A magyar királyi Gyorshadtest 1941. évi ukrajnai csatái
A magyar királyi Honvédség részvétele a Wehrmacht Szovjetunió elleni hadjáratában a Kassa és Rahó elleni szovjet légitámadást követően, 1941. június 27-én vette kezdetét. A gépkocsizó lövész, páncélos, kerékpáros és lovas egységekből álló, 43 000 fős Gyorshadtest a Dnyeper menti folyamvédelem kivételével támadó hadműveleteket indított. Több sikeres ütközetet vívtak a támadó és a bekerített szovjet erőkkel. Ekkor zajlott le az utolsó magyar lovasroham, huszárkötelékek nyílt terepen, ellenséges tüzérségi és aknavetőtűzben, lángoló gabonatáblák között vívták ki a győzelmet.

Csaták a Donnál. A magyar királyi honvéd hadsereg 1942–1943. évi hadműveletei
A magyar királyi 2. honvéd hadsereg második világháborús szerepét a Donnál 1943 elején bekövetkezett súlyos vereségével, katasztrófájával azonosítják. A győzelem reményében a magyar királyi honvédség akkoriban legjobban felszerelt hadseregét küldték ki a keleti hadszíntérre. Fegyverzete, felszerelése természetesen mennyiségben és minőségben is elmaradt a német és a szovjet hadseregekétől, mivel a honvédséget a trianoni békediktátum által elvett magyarlakta területek visszafoglalására és nem a nagyhatalmak háborújában való részvételre készítették fel. Ennek ellenére a magyar alakulatok több sikeres hadműveletet végrehajtva, kétszáz kilométert előrenyomulva a Don partjáig jutottak. A Vörös Hadsereg 1943. eleji támadásával szemben a magyar csapatok erőn felüli helytállást tanúsítottak, s megakadályozták, hogy az ellenségtelesen bekerítse őket.
A magyar kiráyi 2. honvéd hadseregnek igen súlyos, ám a legendákkal ellentétben a doni áttörésnél nem kétszázezres vesztesége volt. A hadsereg közel egyéves tevékenysége során 127-128 ezer főre tehető az elesett, megsebesültek és fogságba esettek száma.

A magyar királyi 1. honvéd hadsereg 1944. évi támadása a Kárpátok előtt
1944 tavaszán a magyar királyi 1. honvéd hadsereg támadást kezdett a Kárpátok előterét elérő szovjet hadsereg ellen. Az 1944. április-májusi hadműveletekben a magyar alakulatok több váltakozó kimenetelű összecsapásban, súlyos veszteségek árán megállították a szovjetek előrenyomulását. Több galíciai város, illetve a Prut-völgyének visszafoglalásával sikerült a Kárpátok hágóinak előterét biztosítani, s megakadályozni az ellenség Magyarországra való betörését. A magyar 1. hadseregnek több mint két hónapig sikerült tartania állásait, s a szovjet csapatoknak csak a román arcvonal összeomlása után sikerült elérnie a Kárpátokat.