PERJÉS : Csatakönyv (ajánló)
Kötetünk a XX. századi magyar hadtörténetírás egyik legszínesebb és legmaradandóbb hatású egyéniségének, a 2003-ban elhunyt Perjés Gézának a csataelemzéseit gyűjti egybe, kiegészítve a Szerző második világháborús részvételének és személyes élményeinek napjaink vitáihoz kapcsolódó, tanulságos leírásával.
Perjés sokoldalú munkásságának egyik kedvelt műfaja a csataleírás volt. Az 1526-ban Mohácsnál, 1664-ben Szentgotthárdnál, 1704-ben Höchstädtnél és 1866-ban Königrätznél lezajlott, a magyar és az egyetemes történelem menetét jelentősen befolyásoló összecsapásokat bemutató tanulmányain nemzedékek nőttek fel.
A tanulmánygyűjtemény „Magyarország részvétele a második világháborúban – a résztvevő szemével” című fejezetében kapott helyet Perjésnek a Szovjetunió elleni hadműveletekben hivatásos katonaként eltöltött időszakáról írott visszaemlékezése és a résztvevőkről, valamint az eseményekről adott néhány értékelése. Világháborús tapasztalatai, mint maga írta: „sok hasonlóságot mutattak a végvári harcokhoz, és bizonyára az akkori élmények magyarázzák, hogy mint hadtörténész, oly sok beleérzéssel, katonai-szakmai átértéssel és szenvedéllyel tudtam később e témával foglalkozni. Tanulmányaim során ugyanis felvillantak előttem a politika és a háború, valamint a társadalom és a hadsereg összefüggései és így szélesebb perspektívából kezdtem látni magát a háborút és a katonaságot is.”
Ezek az – eredetileg hazai szakfolyóiratokban megjelent – írások összegyűjtve most először látnának napvilágot, reprezentálva Perjés Gézának az elfogultságoktól mentes nemzeti történetírást megalapozó munkásságát, illetve annak egyik legfontosabb vonulatát.
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
