BALOGH : Munkács-vár története (előszó)
Bár mely irányból, bár mily alkalmatossággal közelitsen is az idegen Munkácshoz, azonnal már messziről – szemébe ötlik a reánk nézve oly történelmi nevezetességü s őseinket e hazába juttató vereczkei szoros folytatását képező szentmiklós–podheringi völgy végénél kezdődő sikságból kiszökellő hegy csucsán diszlő munkácsi-vár, melyről minden magyar gyermek már tanuló korában, oly lélek emelő dolgokat hallott: hogy azok esemény helyének látása után örökké sovárog és szinte sajnálja: hogy csak egy Munkács-vára van e hazában, vagy hogy nem születhet mindenki legalább is Munkácson.
Ilyen, és ehhez hasonló gondolatok gyötörtek engem – e sorok iróját – is egész 1887. deczember 3-ig, a mikoron Nagy-Károlyból történt áthelyeztetésem következtében Munkácsra, jutottam s igy régi vágyamat elérve, illetőleg az alkalmat megragadva, szorgosan feljártam a várba, ahol – különös engedélylyel – mindent jól össze-vissza nézve és pontosan mérve, tudvágyamat részben kielégitve, a vár multja után kezdettem látni; csak-hogy ez nem ment oly könnyen mint az előbbeni dolog, mivel a reménylett „levéltár“ a várból teljesen hiányzik, ennélfogva: hogy régi óhajamat teljesen betöltve láthassam, kényteleníttettem más irányban kutatásokat kezdeni.
A vár történelmét mint „önálló müvet“ azonban hiában kerestem. mivel az, több – bár igen jeles müvekben – még „fejlődési stádiumában“ várt, a dolgozó kezekre.
Hozzáfogtam tehát az adat gyüjtéshez, minek következtében számos müveket valék kénytelen tanulmány tárgyává tenni, s belőlük, jegyzet és kivonatokat késziteni, hasonlót cselekedve a „szó hagyományi emlékek“-kel is, minek folytán roppant halmaz és igen érdekes adatok birtokába jutottam, melyeket midőn végig néztem; azon meggyőződésre jöttem: hogy kár lenne ezeknek igy veszni! Elhatároztam tehát – egy jeles capacitás figyelmeztetése daczára is, mely szerint a dolog csak „üres szalma cséplés“ lenne – a tél folyamán összeállitani, és tavaszra kiadását azon reményben megkoczkáztatni, hogy ebbeli fáradozásaim, talán még sem fognak teljesen hiában valóknak bizonyulni.
Czélom ezuttal: Munkács-vára történetéből minden idevágó adatok alapján, egy oly összhangzó egészet alkotni, mely a vár multját önállóan kiemelve, mintegy megvilágitottan tárja az olvasó elé és nemzeti létünk multjának egy eddig töredékes lapját lehetőleg kiegésziteni; végül hazám fi és lelkes leányainak egy ritka alkalmat nyujtani arra, hogy e mü megszerzésével egyszerre 6 féle jótékonyságot gyakorolhassanak, mely tettük önmagokat fogják dicsérni mindenha.
És most szabad legyen adat forrásaimat az alábbiakban felsorolni.
Révay Péter koronaőr (Auctor Typographie Regni Hungáriae.
Bakács Tamás-Hippolit Cardinalis (Summus et Secretarius Cancellárius).
Zaluszki András lengyel iró. (In Illyri Sacró stb.) Contiunát Nestoris Ann Russ.
Dobner Gelázius, in Prodomo Históriae Hayeccii ect.
Pilarz Adolf (Históriae Politica).
Keresztury : „De veteri institut. rei milit. hung“.
Bárdossy: Anim advers. hist. crit. dipl. in opus de insurrectione nob“.
Horváth M.: „Magyar honvédelem története“.
Cziráky : „Conspect, Juris Publ.“
Kéza Simon — Kun László kora.
Nagy-Ajtai Cserei Farkas. „Székely asszonyok törvénye.“
Odorik Rajnald (ln annal Eccl ad an ect 1270).
Boguphalus posnáni püspök: Hist. Hung. ect.
Koeller Dávid (ln Descriptione Orbis Antiqui).
Koller József pécsi kanonok (In commentario de Sacra Regni Hungariae Corona. Edito Quinque Eccleoiis 1800 Tipis Catharinae Engel Viduae).
Kéri Ferencz jezsuita iró (In vita Leonis Sapientis).
Dugonics András „Szittyai történetek 1808 és „A régi hadvezérek 1809 Pest“.
Balajthy József Munkács városának és várának Typographiai, Geographiai stb. leirása.
Tabody József Munkács multja és jelene.
Thaly Kálmán II. Rákóczy Ferencz fejedelem ifjusága stb. és emlék iratai.
Adalékok a Thököly és Rákóczy kor irodalom történetéhez Thaly Kálmán a kuruczvilág hivatott lelkes és fáradhatlan buzgalmu és nagynevü tudós irójától.
Több, a nép ajkán élő s a vár multjára vonatkozó szóhagyomány stb.
Beregvármegye monografiája, Lehóczky Tivadartól, e nagybecsü mü II. és III-ik kötetét jeles régész és tudós szerzője, kegyes volt a fenti czélra ide
ajándékozni, a miért ezuttal is hálás köszönetemet nyilvánitom.
Továbbá a bécsi cs. és kir. levéltárból „Das beröhmte Mungatzer Festung, oder das Kuruczisches haupt Rebelen-Nest in Hungarische Land.
Árny képek I. kötete. Jókai Mórtól.
A bécsi cs. és kir. hadifegyvertár-arsenál.
A „Magyar Lexikon“ egyes pontjai, és „Monumenta hungariae historica“ 29–35. füzeteinek idevágó részei.
Végöl : Dr. Schlauch Lőrinci megyés püspök „Egyházi beszédei, MDCCCXC.“
Ime: ezek voltak azon tényezők, melyek e munka megirására szintén ösztönöztek. Hogy csekély erőmet tulbecsültem midőn ezen ösztönnek hódolva az esti és hajnali lámpa fényénél, számos órákat tölték, bár jól tudom, mindazonáltal azon kellemes remény kecsegtet: hogy szilárd akarattal, szeretet hazám és nemzetemnek sikerült ezuton is szolgálatot tehetnem.
Hogy ez mennyiben teljesült? annak megitélését a nagy magyar közönségtől várva, a czélnak minél sikerdúsabb elősegélését pedig kérve, maradtam: Honfiui üdvözlettel:
A SZERZŐ.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
