Szemere Bertalan engedve a tisztikar kérésének, leváltja Dembińskit; az új fővezér Görgei Artúr lesz.
* március 4. I. Ferenc József Olmützben új birodalmi alkotmányt ad ki.
* március 5. Damjanich János és Vécsey Károly csapatai Szolnoknál megverik a császáriakat. Gál László Szabadka mellett legyőzi a szerbeket. Soborsinnál Csutak Kálmán katonái meghiúsítják a császáriak átkelési kísérletét a Maroson.
* március 6. A császáriak bevonulnak Poroszlóra.
* március 8. A császári csapatok kiürítik Egert.
* március 10. Guyon Richárd lesz Komárom várának parancsnoka.
* március 11. Bem serege elfoglalja Nagyszebent.
* március 15. Czetz János ezredes győzelme Fenyőfalva mellett. Bem katonái a Vöröstorony-szorosnál kiszorítják az orosz és császári csapatokat Havasalföldre.
* március 16. Vetter Antal főserege Cibakházánál megkezdi átkelését a Tiszán.
* március 18. Vetter serege visszavonul a Tisza bal partjára.
* március 19. Bem bevonul Brassóba.
* március 20. Puchner csapataival havasalföldre menekül.
* március 21. Bem befejezi Erdély megtisztítását.
* március 22. Perczel Mór Szőregnél, Szentiványnál és Deszknél, Keményfi József Kiszombornál, Czintula Antal Ókanizsánál veri meg a szerbeket.
* március 23. Gál László beveszi Zentát. Kemény Farkas Nagyenyed mellett szétveri a románok táborát.
* március 25. Kemény Farkas ezredes megsemmisíti a Diód melletti román tábort.
* március 26. Perczel Mór kiveri a szerbeket Kuláról és Verbászról. Igmándy Sándor katonái Gyálánál győzik le a szerbeket.
* március 27. Perczel hadteste felmenti az ostromlott Péterváradot. Kemény Farkas katonái megkezdik a gyulafehérvári erőd bekerítését.
* március 28. Vetter Antal megbetegszik, s a későbbiekben már nem tudja ellátni a főparancsnoki teendőket.
* március 29. A péterváradi várőrség sikertelen kitörési kísérlete. Mihálovich Mihály elfoglalja a szerbek deszpotszentiváni táborát.
* március 31. Kossuth Vetter ideiglenes utódaként Görgei Artúrt nevezi ki a honvédfőparancsnoki posztra. Welden táborszernagy bombáztatja Komáromot. Perczel Mór Kulánál ismét megveri a szerbeket.
* április 1. Hatvan és Hort között összecsapás zajlik a magyar és császári seregek előőrsei között.
* április 2. Gáspár András Hatvannál megveri Schlik hadtestét. Bem körülzárja Gyulafehérvárat. Csutak Kálmán felégeti Pogyele falut.
* április 3. Perczel elfoglalja Szenttamást. Csutak Kálmán szétveri a Mihelény melletti román tábort.
* április 4. Csata Tápióbicskénél. Jelačić utóvédje visszavonulásra készteti Klapkát, ezt követően Damjanich hadteste legyőzi Jelačić két dandárát.
* április 6. Görgei hadserege (Klapka, Aulich és Damjanich hadtestei) Isaszegnél legyőzik Windisch-Grätz seregét (Schlik és Jelačić hadtestei).
* április 7. Kossuth jelenlétében haditanácsot tartanak Gödöllőn. Beniczky Lajos elfoglalja Eperjest. Perczel győzelmet arat Goszpodincénél.
* április 9. Az aradi várőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg visszaveri.
* április 10. Damjanich hadteste kiveri Vácról Götz altábornagy hadosztályát; az ütközetben Götz is elesik. Csutak őrnagy felégeti Valisovát.
* április 12. I. Ferenc József Windisch-Grätz utódaként Ludwig von Weldent nevezi ki a magyarországi császári és királyi hadsereg élére.
* április 14. Debrecenben az országgyűlés kimondja a Habsburg ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Csutak Kálmán elfoglalja Boicát.
* április 15. Lemond Mészáros Lázár hadügyminiszter. A következő naptól mint ideiglenes miniszter dolgozik tovább.
* április 16. Bem csapatai benyomulnak a Temesközbe.
* április 18. Görgey Ármin kiveri Selmecbányáról a császári helyőrséget.
* április 19. Csata Nagysallónál, magyar győzelemmel. Perczel bevonul Óbecsére, Bem pedig Lugosra.
* április 20. Welden táborszernagy elrendeli Pest kiürítését. Kéméndnél a Poeltenberg Ernő vezette magyar csapatok legyőzik a császáriak egy dandárát. Perczel megkezdi benyomulását a Temesközbe.
* április 21. Az osztrák kormány segítséget kér az orosz cártól.
* április 22. A honvédsereg bevonul Komáromba. Podhering mellett Martiny Frigyes őrnagy legyőzi a Joseph Barco által vezetett császári dandárt. Sikertelen szerb támadás Mokrinnál. Malkowski császári altábornagy benyomul a Temesközbe.
* április 23. Perczel Mór Mokrinnál legyőzi a szerbeket. Görgey Ármin győzelmet arat Pribócnál.
* április 24. Aulich Lajos hadteste bevonul Pestre. Basahidánál Perczel újabb győzelme a szerbek felett.
* április 25. Vécsey Károly katonái teljesen körbezárják az aradi várat. Éjszaka a magyar fősereg Komáromnál megkezdi átkelését a Duna jobb partjára.
* április 26. Frank Jakab százados Zaskala mellett megver egy szlovák szabadcsapatot. Bem katonái megszállják Temesvár egyik külvárosát.
* április 27. Noszlopy Gáspár népfelkelést hirdet Somogy megyében.
* április 29. A magyar haditanács Klapka javaslatára elhatározza Buda ostromát. Bem sikertelen kísérletet tesz Temesvár egyik kerületének elfoglalására.
* április 30. Perczel Mór serege bevonul Nagybecskerekre.
* május 1. Kossuth Szemere Bertalant nevezi ki miniszterelnöknek. Görgey Ármin elfoglalja Varint. Noszlopy Gáspár bevonul a kiürített Kaposvárra. A szerbek elfoglalják Óbecsét.
* május 3. A temesvári várőrség kitörési kísérlete az ostromló magyar csapatok ellen.
* május 4. A magyar fősereg befejezi Buda várának bekerítését. Hentzi, a budai vár parancsnoka löveti Pestet.
* május 5. Görgei parancsára ágyúzzák a budai várat.
* május 6. A császári csapatok kiürítik Szigetvárt. Czintula Antal felégeti Csurogot. Jelačić egyik különítménye sikertelenül támadja Szeremlét, majd Baját.
* május 7. Kossuth Görgeit nevezi ki hadügyminiszternek; megérkezéséig Klapka György viszi a minisztériumi ügyeket. Perczel győzelmet arat Uzdinnál. A román felkelők támadást indítanak Abrudbánya ellen.
* május 8. Károlyi Miksa alezredes győzelmet arat Fehértemplomnál. A román felkelők beveszik Verespatakot.
* május 9. I. Miklós cár kiáltványban közli, hogy fegyveres segítséget nyújt I. Ferenc József császárnak. Hentzi újra löveti Pestet.
* május 10. Perczel bevonul Pancsovára. A magyarok kivonulnak Abrudbányáról; a román felkelők tömegmészárlást rendeznek a településen.
* május 11. A budai várőrség sikeres kitörési akciót hajt végre. Poeltenberg Ernő győzelmet arat Lesvárnál. Bem kiveri a császáriakat Petrillováról.
* május 12. Hentzi ismét ágyúztatja Pest városát. Burtis de Pournay császári vezérőrnagy Tejfalunál visszavonulásra készteti Janik János alezredes hadosztályát. A temesvári várőrség kitörési kísérletét az idejében érkező magyar erősítés visszaveri.
* május 13. Hentzi Pest mellett Budát is löveti. Spitkovicénél Zassz orosz tábornok katonái betörnek Magyarországra.
* május 14. Összecsapás Újfalunál. Vécsey csapatai elfoglalják a temesvári Gyárvárost.
* május 15. Temesvár minden külvárosa magyar kézre kerül. Hatvani Imre újra Abrudbánya ellen vonul. Összecsapás a gyulafehérvári várőrség és az ostromló magyar sereg előőrsei között.
* május 16. Görgei nehézlövegekkel löveti a budai várat; a királyi palota kigyullad. Bem bevonul Orsovára. Zassz cári tábornok Lomnánál rajtaüt a magyar előőrsön. Hatvani Imre visszaveszi Abrudbányát.
* május 17. Hatvani csapatai Verespataknál és Bucsumnál összecsapnak a román felkelőkkel. Éjszaka sikertelenül végződő magyar roham indul a budai vár ellen.
* május 18. Éjszaka Görgei látszattámadást indít a budai vár ellen.
* május 19. Hatvani Imre kivonul Abrudbányáról; a menetoszlopot a románok szétverik; a magyarok kiürítik Brádot és Kőrösbányát.
* május 20. A minisztertanács elfogadja Klapka haditervét. A császári csapatok kiürítik Nagykanizsát.
* május 21. A magyar sereg rohammal elfoglalja a budai várat; Hentzi, a várőrség parancsnoka elesik; helyettese, Allnoch ezredes megkísérli felrobbantani a Lánchidat, a híd csak kisebb károkat szenved, Allnoch életét veszti. Nagyhalmágyról kivonulnak a magyar csapatok.
* május 22. Perczel sikertelen ostroma Titel ellen.
* május 23. A barcsi császári helyőrség Csokonya mellett összecsap a Noszlopy Gáspár vezette magyar erőkkel.
* május 24. Dembiński lemond hadtestparancsnoki posztjáról, mivel ellenzi a május 20-án elfogadott haditervet. Noszlopy Gáspár kiveri Barcsról a császári helyőrséget. Perczel újabb sikertelen ostromkísérlete Titel ellen. Bene Lajos kivonul Perlaszról.
* május 25. Mamula császári ezredes beveszi a péterváradi őrség által épített sáncot. Kossuth Alessandro Monti ezredest nevezi ki az olasz légió parancsnokává. Gyulafehérvárról kitörnek a román védők.
* május 26. Perczel Mór lemond hadtestparancsnoki tisztéről. Bene Lajos visszafoglalja Perlaszt.
* május 27. Déva várának őrsége szabad elvonulásért cserébe átadja az erődítményt Forró Elek hadosztályának. Görgei három hadteste megkezdi felvonulását a Vág-vonalra.
* május 30. I. Ferenc József Ludwig von Welden utódaként Julius Jakob von Haynaut nevezi ki a magyarországi császári és királyi csapatok főparancsnokává.
* május 31. A román felkelők több sikertelen támadást intéznek a Gyulafehérvárt ostromló magyar erők ellen.
* június 1. Vécsey Károly megadásra szólítja fel az aradi vár védőit; az őrség visszautasítja az ajánlatot.
* június 3. Kovács Ignác zászlóalját Középalmásnál román felkelők támadják meg; a magyarok visszaverik a támadást. Panyutyin orosz tábornok hadosztálya bevonul Pozsonyba.
* június 4. Perczel sikertelen kitörése Péterváradról. Az aradi várnál fegyverszünetet köt a két fél.
* június 5. A magyar kormány Pestre érkezik.
* június 7. Káty mellett Jelačić megveri Perczel seregét. Kossuth Vetter Antal altábornagyot nevezi ki a délvidéki haderő parancsnokává.
* június 8. Hosszúhetény lakossága kiűzi a császári helyőrséget a faluból. Kovács Ignác katonái Királypataknál és Krakkónál sikerrel hárítják el a románok támadásait. Kemény Farkas ezredes megkezdi a havasi hadjáratot, melynek célja a román felkelés leverése.
* június 9. Nagysándor József Patánál átkergeti a Vágon Wohlgemuth altábornagy katonáit; a magyarok átkelési kísérletét a császári tüzérség megakadályozza. Csanády István sikerrel védi meg Nagyhalmágyot a román felkelők támadásával szemben.
* június 10. Turony mellett a pécsi szászári helyőrség szétveri a dél-baranyai felkelők egységét.
* június 11. Jelačić sikertele kísérlete Újvidék bevételére. Abrudbányánál a magyarok sikerrel verik vissza Avram Iancu román felkelőit.
* június 13. A csornai csatában Kmety György ezredes legyőzi a Franz Wyss vezérőrnagy vezette császári sereget; az ütközetben Wyss is elesik.
* únius 14. Szekulits ezredes Kürtig veri vissza a Derschatta ezredes vezette császári csapatokat.
* június 15. Nagysándor József visszaveszi Patát és Soponyát. Pécs előtt Borotha császári őrnagy legyőzi a népfelkelőket. Rüdiger orosz tábornok hadteste Ófalunál átlépi a magyar határt. Sikertelen román támadás Abrudbánya ellen. Az éjszaka folyamán Vécsey Károly hadteste átkergeti a temesvári őrség előőrseit a Bégán, majd felrobbantja a Béga hídját.
* június 16. Asbóth Lajos vereséget szenved Zsigárdnál. Nagysándor József sikertelen támadása a semptei tábor ellen. Kosztolányi Mór Patasnál szenved vereséget. Kemény Farkas katonái kiürítik Abrudbányát.
* június 17. Grotenhjelm orosz altábornagy betör Erdélybe. A Paszkevics tábornagy vezette orosz fősereg a Duklai-hágón megkezdi bevonulását Magyarországra.
* június 19. Józef Wysocky utóvédje Lófalunál összecsap az oroszok előőrsével, majd visszavonul. Grabbe altábornagy elfoglalja Rózsahegyet. Alekszandr Lüders tábornok megkezdi bevonulását Erdélybe. A császári csapatok bevonulnak Pécsre.
* június 20. Zsigárd és Pered közelében a Görgei vezette honvéd fősereg legyőzi Wohlgemuth altábornagy IV. hadtestét. A lengyel Idzikowski őrnagy által vezetett egység Héthársnál összecsap Rüdiger kozákjaival. Lüders katonái áttörnek a Tömösi-szoroson; a védők parancsnoka, Kiss Sándor ezredes fogságba esik. Nikolai von Engelhardt orosz vezérőrnagy elfoglalja a Törcsvári-szorost.
* június 21. A peredi csata második napja: a Panyutyin vezette orosz hadosztály legyőzi Görgei seregét. Lüders megkezdi Brassó ostromát. Román felkelők sikertelen ostroma Boica ellen.
* június 22. Grabbe altábornagy kozákjai Turócszentmártonban legyőznek egy magyar csapatot . Brassó helyőrsége kapitulál. Borgómundnál az oroszok legyőzik Dobay József ezredes hadosztályát. Az oroszok elfoglalják Eperjest.
* június 23. Dessewffy Arisztid Somosnál megtámad egy orosz dandárt, majd visszavonul. Az oroszok Prásmár mellett megtámadják és visszaszorítják Gál Sándor hadosztályát.
* június 24. Paszkevics bevonul Kassára. Az oroszok elfoglalják Sepsiszentgyörgyöt.
* június 25. Jelačić Óbecsénél megütközik a Tóth Ágoston vezette hadtesttel. Hasford orosz altábornagy csapatai elfoglalják Kézdivásárhelyt.
* június 26. A minisztertanács Görgei javaslatára elrendeli a főerők Komárom térségében való összevonását. Sikertelen magyar támadás Perlasznál a szerbek ellen. Schütte altábornagy visszavonulásra készteti a Marcal vonalát védő Kmety György vezette magyar hadosztályt. Bem bevonul Besztercére.
* június 27. A kormány népfelkelésre szólít fel. Schütte Ihásznál legyőzi Kmetyt. Az aradi várőrség megkezdi az erődítmény átadását Vécsey Károly seregének.
* június 28. Haynau Győr mellett legyőzi a Poeltenberg Ernő vezette VII. hadtestet. Vetter Antal újra elfoglalja Óbecsét. Kuznyecov orosz hadteste elfoglalja a tokaji átkelőt. Bem Olaszfalutól Szeretfalváig vonul vissza, miután megütközik Grotenhjelm katonáival.
* június 29. A minisztertanács elrendeli a honvédsereg Szeged környéki összpontosítását. Orosz-magyar összecsapás Fogarasnál.
* június 30. A temesvári várőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg meghiúsítja. Paszkevics elfoglalja Miskolcot.
* július 1. Bem bevonul Besztercére. Kossuth egy félreértés miatt leváltja Görgeit a fővezérségről; utóda Mészáros Lázár lesz. Kosztolányi ezredes Keszegfalva mellett összecsap von Asselt seregeivel, majd visszavonul.
* július 2. A komáromi csatában Görgei meghiúsítja Haynau támadását; a csatában Görgei súlyos sebet kap. Uzon és Kökös között döntetlenül végződő csata Aldelberg orosz és Gál Sándor székely katonái között; az ütközetben elesik Gábor Áron őrnagy. Az országgyűlés úgy határoz, hogy Szegedre helyezi át székhelyét.
* július 3. Az oroszok bevonulnak Debrecenbe. Bem ostromállapotot rendel el Székelyföldön.
* július 5. Aldelberg serege Sepsiszentgyörgynél szétveri Gál Sándor hadosztályát. Kossuth felmenti Görgeit hadügyminiszteri posztjáról, de kinevezi a komáromi hadsereg főparancsnokává. Heinz császári hadnagy Szászrégennél szétver egy magyar zászlóaljat.
* július 6. Az orosz csapatok Debrecenből Tokaj felé indulnak. Guyon Richárd Kishegyesnél visszavonulásra készteti Ottinger lovasdandárát. Gál Sándort leváltják a székelyföldi hadosztály parancsnoki posztjáról; utóda Szabó Nándor. Havasnagyfalunál a románok szétverik Vasvári Pál szabadcsapatát; az ütközetben Vasvári is elesik.
* július 7. Kossuth Perczel Mórt nevezi ki a közép-tiszai hadsereg élére. Kozmatelkénél az oroszok szétkergetnek egy magyar zászlóaljat.
* július 8. A kormány megkezdi Szegedre költözését, mely július 14-én fejeződik be.
* július 9. A gyulafehérvári várőrség kitör, és kiszorítja az ostromló magyarokat az egyik elővárosból.
* július 10. Grotenhjelm visszaszorítja Bem hadosztályát, majd elfoglalja Besztercét.
* július 11. Újabb csata Komáromnál. Klapka nem tudja áttörni a császáriak vonalait. Egy császári előőrs behatol Budára.
* július 12. Adlerberg százados kozákjai bevonulnak a fővárosba. Fogarasnál az oroszok megadásra késztetik Móricz József különítményét. A magyar fősereg Görgei parancsnoksága alatt Komáromból Vác irányába indul.
* július 13. Grotenhjelm előőrsei Nagysajó mellett legyőznek egy magyar csapatot.
* július 14. Kishegyesnél Vetter Antal és Guyon Richárd legyőzik Jelačić seregét. Sikertelen magyar támadás a perlaszi hídfőt védő császári erők ellen. Kossuth Aulich Lajost nevezi ki hadügyminiszterré. Clam-Gallas altábornagy csapatai a Törcsvári-szorosnál megkezdik bevonulásukat Erdélybe.
* július 15. Csata Vácnál; Paszkevics lovassága elzárja Görgei feldunai hadserege elől a közvetlenül délre vezető utat. Jelačić megkezdi a Duna bal partjának kiürítését.
* július 16. Vetter Antal Péterváradra teszi át főhadiszállását. Grotenhjelm Szeretfalvánál legyőzi Damaszkin György hadosztályát. Noszlopy Gáspár visszafoglalja Nagykanizsát a horvátoktól.
* július 17. Görgei Vácnál sikerrel hárítja el Paszkevics támadását, majd elvonul Rétság – Vadkert irányába.
* július 18. Poeltenberg Ernő Vadkert és Balassagyarmat között legyőzi a feldunai hadsereget üldöző oroszokat.
* július 19. Haynau Pestre teszi át főhadiszállását. A magyarok kiürítik Nagyszebent.
* július 20. Paszkevics egyik hadosztálya Turánál legyőzi Perczelt, aki ezt követően Szeged felé indul. Bem Sepsiszentgyörgynél és Kökösnél is visszavonulásra készteti a császári csapatokat. Lüders katonái kiszorítják az országból Ihász Dánielnek a Vöröstoronyi-szorost védő csapatait.
* július 21. Bem Ilyefalvánál visszavonulásra készteti Clam-Gallas csapatait. Lüders bevonul Nagyszebenre. Grotenhjelm Tekénél és Nagysajónál is legyőzi a magyarokat. Dondorf őrnagy Sárvárnál szétveri a népfelkelőket.
* július 23. Poeltenberg Ernő Harsánynál összecsap Kuznyecov altábornagy kozákjaival. Guyon Richárd sikertelen támadásokat indít a szerbek által védett Titel ellen. Szászrégennél Damaszkin György hadosztálya meghátrál az oroszok elől. Bem az Ojtozi-szorosnál betör Moldvába, s Grozestinél legyőzi Usztrugov csapatait. Clam-Gallas Szemerjánál visszavonulásra készteti Gál Sándor katonáit.
* július 24. Mészáros Lázár lemond honvédfőparancsnoki tisztéről. Ütközet Görömbölynél Cseodajev és Poeltenberg katonái között. Haynau főserege megindul Szeged felé.
* július 25. Leiningen-Westerburg Károly és Poeltenberg Ernő Felsőszolcánál és Miskolcnál sikerrel hárítják el Cseodajev támadásait. Gorcsakov orosz tábornok Tiszafürednél elfoglalja a töltést, de Korponay János katonái felgyújtják a Tisza hídját. Guyon Richárd hadteste megkezdi a Bácska kiürítését, és Szeged felé vonul. Sikertelen román támadás Sárdnál a gyulafehérvári magyar ostromsereg ellen. Bem kivonul Moldvából, s megindul Erdély felé. A komáromi várőrség sikertelen rajtaütést kezd az ostromló császári erők ellen. Az éjszaka során Bem utasítására a gyulafehérvári ostromsereg elvonul a aacute;r alól.
* július 26. Cseodajev Poga és Köröm között támadást indít Poletenberg ellen, amit a magyar tüzérség visszaver. Gorcsakov katonái Tiszafürednél átkelnek a Tiszán. Vécsey sikertelen rohamot indít a temesvári vár ellen. A románok feldúlják Nagyenyedet.
* július 27. Paszkevics serege Tiszafürednél megkezdi átkelését a Tiszántúlra.
* július 28. Gesztelynél Leiningen-Westerburg Károly tüzérsége visszaveri Grabbe orosz tábornok támadását. Újszegeden felrobban a lőszerraktár.
* július 29. Perczel a tiszai hadsereggel Szeged alá vonul vissza. Perczelt ugyan ezen napon a minisztertanács leváltja, s egyben elfogadja Mészáros Lázár lemondását is. Haynau serege is Szegedre körzetébe érkezik. Görgei Tokajnál átkel a Tiszán, s Arad felé veszi az irányt.
* július 30. A Szegednél összpontosított sereg parancsnokává Dembiński altábornagyot nevezik ki. A komáromi várőrség szétveri a Duna bal partján állomásozó császári erőket. Dyck orosz vezérőrnagy Kőhalomnál legyőzi Dobay József különítményét. A császári csapatok felégetik Csongrádot.
* július 31. Lüders Segesvárnál súlyos vereséget mér Bem seregére. Klapka a csallóközi ostromzárat is szétveri Komárom körül. Nugent táborszernagy katonái bevonulnak Kaposvárra.
* augusztus 1. A kormány és a képviselőház Aradra költözik. Szerdahelynél Hasford császári hadosztálya legyőzi a Stein ezredes vezette magyar hadosztály elővédjeit. Kászonújfalunál Clam-Gallas hadteste szétveri Tuzson János őrnagy különítményét. Gál Sándor Tusnádfürdő mellett súlyos vereséget szenved Coppet császári vezérőrnagytól. Dembiński megkezdi kivonulását Szegedről.
* augusztus 2. Haynau bevonul Szegedre. A debreceni csatában Nagysándor József vereséget szenved az orosz főerőtől.
* augusztus 3. Klapka újra kitör Komáromból, s a Duna jobb partját is megtisztítja. Haynau kiűzi Újszegedről Dembiński katonáit, és Szőregig szorítja őket vissza. A gyulafehérvári várőrség kitörési kísérletét Beke József ezredes visszaveri. Avram Iancu felfüggeszti a román felkelők hadműveleteit.
* augusztus 4. Makónál Schlik elővédje összecsap a Szerdahelyi Sándor őrnagy vezette magyar utóvéddel. Vécsey sikertelen támadást indít a temesvári vár ellen.
* augusztus 5. Klapka előőrse bevonul Győrbe. A császáriak kiürítik Székesfehérvárt. A szőregi csata; Dembiński vereséget szenved Haynautól, s eltérve a haditervtől, Arad helyett Temesvár felé vonul vissza. Bem visszafoglalja Nagyszebent.
* augusztus 6. Dembiński előbb Óbesenyőnél, majd Kisteremiánál is vereséget szenved. A Lüders és Hasford vezette orosz csapatok a nagycsűri ütközetben szétverik Bem seregét.
* augusztus 7. Kossuth leváltja Dembińskit, Bem lesz az új honvéd főparancsnok. Grotenhjelm Nagysármásnál legyőzi Gál Sándor csapatait.
* augusztus 8. A temesvári várőrség kitör, s visszaszorítja a magyarokat. Grabbe felégeti Losoncot.
* augusztus 9. A temesvári csatában Bem döntő vereséget szenved Haynautól. Görgei hadteste Aradra érkezik. Gál Sándor csapatai maradékával bevonul Kolozsvárra.
* augusztus 10. A székesfehérvári népfelékelők sikertelen támadást indítanak Falkenhayn vezérőrnagy különítménye ellen. Nagysándor József Németságnál összecsap Schlik hadtestével, majd visszavonul Újaradra.
* augusztus 11. Kossuth lemond kormányzóelnöki tisztéről, s átadja a hatalmat Görgeinek. Görgei levélben fegyverletételt javasol Rüdigernek.
* augusztus 12. Lüders Szászsebesnél legyőzi a Stein ezredes vezette dél-erdélyi sereget.
* augusztus 13. Görgei Világosnál feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger előtt. A dévai vár lőszerkészlete felrobban; a magyar őrség is elpusztul. Jelačić megindul Temesvár felé.
* augusztus 14. Apahidánál Gortenhjelm elővédje legyőzi Makray László huszárkülönítményét. Kemény Farkas kiüríti Kolozsvárt.
* augusztus 15. Klapka kivonul Győrből. Lugosnál a déli magyar sereg visszavonulásra kényszerül. Az oroszok Ungvárnál szétverik Rambowski őrnagy katonáit. Grotenhjelm elfoglalja Kolozsvárt, s legyőzi a magyar utóvédet.
* augusztus 16. Grotenhjelm Sárvásárnál megveri Gál Sándor előőrsét. I. Miklós orosz cár levélben kegyelmet kér a magukat megadó katonáknak. Hasonló tartalmú előterjesztést nyújt be I. Ferenc Józsefnek Paszkevics is.
* augusztus 17. Kossuth Orsovánál elhagyja Magyarországot. Damjanich János átadja Arad várát az oroszoknak.
* augusztus 18. Beke József Dévánál kapitulál Lüders előtt.
* augusztus 19. A császári csapatok bevonulnak Székesfehérvárra. Paszkevics ismét kegyelmet kér Haynautól a magukat megadóknak. Lázár Vilmos és Dessewffy Arisztid Karánsebesnél leteszik a fegyvert.
* augusztus 20. Vécsey Károly Nagyváradon leteszi a fegyvert az oroszok előtt. Haynau elrendeli az elfogott és szolgálatra alkalmas honvédek besorozását a császári-királyi hadseregbe.
* augusztus 21. A komáromi védők 14 napos fegyverszünetet kötnek a császáriakkal. Hátszegnél Frummer Antal őrnagy leteszi a fegyvert Hasford orosz altábornagy előtt.
* augusztus 22. Az Inczédy László vezette bihari csapatok Belényesnél leteszik a fegyvert. I. Ferenc József Paszkevicshez intézett válaszában közli, hogy nem ad amnesztiát a magukat megadóknak.
* augusztus 23. Fockner őrnagy Mehádiánál visszaveri a támadó császári erőket.
* augusztus 24–25. Kazinczy Lajos Zsibónál leteszi a fegyvert.
* augusztus 26. Mezősy Pál őrnagy átadja Munkács várát az oroszoknak. Haynau közli Görgeivel, hogy a cár kérésére kegyelmet kap, s Karinthiába internálják.
* augusztus 30. Az orosz csapatok megkezdik kivonulásukat Magyarországról.
* szeptember 2. Wohlgemuth altábornagy, erdélyi kormányzó elrendeli a román feleklő had feloszlatását. Csorich altábornagy felmondja a Klapkával kötött fegyverszünetet.
* szeptember 5. Heténynél a komáromi várőrség huszárai szétvernek egy kozák alakulatot.
* szeptember 7. A péterváradi vár kapitulál az osztrákok előtt. A Zsitva hídjánál összecsap a komáromi várőrség különítménye és egy kozák alakulat.
* szeptember 10. A komáromi várőrség Hetény mellett megtámadja az oroszokat, de kénytelen visszavonulni.
* szeptember 25. Ószőnynél a honvédek visszaverik a császáriak támadását. A Vág mentén a magyar huszárok sikertelen támadása a kozákok ellen.
* szeptember 26. Haynau átveszi a komáromi ostromsereg parancsnokságát.
* szeptember 27. Ószőnynél újabb összecsapás a komáromi várőrség és az ostromlók között. Klapka és Haynau Herkálypusztán aláírják a komáromi vár megadásáról szóló megegyezést.
* október 2. A komáromi várőrség megkezdi az erődítményrendszer kiürítését és átadását.
* október 4. Befejeződik a komáromi vár átadása. Klapka elhagyja Komáromot.
* október 6. Aradon kivégzik a honvédség 12 tábornokát és 1 ezredesét, Pesten Batthyány Lajos volt miniszterelnököt.
Forrás: Az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc története
