Csákó
1848-1849
Hadi események

 

1848
március 15. Az országgyűlés határozata kimondja a nemzetőrség felállításának szükségességét.
március 22. Az országgyűlés elfogadja a nemzetőrség megalakításáról szóló törvényt.
április 15. A minisztertanács Batthyány Lajosra bízza a nemzetőrség szervezését.
május 7. V. Ferdinánd a magyar kormánynak való engedelmességre szólítja fel a főhadparancsnokokat.
május 15. A minisztertanács elrendeli a délvidéki várak megerősítését.
május 16. Felhívás önkéntesek (honvédek) toborzására.
június 12. A péterváradi helyőrség támadása a karlócai szerb tábor ellen; az akció kudarccal végződik.
június 15. A nádor Szeth Jánost nevezi ki a honvédség főparancsnokának.
június 30. Szerb felkelők elfoglalják Oláhszentmihályt.
július 4. Megkezdi működését a honvédség főparancsnoksága.
július 14-17. Magyar-szerb összecsapások Szenttamáson, Tarason, Écskánál, Földváron és Futaknál.
július 23. Szerb felkelők elfoglalják Pancsovát.
augusztus 3-7. Szárcsánál több sikertelen támadást indítanak a szerbek.
augusztus 10. Kudarccal végződő szerb támadás Járeknél.
augusztus 13. 2000 szerb megtámadja Verbászt. A védők visszaverik őket.
augusztus 19. Sikertelen támadás a szenttamási szerb állások ellen. Vécsey felégeti Tarast, Fehértemplom városát sikerrel védik meg a szerb támadás ellen.
augusztus 22. A szerb felkelők elfoglalják és felgyújtják Új-Moldavát.
augusztus 23. Újabb sikertelen szerb ostrom Fehértemplom ellen.
augusztus 24. Szerb-magyar összecsapások a Szireg és Temerin közötti térségben.
augusztus 28. Kiss Ernő ezredes csapatai Écskánál megverik a szerb felkelőket. Istvánfalvánál a szerbek, az ómoldavai szerb tábornál a magyarok aratnak győzelmet.
augusztus 30. Stratimirovics csapatai beveszik Temerint és Járeket. Fehértemplom védői újabb ostromot vernek vissza.
szeptember 2. A Kiss Ernő vezette magyar csapatok elfoglalják a perlaszi szerb tábort.
szeptember 7. A fehértemplomi csapatok Maderspach őrnagy vezetésével elfoglalják Krusicát és Kusicot, majd a vracsegváji szerb tábort.
szeptember 8. Pancsovai szerbek felégetik Debeljácsot.
szeptember 9. A szerbek elfoglalják Tomasovácot és Perlaszt.
szeptember 11. Jellacsics seregének főereje átkel a Dráván. Kiss Ernő ismét elfoglalja Perlaszt.
szeptember 14. Batthyány miniszterelnök újabb honvédtoborzást rendel el.
szeptember 16. A strázsai szerb tábor katonái több községet elfoglalnak.
szeptember 21. A Mészáros Lázár vezette magyar csapatok sikertelen ostroma Szenttamás ellen.
szeptember 22. Brezovánál a szlovák, Zichyfalva térségében a szerb felkelők aratnak győzelmet.
szeptember 23. Batthyány Pándy Somát nevezi ki a honvédség főparancsnokának.
szeptember 24. Kossuth Lajos toborzókörútra indul az Alföldön. A fehértemplomi helyőrség több falut visszafoglal a szerbektől.
szeptember 25. Magyar győzelem Vljakovecnél a szerbek felett.
szeptember 26. Jellacsics csapatai bevonulnak Székesfehérvárra.
szeptember 27. A szlovákok elfoglalják Óturát.
szeptember 28. Magyar győzelem Miavánál a szlovákok felett.
szeptember 29. A Móga János vezette magyar sereg Pákozd és Sukoró között legyőzi Jellacsics csapatait.
szeptember 30. Móga és Jellacsics három napos fegyverszünetet kötnek.
október 1. Jellacsics megszegve az előző napi megállapodást, Győr felé indítja csapatait. A fehértemplomi magyar helyőrség előbb vereséget mér a szerbekre, majd a túlerő elől visszavonul kiinduló állásaiba.
október 2. Batthyány miniszterelnök lemond.
október 3. V. Ferdinánd Récsey Ádámot nevezi ki miniszterelnöknek. Jellacsics bevonul Győrbe. Székesfehérváron elfogják a horvát bán utóvédét. A nemzetőrök felszabadítják Nagykanizsát.
október 4. A császár Jellacsicsot nevezi ki a magyarországi haderő főparancsnokává. Görgei Artúr Tácon rajtaütést hajt végre a horvátokon. Szentjánosról kiverik a szerbeket.
október 6. A szerbek elfoglalják Szárcsát.
október 7. A képviselőház törvénytelennek nyilvánítja Récsey kinevezését, aki még aznap lemond. Sikertelen szerb támadás Zichyfalva ellen.
október 8. Jellacsics főserege átkel az osztrák-magyar határon, utóvédét Magyaróvárott elfogják. A szerbek elfoglalják Zsigmondfalvát, de a magyar erősítés visszaveti őket.
október 9. Sikertelen szerb támadás Feketehegynél.
október 10. A képviselőház határozata a külföldön lévő magyar katonák visszahívásáról; Mógát Jellacsics üldözésére utasítják.
október 12. Két napon át tartó harcok kezdődnek a szerbek és a magyar csapatok között Óbecse, Törökbecse és Nagykikinda térségében.
október 13. A Óbecsét ostromló szerbek visszavonulnak Damjanich János seregei elől. A Zichyfalván állomásozó helyőrség Aranyi Mór százados vezetésével elkergeti a környékről a szerb csapatokat.
október 14. A képviselőház visszarendeli az osztrák területre előrenyomult csapatokat. Nagykikindánál döntetlenül végzõdik a magyar-szerb összecsapás. Román felkelők támadása Kisenyed ellen.
október 15. A Jellacsicsot üldöző sereg átlépi a határt.
október 16. A császár Alfred zu Windisch-Grätz-et nevezi ki a hadsereg főparancsnokának, s utasítja a bécsi és a magyar forradalom leverésére.
október 17. Móga visszarendeli csapatait a Lajta mögé. Perczel Mór dandára Letenyénél és Kotorinál vereséget mér a horvát és császári csapatokra. A nagyszebeni főhadparancsnokság a magyarok elleni felkelésre szólítja fel a román lakosságot. A 18-ára virradó éjjel Görgei rajtaütést hajt végre a brucki császári előőrsön.
október 18. Perczel Mór elfoglalja Csáktornyát. A kisenyedi magyar helyőrség megadja magát.
október 19. Román felkelők támadást intéznek Magyarcsesztve ellen.
október 20. A felvinci magyar helyőrség szétkergeti a magyarcsesztvei románokat. Sikertelen román támadás Gyulafehérvár ellen.
október 21. Simunich altábornagy császári seregei betörnek az országba. Máriássy János őrnagy megkezdi Arad körülzárását.
október 22. Román felkelők elfoglalják Kőrösbányát.
október 23. Az aradi helyőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg visszaveri.
október 24. Az Avram Iancu és társai által vezetett román felkelők bevonulnak Abrudbányára és Verespatakra.
október 25. A császári csapatok és a román felkelők győzelme Lugosnál és Magyarsárosnál. Nagyenyed mellett a magyar seregek szétkergetik a román felkelők táborát.
október 27. A Parndorfban megtartott haditanács hosszas huzavona után elhatározza Bécs felmentését.
október 28. Magyar vereség Kosztolnánál. Az erdélyi Krakkónál sikertelen magyar támadás Avram Iancu tábora ellen. A nemzetőrség három órán át ágyúzza Vukovárt.
október 30. Schwechatnál Windisch-Grätz túlerőben lévő seregei legyőzik a magyarokat, akik visszavonulnak a határ mögé.
október 31. A székely csapatok győzelme Sárpataknál és Vajdaszentivánnál.
november 1. Móga utódaként Görgei lesz a feldunai hadsereg parancsnoka. A székelyek Szászrégent, a honvédek és nemzetőrök Zsibót szállják meg.
november 2. A nemzetőrök felgyújtják Rónafalvát, Szakállasnál pedig visszaverik a román támadást.
november 3. Bem jelentkezik Kossuth főhadiszállásán. A császári csapatok beveszik Németbogsánt.
november 4. A szatmári nemzetőrök Katona Miklós vezetésével Koltókatalin mellett szétkergetik a román felkelőket.
november 5. A székely csapatok feladják Marosvásárhelyt.
november 6. A székelyek Bikfalvánál visszaverik a császáriak támadását. Gál László őrnagy bevonul Kőrösbányára.
november 7. Brád és Németbogsán visszafoglalása. A román felkelők elfoglalják Marosújvárt.
november 8. A Stájerországba betört Perczel Mór vezette csapatok Friedaunál legyőzik a császáriakat. A magyar egységek kivonulnak Nagyenyedről.
november 9. Damjanich János katonái beveszik Strázsát. Nagyenyedre bevonulnak a császáriak és a román felkelők.
november 11. Perczel Mór csapatai kivonulnak a Muraközből. Avram Iancu felkelői Felvincen garázdálkodnak.
november 12. Windisch-Grätz felszólítja a császári tiszteket, hogy 14 napon belül térjenek vissza a császári hadseregbe, ellenkező esetben haditörvényszék elé állítják őket. Magyar győzelem Lippánál.
november 13. Vásárhelyi István katonái élén Csepinnél visszavonulásra készteti a horvát határőröket. 12 órás harc után a császári csapatok elfoglalják Lippát. Az aradi vár védői kitörnek, és elfoglalják Újaradot. Sikertelen magyar támadás Szamosújvárnál.
november 14. A temesvári várőrség szétveri a Gyertyánoson állomásozó nemzetőröket, ám ezzel egyidőben Nagysándor József katonái feldúlják a kisbecskereki előretolt állásukat.
november 15. Asbóth Lajos sikerrel védi meg Németbogsánt.
november 16. Magyar győzelmek Resicánál és Marossolymosnál. Kolozsvárt kiürítik a magyar csapatok. Gábor Áron ágyúöntő munkát ajánl fel, amit a háromszéki népgyűlés elfogad.
november 18. Máriássy János előzőéjszakai támadásának eredményeként hajnalban visszafoglalja Újaradot. Nagysándor József győzelmet arat Szentandrásnál. A császáriak bevonulnak Kolozsvárra. Román győzelem Horgaspataknál.
november 19. A Batthyány Kázmér vezette eszéki katonák Csepinnél megverik a horvátokat.
november 20. Kosztolányi Móric felégeti a dévényújfalui hidat. Nagysándor József sikertelen támadása Knéz ellen.
november 22. Perczel Mór csapatai benyomulnak a Muraközbe.
november 23. Riczkó Ignác őrnagy sikertelen gyalui támadása után visszavonul. Gábor Áron bejelenti elsőágyúinak elkészültét.
november 25. Súlyos magyar vereség Désnél. A császáriak Felsőrákos mellett visszavonulásra késztetik a székelyeket.
november 26. Asbóth Lajos őrnagy felégeti Tirnovát. A császáriak Hídvégnél visszaverik a székely előőrsöket.
november 27. Az Országos Honvédelmi Bizottmány (OHB) közleménye az egységes magyar honvédség létrejöttéről.
november 28. Sikertelen magyar támadás Lieszkónál. A háromszéki székelyek gyűlése kimondja a fegyveres ellenállást.
november 29. Kossuth az erdélyi hadsereg parancsnokává nevezi ki Józef Bem vezérőrnagyot. Döntetlenül végződő összecsapás Hídvégnél a császári és a székely katonák között.
november 30. Maderspach Ferenc katonái elfoglalják a szerbek ördöghídjai táborát. A Károlyfalvát ostromló magyar csapatokat visszaszorítják a szerbek, akik Sziregnél, Szenttamásnál és Turjánál is sikerrel védekeznek. A háromszéki székelyek Hídvégnél visszavonulásra késztetik a császári erőket.
december 1. A Kosztolányi Móric vezette sereg lerombolja a magyarfavi hidat.
december 2. V. Ferdinánd lemond a trónról, Ferenc Károly főherceg pedig a trónutódlásról. Az új osztrák császár és magyar király I. Ferenc József lesz. Szegedy Imre alezredes katonái kiszorítják a császáriakat Deutsch-Haslauból.
december 4. A Karl Frischeisen vezette császári csapatok Jablonkánál magyar területre nyomulnak. Sikertelen magyar ostrom Arad vára ellen.
december 5. Kiss Ernő sikertelen támadása a tomasováci szerb tábor ellen. A székelyek visszafoglalják Nyént és Bodolát.
december 6. Franz von Schlik császári csapatai a Duklai-hágón át betörnek Magyarországra. A császári és román erők elfoglalják Kölniket.
december 7. A magyar országgyűlés kijelenti, hogy továbbra is V. Ferdinándot tekinti magyar királynak. Bánffy János Nagysebes mellett szétkergeti Avram Iancu román felkelőit.
december 9. Köpec mellett a császáriak legyőzik a székely csapatokat.
december 11. Schlik csapatai bevonulnak Kassára. Budetinnél a magyar egységek győznek a császáriak ellen.
december 12. Damjanich János katonái Károlyfalván és Alibunáron elfoglalják a szerbek táborait.
december 13. Felsőrákos mellett a székelyek feldúlják Heydte százados táborát.
december 14. Simunich altábornagy a Nádasi-szorosnál győzelmet arat a magyarok felett.
december 15. Jarkovácon a szerbek megtámadják a magyar tábort, de Damjanich katonái megfutamítják őket.
december 16. Windisch-Grätz hadserege magyar földre lép. A császári erők elfoglalják Sopront. Nagyszombatnál Simunich csapata súlyos vereséget mér a Guyon Richárd vezette magyar erőkre.
december 17. Resica nemzetőr védői visszaverik a császári támadást.
december 18. Asbóth Lajos katonái legyőzik a furluki és a szocsáni császári és román erőket. Nagyalmásnál vereséget szenvednek a magyarok.
december 19. Magyar győzelem Csucsánál és Zsibónál.
december 20. A császári csapatok veresége Szurdoknál.
december 22. Kossuth Lajos általános népfelkelésre hívja fel az ország népét. Tóth Ágoston csapatai Kápolnánál megverik a Jablonsky vezette császáriakat. Gál Sándor katonái Miklósvárnál legyőzik a román felkelőket.
december 23. Jablonsky újabb veresége Kápolnánál, ezúttal Bem csapataitól.
december 24. A császáriak és a románok bevonulnak Németbogsánba és Resicára. A székelyek súlyos veresége Hídvégnél.
december 25. Bem beveszi Kolozsvárt.
december 26. Görgei kivonul Győrből. Windisch-Grätz statáriumot hirdet a népfelkelők ellen.
december 27. Windisch-Grätz katonái bevonulnak Győrbe.
december 28. Jellacsics egyik hadteste győzelmet arat Bábolnánál.
december 29. Bem győzelme Bethlennél.
december 30. A Windisch-Grätz alá rendelt Jellacsics Mórnál súlyos vereséget mér a Perczel vezette magyarokra. Czetz János visszafoglalja Tordát.
december 31. Az országgyűlés és az OHB határozata a Debrecenbe költözésről. Magyar győzelem Naszódnál.

 

1849
január 1. Az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözik. A magyarok kiszorítják a szerbeket Újfaluról.
január 2. Császári győzelem Budetinnél. Tchórznicki lengyel alezredes vezetésével egy magyar egység elfoglalja a Dargó-hágót. Kiss Ernő sikertelen támadása Pancsova ellen. Bem győzelme Besztercénél. A háromszéki székelyek békét kötnek Heydte császári századossal.
január 3. Görgei sikeres utóvédharcot vív Téténynél.
január 4. Bem Tihuca mellett legyőzi Karl Urban ezredes katonáit. Schlik Kassánál vereséget mér Mészáros Lázár seregére.
január 5. Windisch-Grätz hadserege bevonul a kiürített Pest-Budára. Görgei kiadja váci nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy a feldunai hadtest harcolni fog a császári erők ellen.
január 6. Görgei serege megkezdi Vác kiürítését.
január 7. Windisch-Grätz felszólítja Magyarország lakóit, hogy hódoljanak meg a császári sereg előtt.
január 8. Román felkelők garázdálkodnak Nagyenyeden.
január 9. Kossuth Kiss Ernőt országos főhadparancsnoknak, Klapka Györgyöt a felső-tiszai hadtest parancsnokának nevezi ki.
január 11. Aulich Lajos kiveri Verebélyről Simunich előőrsét. Ipolyságnál Guyon Richárd és Csorich seregei csapnak össze, a magyarok visszavonulnak.
január 13. Althann császári alezredes Bakonybélnél szétkergeti Mednyánszky Sándor szabadcsapatát. A császáriak bevonulnak Szolnokra. Bem elfoglalja Marosvásárhelyt. Román felkelők lerombolják Járát.
január 15. Alsóturcseknél a császári erők visszavonulásra késztetik Aulich Lajos katonáit.
január 16. Újabb, ezúttal döntetlenül végződőütközet Alsóturcseknél. A bácskai hadtest parancsnoka, Esterházy Sándor lemond, utóda Vécsey Károly. Pereczi Mihály Felvincnél visszaveri a román felkelők támadását.
január 17. Bem Gálfalvánál legyőzi Puchnert.
január 19. Szélaknánál Salis császári rnagy visszavonulásra kényszerül Guyon Richárd serege elől. Klapka Schlik elővédjével csap össze Szántónál, majd visszavonul. Damjanich győzelmet arat Versecnél.
január 21. Újabb csata Szélanánál, Guyon Selmecbányára vonul vissza. Bem megpróbálja elfoglalni Nagyszebent, de súlyos vereséget szenved.
január 22. Perczel kiveri Szolnokról az Ottinger-dandárt. Guyon feladja Selmecbányát. Klapka Tarcalnál legyőzi Schlik katonáit. Sikertelen szerb támadás Feketehegy ellen.
január 23. Klapka újabb győzelme Schlik ellen, ezúttal Bodrogkeresztúrnál. A szerbek feldúlják Feketehegyet.
január 24. Szelindeknél Bem megállítja a császári erőket. Puchner segítséget kér Lüders orosz tábornoktól.
január 25. Perczel Mór Ceglédnél ismét legyőzi Ottingert. A szerbek megtámadják Verbászt, de kénytelenek visszavonulni.
január 26. Nézeteltérés Dembinski és Perczel között; Perczel lemond. Verbászra bevonulnak a szerb felkelők.
január 27. Kula szerb kézre kerül. Lüders orosz tábornok csapatokat ígér Puchner megsegítésére.
január 29. Az OHB Dembinskit nevezi ki a honvéd fősereg élére.
január 31. Klapka sikeres védelmi harcot vív Tokajnál. Bem újabb győzelmet arat Szelindeknél. Gedeon császári vezérőrnagy beveszi Erzsébetvárost. Az orosz csapatok megkezdik bevonulásukat Erdélybe. Bem serege Vízaknára nyomul előre. A császáriak elfoglalják Pécset.
február 1. A szerbek bevonulnak Zentára. Engelhardt orosz őrnagy megkezdi Brassó megszállását.
február 2. A lipótvári erőd kapitulál a császáriak előtt. A szerbek elfoglalják Kucurát. Balázsfalvánál Puhl Ferenc katonái visszaverik a román támadókat.
február 3. A lőcsei helyőrség sikertelen rajtaütést hajt végre Iglón, Guyon Richárd katonái Szepesváraljáig űzik a támadókat.
február 4. Mesterházy István katonái Cibakházánál sikerrel védekeznek a császári támadókkal szemben, ám azoknak sikerül lerombolniuk a Tisza-hidat. Puchner győzelmet arat Vízaknánál Bem felett. Az Engelhardt vezette orosz csapatok Szászhermány mellett megverik Gál Sándor katonáit.
február 5. Guyon Richárd hadosztálya áttör a Branyiszkói-hágón. Bem elfoglalja Szászsebest.
február 6. Asbóth Lajos győzelmet arat Poroszlónál. Marosborgó mellett a császáriak elfognak egy magyar különítményt.
február 7. A komáromi őrség sikeres rajtaütést hajt végre az eperjesi hídnál. A szsászvárosi ütközet után Bem Psikire vonul vissza.
február 8. Klapka Hidasnémetinél megkergeti Schlik utóvédjét. Szerb és császári csapatok elfoglalják Óaradot, de délutánra a magyarok visszafoglalják a várost. Heydte bevonul Medgyesre.
február 9. Schlik katonái kivonulnak Kassáról. Bem győztes csatát vív Piskinél. A magyarok visszaveszik Medgyest.
február 10. Kassánál egyesül Klapka és Görgei hadteste. Bem előőrse visszafoglalja Szászsebest, majd Alvincen megfutamítja a császáriak egy dandárát.
február 11. A Todorovics vezette szerbek elfoglalják Újszegedet, de Hadik Gusztáv katonái Szőregig kergetik vissza őket. A szerbek megszállják a kiürített Zombort.
február 12. A császáriak elfoglalják Margitfalvát.
február 13. Piller János Szén mellett megveri Schlik utóvédét. Hadik Gusztáv csapatai bevonulnak Szőregre. A péterváradi erődből kitörő katonák lerombolják a palánkai szerb állásokat. Az eszéki vár őrsége kapitulál.
február 14. Schlik Tornaljánál visszaveri Dembinski támadását. A császáriak bevonulnak az eszéki várba.
február 16. Horgosnál Derra Kálmán visszaszorítja a szerb támadókat.
február 18. Dessewffy győzelmet arat Kompoltnál. Királynémetinél a császáriak megverik Riczkó Ignác dandárát, az összecsapásban Riczkó is elesik.
február 19. Hrabovszky István Kiszácsnál legyőzi a szerbeket.
február 24. Pétervására mellett a magyarok visszavonulnak Schlik csapatai elől. Császári katonák sikertelen támadása a cibakházi hídőrség ellen, a védők egyik parancsnoka, Leiningen-Westerburg Károly fogságba esik, de egy ellentámadás során kiszabadítják. Bozó Manó őrnagy kiveri a szerbeket Futakról.
február 25. Bem győzelmet arat Urban felett Borgóprundnál. Murányváralján magyar győzelem a szlovák önkéntesek ellen. Kápolna mellett összecsapások zajlanak Windisch-Grätz serege és Dembinski katonái között.
február 27. A kápolnai csata magyar vereséggel ér véget. Bem kiveri Erdélyből Urban erőit.
március 1. Egerfarmosnál Klapka György vereséget szenved a császáriaktól. Eger városát beveszik a császári csapatok.
március 2. Görgei csapatai kiürítik Poroszlót. Két napon át tartó ütközet kezdődik Medgyesnél, melyben Puchner legyőzi Bem seregét.
március 3. Szemere Bertalan engedve a tisztikar kérésének, leváltja Dembinskit; az új fővezér Görgei Artúr lesz.
március 4. I. Ferenc József Olmützben új birodalmi alkotmányt ad ki.
március 5. Damjanich János és Vécsey Károly csapatai Szolnoknál megverik a császáriakat. Gál László Szabadka mellett legyőzi a szerbeket. Soborsinnál Csutak Kálmán katonái meghiúsítják a császáriak átkelési kísérletét a Maroson.
március 6. A császáriak bevonulnak Poroszlóra.
március 8. A császári csapatok kiürítik Egert.
március 10. Guyon Richárd lesz Komárom várának parancsnoka.
március 11. Bem serege elfoglalja Nagyszebent.
március 15. Czetz János ezredes győzelme Fenyőfalva mellett. Bem katonái a Vöröstorony-szorosnál kiszorítják az orosz és császári csapatokat Havasalföldre.
március 16. Vetter Antal főserege Cibakházánál megkezdi átkelését a Tiszán.
március 18. Vetter serege visszavonul a Tisza bal partjára.
március 19. Bem bevonul Brassóba.
március 20. Puchner csapataival havasalföldre menekül.
március 21. Bem befejezi Erdély megtisztítását.
március 22. Perczel Mór Szőregnél, Szentiványnál és Deszknél, Keményfi József Kiszombornál, Czintula Antal Ókanizsánál veri meg a szerbeket.
március 23. Gál László beveszi Zentát. Kemény Farkas Nagyenyed mellett szétveri a románok táborát.
március 25. Kemény Farkas ezredes megsemmisíti a Diód melletti román tábort.
március 26. Perczel Mór kiveri a szerbeket Kuláról és Verbászról. Igmándy Sándor katonái Gyálánál győzik le a szerbeket.
március 27. Perczel hadteste felmenti az ostromlott Péterváradot. Kemény Farkas katonái megkezdik a gyulafehérvári erőd bekerítését.
március 28. Vetter Antal megbetegszik, s a késõbbiekben már nem tudja ellátni a főparancsnoki teendőket.
március 29. A péterváradi várőrség sikertelen kitörési kísérlete. Mihálovich Mihály elfoglalja a szerbek deszpotszentiváni táborát.
március 31. Kossuth Vetter ideiglenes utódaként Görgei Artúrt nevezi ki a honvédfőparancsnoki posztra. Welden táborszernagy bombáztatja Komáromot. Perczel Mór Kulánál ismét megveri a szerbeket.
április 1. Hatvan és Hort között összecsapás zajlik a magyar és császári seregek előőrsei között.
április 2. Gáspár András Hatvannál megveri Schlik hadtestét. Bem körülzárja Gyulafehérvárat. Csutak Kálmán felégeti Pogyele falut.
április 3. Perczel elfoglalja Szenttamást. Csutak Kálmán szétveri a Mihelény melletti román tábort.
április 4. Csata Tápióbicskénél. Jellacsics utóvédje visszavonulásra készteti Klapkát, ezt követően Damjanich hadteste legyőzi Jellacsics két dandárát.
április 6. Görgei hadserege (Klapka, Aulich és Damjanich hadtestei) Isaszegnél legyőzik Windisch-Grätz seregét (Schlik és Jellacsics hadtestei).
április 7. Kossuth jelenlétében haditanácsot tartanak Gödöllőn. Beniczky Lajos elfoglalja Eperjest. Perczel győzelmet arat Goszpodincénél.
április 9. Az aradi várőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg visszaveri.
április 10. Damjanich hadteste kiveri Vácról Götz altábornagy hadosztályát; az ütközetben Götz is elesik. Csutak őrnagy felégeti Valisovát.
április 12. I. Ferenc József Windisch-Grätz utódaként Ludwig von Weldent nevezi ki a magyarországi császári és királyi hadsereg élére.
április 14. Debrecenben az országgyűlés kimondja a Habsburg ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Csutak Kálmán elfoglalja Boicát.
április 15. Lemond Mészáros Lázár hadügyminiszter. A következő naptól mint ideiglenes miniszter dolgozik tovább.
április 16. Bem csapatai benyomulnak a Temesközbe.
április 18. Görgey Ármin kiveri Selmecbányáról a császári helyőrséget.
április 19. Csata Nagysallónál, magyar győzelemmel. Perczel bevonul Óbecsére, Bem pedig Lugosra.
április 20. Welden táborszernagy elrendeli Pest kiürítését. Kéméndnél a Poeltenberg Ernő vezette magyar csapatok legyőzik a császáriak egy dandárát. Perczel megkezdi benyomulását a Temesközbe.
április 21. Az osztrák kormány segítséget kér az orosz cártól.
április 22. A honvédsereg bevonul Komáromba. Podhering mellett Martiny Frigyes őrnagy legyőzi a Joseph Barco által vezetett császári dandárt. Sikertelen szerb támadás Mokrinnál. Malkowski császári altábornagy benyomul a Temesközbe.
április 23. Perczel Mór Mokrinnál legyőzi a szerbeket. Görgey Ármin győzelmet arat Pribócnál.
április 24. Aulich Lajos hadteste bevonul Pestre. Basahidánál Perczel újabb győzelme a szerbek felett.
április 25. Vécsey Károly katonái teljesen körbezárják az aradi várat. Éjszaka a magyar fősereg Komáromnál megkezdi átkelését a Duna jobb partjára.
április 26. Frank Jakab százados Zaskala mellett megver egy szlovák szabadcsapatot. Bem katonái megszállják Temesvár egyik külvárosát.
április 27. Noszlopy Gáspár népfelkelést hirdet Somogy megyében.
április 29. A magyar haditanács Klapka javaslatára elhatározza Buda ostromát. Bem sikertelen kísérletet tesz Temesvár egyik kerületének elfoglalására.
április 30. Perczel Mór serege bevonul Nagybecskerekre.
május 1. Kossuth Szemere Bertalant nevezi ki miniszterelnöknek. Görgey Ármin elfoglalja Varint. Noszlopy Gáspár bevonul a kiürített Kaposvárra. A szerbek elfoglalják Óbecsét.
május 3. A temesvári várőrség kitörési kísérlete az ostromló magyar csapatok ellen.
május 4. A magyar fősereg befejezi Buda várának bekerítését. Hentzi, a budai vár parancsnoka löveti Pestet.
május 5. Görgei parancsára ágyúzzák a budai várat.
május 6. A császári csapatok kiürítik Szigetvárt. Czintula Antal felégeti Csurogot. Jellacsics egyik különítménye sikertelenül támadja Szeremlét, majd Baját.
május 7. Kossuth Görgeit nevezi ki hadügyminiszternek; megérkezéséig Klapka György viszi a minisztériumi ügyeket. Perczel győzelmet arat Uzdinnál. A román felkelők támadást indítanak Abrudbánya ellen.
május 8. Károlyi Miksa alezredes győzelmet arat Fehértemplomnál. A román felkelők beveszik Verespatakot.
május 9. I. Miklós cár kiáltványban közli, hogy fegyveres segítséget nyújt I. Ferenc József császárnak. Hentzi újra löveti Pestet.
május 10. Perczel bevonul Pancsovára. A magyarok kivonulnak Abrudbányáról; a román felkelők tömegmészárlást rendeznek a településen.
május 11. A budai várőrség sikeres kitörési akciót hajt végre. Poeltenberg Ernő győzelmet arat Lesvárnál. Bem kiveri a császáriakat Petrillováról.
május 12. Hentzi ismét ágyúztatja Pest városát. Burtis de Pournay császári vezérőrnagy Tejfalunál visszavonulásra készteti Janik János alezredes hadosztályát. A temesvári várőrség kitörési kísérletét az idejében érkező magyar erősítés visszaveri.
május 13. Hentzi Pest mellett Budát is löveti. Spitkovicénél Zassz orosz tábornok katonái betörnek Magyarországra.
május 14. Összecsapás Újfalunál. Vécsey csapatai elfoglalják a temesvári Gyárvárost.
május 15. Temesvár minden külvárosa magyar kézre kerül. Hatvani Imre újra Abrudbánya ellen vonul. Összecsapás a gyulafehérvári várőrség és az ostromló magyar sereg előőrsei között.
május 16. Görgei nehézlövegekkel löveti a budai várat; a királyi palota kigyullad. Bem bevonul Orsovára. Zassz cári tábornok Lomnánál rajtaüt a magyar előőrsön. Hatvani Imre visszaveszi Abrudbányát.
május 17. Hatvani csapatai Verespataknál és Bucsumnál összecsapnak a román felkelőkkel. Éjszaka sikertelenül végződő magyar roham indul a budai vár ellen.
május 18. Éjszaka Görgei látszattámadást indít a budai vár ellen.
május 19. Hatvani Imre kivonul Abrudbányáról; a menetoszlopot a románok szétverik; a magyarok kiürítik Brádot és Kőrösbányát.
május 20. A minisztertanács elfogadja Klapka haditervét. A császári csapatok kiürítik Nagykanizsát.
május 21. A magyar sereg rohammal elfoglalja a budai várat; Hentzi, a várőrség parancsnoka elesik; helyettese, Allnoch ezredes megkísérli felrobbantani a Lánchidat, a híd csak kisebb károkat szenved, Allnoch életét veszti. Nagyhalmágyról kivonulnak a magyar csapatok.
május 22. Perczel sikertelen ostroma Titel ellen.
május 23. A barcsi császári helyőrség Csokonya mellett összecsap a Noszlopy Gáspár vezette magyar erőkkel.
május 24. Dembinski lemond hadtestparancsnoki posztjáról, mivel ellenzi a május 20-án elfogadott haditervet. Noszlopy Gáspár kiveri Barcsról a császári helyőrséget. Perczel újabb sikertelen ostromkísérlete Titel ellen. Bene Lajos kivonul Perlaszról.
május 25. Mamula császári ezredes beveszi a péterváradi őrség által épített sáncot. Kossuth Alessandro Monti ezredest nevezi ki az olasz légió parancsnokává. Gyulafehérvárról kitörnek a román védők.
május 26. Perczel Mór lemond hadtestparancsnoki tisztéről. Bene Lajos visszafoglalja Perlaszt.
május 27. Déva várának őrsége szabad elvonulásért cserébe átadja az erődítményt Forró Elek hadosztályának. Görgei három hadteste megkezdi felvonulását a Vág-vonalra.
május 30. I. Ferenc József Ludwig von Welden utódaként Julius Jakob von Haynaut nevezi ki a magyarországi császári és királyi csapatok főparancsnokává.
május 31. A román felkelők több sikertelen támadást intéznek a Gyulafehérvárt ostromló magyar erők ellen.
június 1. Vécsey Károly megadásra szólítja fel az aradi vár védőit; az őrség visszautasítja az ajánlatot.
június 3. Kovács Ignác zászlóalját Középalmásnál román felkelők támadják meg; a magyarok visszaverik a támadást. Panyutyin orosz tábornok hadosztálya bevonul Pozsonyba.
június 4. Perczel sikertelen kitörése Péterváradról. Az aradi várnál fegyverszünetet köt a két fél.
június 5. A magyar kormány Pestre érkezik.
június 7. Káty mellett Jellacsics megveri Perczel seregét. Kossuth Vetter Antal altábornagyot nevezi ki a délvidéki haderő parancsnokává.
június 8. Hosszúhetény lakossága kiűzi a császári helyőrséget a faluból. Kovács Ignác katonái Királypataknál és Krakkónál sikerrel hárítják el a románok támadásait. Kemény Farkas ezredes megkezdi a havasi hadjáratot, melynek célja a román felkelés leverése.
június 9. Nagysándor József Patánál átkergeti a Vágon Wohlgemuth altábornagy katonáit; a magyarok átkelési kísérletét a császári tüzérség megakadályozza. Csanády István sikerrel védi meg Nagyhalmágyot a román felkelők támadásával szemben.
június 10. Turony mellett a pécsi szászári helyőrség szétveri a dél-baranyai felkelők egységét.
június 11. Jellacsics sikertele kísérlete Újvidék bevételére. Abrudbányánál a magyarok sikerrel verik vissza Avram Iancu román felkelőit.
június 13. A csornai csatában Kmety György ezredes legyőzi a Franz Wyss vezérőrnagy vezette császári sereget; az ütközetben Wyss is elesik.
június 14. Szekulits ezredes Kürtig veri vissza a Derschatta ezredes vezette császári csapatokat.
június 15. Nagysándor József visszaveszi Patát és Soponyát. Pécs előtt Borotha császári őrnagy legyőzi a népfelkelőket. Rüdiger orosz tábornok hadteste Ófalunál átlépi a magyar határt. Sikertelen román támadás Abrudbánya ellen. Az éjszaka folyamán Vécsey Károly hadteste átkergeti a temesvári őrség előőrseit a Bégán, majd felrobbantja a Béga hídját.
június 16. Asbóth Lajos vereséget szenved Zsigárdnál. Nagysándor József sikertelen támadása a semptei tábor ellen. Kosztolányi Mór Patasnál szenved vereséget. Kemény Farkas katonái kiürítik Abrudbányát.
június 17. Grotenhjelm orosz altábornagy betör Erdélybe. A Paszkevics tábornagy vezette orosz fősereg a Duklai-hágón megkezdi bevonulását Magyarországra.
június 19. Józef Wysocky utóvédje Lófalunál összecsap az oroszok előőrsével, majd visszavonul. Grabbe altábornagy elfoglalja Rózsahegyet. Alekszandr Lüders tábornok megkezdi bevonulását Erdélybe. A császári csapatok bevonulnak Pécsre.
június 20. Zsigárd és Pered közelében a Görgei vezette honvéd fősereg legyőzi Wohlgemuth altábornagy IV. hadtestét. A lengyel Idzikowski őrnagy által vezetett egység Héthársnál összecsap Rüdiger kozákjaival. Lüders katonái áttörnek a Tömösi-szoroson; a védők parancsnoka, Kiss Sándor ezredes fogságba esik. Nikolai von Engelhardt orosz vezérőrnagy elfoglalja a Törcsvári-szorost.
június 21. A peredi csata második napja: a Panyutyin vezette orosz hadosztály legyőzi Görgei seregét. Lüders megkezdi Brassó ostromát. Román felkelők sikertelen ostroma Boica ellen.
június 22. Grabbe altábornagy kozákjai Turócszentmártonban legyőznek egy magyar csapatot . Brassó helyőrsége kapitulál. Borgómundnál az oroszok legyőzik Dobay József ezredes hadosztályát. Az oroszok elfoglalják Eperjest.
június 23. Dessewffy Arisztid Somosnál megtámad egy orosz dandárt, majd visszavonul. Az oroszok Prásmár mellett megtámadják és visszaszorítják Gál Sándor hadosztályát.
június 24. Paszkevics bevonul Kassára. Az oroszok elfoglalják Sepsiszentgyörgyöt.
június 25. Jellacsics Óbecsénél megütközik a Tóth Ágoston vezette hadtesttel. Hasford orosz altábornagy csapatai elfoglalják Kézdivásárhelyt.
június 26. A minisztertanács Görgei javaslatára elrendeli a főerők Komárom térségében való összevonását. Sikertelen magyar támadás Perlasznál a szerbek ellen. Schütte altábornagy visszavonulásra készteti a Marcal vonalát védő Kmety György vezette magyar hadosztályt. Bem bevonul Besztercére.
június 27. A kormány népfelkelésre szólít fel. Schütte Ihásznál legyőzi Kmetyt. Az aradi várőrség megkezdi az erődítmény átadását Vécsey Károly seregének.
június 28. Haynau Győr mellett legyőzi a Poeltenberg Ernő vezette VII. hadtestet. Vetter Antal újra elfoglalja Óbecsét. Kuznyecov orosz hadteste elfoglalja a tokaji átkelőt. Bem Olaszfalutól Szeretfalváig vonul vissza, miután megütközik Grotenhjelm katonáival.
június 29. A minisztertanács elrendeli a honvédsereg Szeged környéki összpontosítását. Orosz-magyar összecsapás Fogarasnál.
június 30. A temesvári várőrség kitörési kísérletét az ostromló magyar sereg meghiúsítja. Paszkevics elfoglalja Miskolcot.
július 1. Bem bevonul Besztercére. Kossuth egy félreértés miatt leváltja Görgeit a fővezérségről; utóda Mészáros Lázár lesz. Kosztolányi ezredes Keszegfalva mellett összecsap von Asselt seregeivel, majd visszavonul.
július 2. A komáromi csatában Görgei meghiúsítja Haynau támadását; a csatában Görgei súlyos sebet kap. Uzon és Kökös között döntetlenül végződő csata Aldelberg orosz és Gál Sándor székely katonái között; az ütközetben elesik Gábor Áron őrnagy. Az országgyűlés úgy határoz, hogy Szegedre helyezi át székhelyét.
július 3. Az oroszok bevonulnak Debrecenbe. Bem ostromállapotot rendel el Székelyföldön.
július 5. Aldelberg serege Sepsiszentgyörgynél szétveri Gál Sándor hadosztályát. Kossuth felmenti Görgeit hadügyminiszteri posztjáról, de kinevezi a komáromi hadsereg főparancsnokává. Heinz császári hadnagy Szászrégennél szétver egy magyar zászlóaljat.
július 6. Az orosz csapatok Debrecenből Tokaj felé indulnak. Guyon Richárd Kishegyesnél visszavonulásra készteti Ottinger lovasdandárát. Gál Sándort leváltják a székelyföldi hadosztály parancsnoki posztjáról; utóda Szabó Nándor. Havasnagyfalunál a románok szétverik Vasvári Pál szabadcsapatát; az ütközetben Vasvári is elesik.
július 7. Kossuth Perczel Mórt nevezi ki a közép-tiszai hadsereg élére. Kozmatelkénél az oroszok szétkergetnek egy magyar zászlóaljat.
július 8. A kormány megkezdi Szegedre költözését, mely július 14-én fejeződik be.
július 9. A gyulafehérvári várőrség kitör, és kiszorítja az ostromló magyarokat az egyik elővárosból.
július 10. Grotenhjelm visszaszorítja Bem hadosztályát, majd elfoglalja Besztercét.
július 11. Újabb csata Komáromnál. Klapka nem tudja áttörni a császáriak vonalait. Egy császári előőrs behatol Budára.
július 12. Adlerberg százados kozákjai bevonulnak a fővárosba. Fogarasnál az oroszok megadásra késztetik Móricz József különítményét. A magyar fősereg Görgei parancsnoksága alatt Komáromból Vác irányába indul.
július 13. Grotenhjelm előőrsei Nagysajó mellett legyőznek egy magyar csapatot.
július 14. Kishegyesnél Vetter Antal és Guyon Richárd legyőzik Jellacsics seregét. Sikertelen magyar támadás a perlaszi hídfőt védő császári erők ellen. Kossuth Aulich Lajost nevezi ki hadügyminiszterré. Clam-Gallas altábornagy csapatai a Törcsvári-szorosnál megkezdik bevonulásukat Erdélybe.
július 15. Csata Vácnál; Paszkevics lovassága elzárja Görgei feldunai hadserege elől a közvetlenül délre vezető utat. Jellacsics megkezdi a Duna bal partjának kiürítését.
július 16. Vetter Antal Péterváradra teszi át főhadiszállását. Grotenhjelm Szeretfalvánál legyőzi Damaszkin György hadosztályát. Noszlopy Gáspár visszafoglalja Nagykanizsát a horvátoktól.
július 17. Görgei Vácnál sikerrel hárítja el Paszkevics támadását, majd elvonul Rétság – Vadkert irányába.
július 18. Poeltenberg Ernő Vadkert és Balassagyarmat között legyőzi a feldunai hadsereget üldöző oroszokat.
július 19. Haynau Pestre teszi át főhadiszállását. A magyarok kiürítik Nagyszebent.
július 20. Paszkevics egyik hadosztálya Turánál legyőzi Perczelt, aki ezt követően Szeged felé indul. Bem Sepsiszentgyörgynél és Kökösnél is visszavonulásra készteti a császári csapatokat. Lüders katonái kiszorítják az országból Ihász Dánielnek a Vöröstoronyi-szorost védő csapatait.
július 21. Bem Ilyefalvánál visszavonulásra készteti Clam-Gallas csapatait. Lüders bevonul Nagyszebenre. Grotenhjelm Tekénél és Nagysajónál is legyőzi a magyarokat. Dondorf őrnagy Sárvárnál szétveri a népfelkelőket.
július 23. Poeltenberg Ernő Harsánynál összecsap Kuznyecov altábornagy kozákjaival. Guyon Richárd sikertelen támadásokat indít a szerbek által védett Titel ellen. Szászrégennél Damaszkin György hadosztálya meghátrál az oroszok elől. Bem az Ojtozi-szorosnál betör Moldvába, s Grozestinél legyőzi Usztrugov csapatait. Clam-Gallas Szemerjánál visszavonulásra készteti Gál Sándor katonáit.
július 24. Mészáros Lázár lemond honvédfőparancsnoki tisztéről. Ütközet Görömbölynél Cseodajev és Poeltenberg katonái között. Haynau főserege megindul Szeged felé.
július 25. Leiningen-Westerburg Károly és Poeltenberg Ernő Felsőszolcánál és Miskolcnál sikerrel hárítják el Cseodajev támadásait. Gorcsakov orosz tábornok Tiszafürednél elfoglalja a töltést, de Korponay János katonái felgyújtják a Tisza hídját. Guyon Richárd hadteste megkezdi a Bácska kiürítését, és Szeged felé vonul. Sikertelen román támadás Sárdnál a gyulafehérvári magyar ostromsereg ellen. Bem kivonul Moldvából, s megindul Erdély felé. A komáromi várőrség sikertelen rajtaütést kezd az ostromló császári erők ellen. Az éjszaka során Bem utasítására a gyulafehérvári ostromsereg elvonul a vár alól.
július 26. Cseodajev Poga és Köröm között támadást indít Poletenberg ellen, amit a magyar tüzérség visszaver. Gorcsakov katonái Tiszafürednél átkelnek a Tiszán. Vécsey sikertelen rohamot indít a temesvári vár ellen. A románok feldúlják Nagyenyedet.
július 27. Paszkevics serege Tiszafürednél megkezdi átkelését a Tiszántúlra.
július 28. Gesztelynél Leiningen-Westerburg Károly tüzérsége visszaveri Grabbe orosz tábornok támadását. Újszegeden felrobban a lőszerraktár.
július 29. Perczel a tiszai hadsereggel Szeged alá vonul vissza. Perczelt ugyan ezen napon a minisztertanács leváltja, s egyben elfogadja Mészáros Lázár lemondását is. Haynau serege is Szegedre körzetébe érkezik. Görgei Tokajnál átkel a Tiszán, s Arad felé veszi az irányt.
július 30. A Szegednél összpontosított sereg parancsnokává Dembinski altábornagyot nevezik ki. A komáromi várőrség szétveri a Duna bal partján állomásozó császári erőket. Dyck orosz vezérőrnagy Kőhalomnál legyőzi Dobay József különítményét. A császári csapatok felégetik Csongrádot.
július 31. Lüders Segesvárnál súlyos vereséget mér Bem seregére. Klapka a csallóközi ostromzárat is szétveri Komárom körül. Nugent táborszernagy katonái bevonulnak Kaposvárra.
augusztus 1. A kormány és a képviselőház Aradra költözik. Szerdahelynél Hasford császári hadosztálya legyőzi a Stein ezredes vezette magyar hadosztály elővédjeit. Kászonújfalunál Clam-Gallas hadteste szétveri Tuzson János őrnagy különítményét. Gál Sándor Tusnádfürdő mellett súlyos vereséget szenved Coppet császári vezérőrnagytól. Dembinski megkezdi kivonulását Szegedről.
augusztus 2. Haynau bevonul Szegedre. A debreceni csatában Nagysándor József vereséget szenved az orosz főerőtől.
augusztus 3. Klapka újra kitör Komáromból, s a Duna jobb partját is megtisztítja. Haynau kiűzi Újszegedről Dembinski katonáit, és Szőregig szorítja őket vissza. A gyulafehérvári várőrség kitörési kísérletét Beke József ezredes visszaveri. Avram Iancu felfüggeszti a román felkelők hadműveleteit.
augusztus 4. Makónál Schlik elővédje összecsap a Szerdahelyi Sándor őrnagy vezette magyar utóvéddel. Vécsey sikertelen támadást indít a temesvári vár ellen.
augusztus 5. Klapka előőrse bevonul Győrbe. A császáriak kiürítik Székesfehérvárt. A szőregi csata; Dembinski vereséget szenved Haynautól, s eltérve a haditervtől, Arad helyett Temesvár felé vonul vissza. Bem visszafoglalja Nagyszebent.
augusztus 6. Dembinski előbb Óbesenyőnél, majd Kisteremiánál is vereséget szenved. A Lüders és Hasford vezette orosz csapatok a nagycsűri ütközetben szétverik Bem seregét.
augusztus 7. Kossuth leváltja Dembinskit, Bem lesz az új honvéd főparancsnok. Grotenhjelm Nagysármásnál legyőzi Gál Sándor csapatait.
augusztus 8. A temesvári várőrség kitör, s visszaszorítja a magyarokat. Grabbe felégeti Losoncot.
augusztus 9. A temesvári csatában Bem döntő vereséget szenved Haynautól. Görgei hadteste Aradra érkezik. Gál Sándor csapatai maradékával bevonul Kolozsvárra.
augusztus 10. A székesfehérvári népfelékelők sikertelen támadást indítanak Falkenhayn vezérőrnagy különítménye ellen. Nagysándor József Németságnál összecsap Schlik hadtestével, majd visszavonul Újaradra.
augusztus 11. Kossuth lemond kormányzóelnöki tisztéről, s átadja a hatalmat Görgeinek. Görgei levélben fegyverletételt javasol Rüdigernek.
augustus 12. Lüders Szászsebesnél legyőzi a Stein ezredes vezette dél-erdélyi sereget.
augusztus 13. Görgei Világosnál feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger előtt. A dévai vár lőszerkészlete felrobban; a magyar őrség is elpusztul. Jellacsics megindul Temesvár felé.
augusztus 14. Apahidánál Gortenhjelm elővédje legyőzi Makray László huszárkülönítményét. Kemény Farkas kiüríti Kolozsvárt.
augusztus 15. Klapka kivonul Győrből. Lugosnál a déli magyar sereg visszavonulásra kényszerül. Az oroszok Ungvárnál szétverik Rambowski őrnagy katonáit. Grotenhjelm elfoglalja Kolozsvárt, s legyőzi a magyar utóvédet.
augusztus 16. Grotenhjelm Sárvásárnál megveri Gál Sándor előőrsét. I. Miklós orosz cár levélben kegyelmet kér a magukat megadó katonáknak. Hasonló tartalmú előterjesztést nyújt be I. Ferenc Józsefnek Paszkevics is.
augusztus 17. Kossuth Orsovánál elhagyja Magyarországot. Damjanich János átadja Arad várát az oroszoknak.
augusztus 18. Beke József Dévánál kapitulál Lüders előtt.
augusztus 19. A császári csapatok bevonulnak Székesfehérvárra. Paszkevics ismét kegyelmet kér Haynautól a magukat megadóknak. Lázár Vilmos és Dessewffy Arisztid Karánsebesnél leteszik a fegyvert.
augusztus 20. Vécsey Károly Nagyváradon leteszi a fegyvert az oroszok előtt. Haynau elrendeli az elfogott és szolgálatra alkalmas honvédek besorozását a császári-királyi hadseregbe.
augusztus 21. A komáromi védők 14 napos fegyverszünetet kötnek a császáriakkal. Hátszegnél Frummer Antal őrnagy leteszi a fegyvert Hasford orosz altábornagy előtt.
augusztus 22. Az Inczédy László vezette bihari csapatok Belényesnél leteszik a fegyvert. I. Ferenc József Paszkevicshez intézett válaszában közli, hogy nem ad amnesztiát a magukat megadóknak.
augusztus 23. Fockner őrnagy Mehádiánál visszaveri a támadó császári erőket.
augusztus 24-25. Kazinczy Lajos Zsibónál leteszi a fegyvert.
augusztus 26. Mezősy Pál őrnagy átadja Munkács várát az oroszoknak. Haynau közli Görgeivel, hogy a cár kérésére kegyelmet kap, s Karinthiába internálják.
augusztus 30. Az orosz csapatok megkezdik kivonulásukat Magyarországról.
szeptember 2. Wohlgemuth altábornagy, erdélyi kormányzó elrendeli a román feleklő had feloszlatását. Csorich altábornagy felmondja a Klapkával kötött fegyverszünetet.
szeptember 5. Heténynél a komáromi várőrség huszárai szétvernek egy kozák alakulatot.
szeptember 7. A péterváradi vár kapitulál az osztrákok előtt. A Zsitva hídjánál összecsap a komáromi várőrség különítménye és egy kozák alakulat.
szeptember 10. A komáromi várőrség Hetény mellett megtámadja az oroszokat, de kénytelen visszavonulni.
szeptember 25. Ószőnynél a honvédek visszaverik a császáriak támadását. A Vág mentén a magyar huszárok sikertelen támadása a kozákok ellen.
szeptember 26. Haynau átveszi a komáromi ostromsereg parancsnokságát.
szeptember 27. Õszőnynél újabb összecsapás a komáromi várőrség és az ostromlók között. Klapka és Haynau Herkálypusztán aláírják a komáromi vár megadásáról szóló megegyezést.
október 2. A komáromi várőrség megkezdi az erődítményrendszer kiürítését és átadását.
október 4. Befejeződik a komáromi vár átadása. Klapka elhagyja Komáromot.
október 6. Aradon kivégzik a honvédség 12 tábornokát és 1 ezredesét, Pesten Batthyány Lajos volt miniszterelnököt.

Forrás: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története

 

Vissza Hadtörténeti Gyûjtemény Vissza 1848-1849