Várak, erődök, kastélyok az erdélyi régiségben (előszó)
A kolozsvári Magyar Történeti Intézet immár ötödik évfolyamához ért évkönyvének kerettémáját az erdélyi várak, kastélyok, különféle erődök és erődrendszerek képezik. Ennek megfelelően az évkönyv tematikus részébe foglalt hét tanulmány különböző korszakokban és szempontok szerint vizsgálja az erdélyi emlékanyagnak ezeket az igen látványos emlékeit. Intézetünk oktatója, Toth Szilárd hadtörténeti vonatkozású dolgozata Európa jelenkori erődrendszereinek kontextusában elemzi a második világháborúban kiépült erdélyi erődrendszerek, a Károly-vonal, valamint az Árpád-vonal létesítésének történetét, szerkezetét és hatékonyságát. A többi hat tanulmány művészettörténészek tollából született. Sisa József, a budapesti ELKH Művészettörténeti Intézetének tudományos tanácsadója, az egyik legtöbbet ábrázolt magyarországi vár, a vajdahunyadi együttes történeti ábrázolásait vizsgálja. Ezek elkészítésének célja, a korabeli táj- és épületábrázolási konvenciók, a Hunyadiakhoz kapcsolódó korabeli romantikus eszmék, valamint az éppen születő régészet és műemlékvédelem csak néhány a szerző által felvetett tényezők közül, amelyek az egyes ábrázolások kinézetét és interpretációját meghatározzák. Bethlen Gábor építkezéseinek legszakavatottabb kutatója, Intézetünk emeritus professzora, Kovács András értelmezi a fogarasi várban néhány hónapja előkerült, Bethlen Gábor címeres domborművével díszített faragványtöredéket. A fejedelem pecsétábráira és írott forrásokra hivatkozva datálja a töredéket, ugyanakkor meggyőző elképzelést fogalmaz meg eredeti elhelyezésére és kőfaragóinak kilétére vonatkozóan.
A veszélyesen omladozó, barokk stílusú komlódi Wesselényi-kastély történetével és annak kivételesen gazdag heraldikai programot megjelenítő homlokzati domborműveivel foglalkozik Kovács Zsolt, Intézetünk adjunktusa. Mélyreható levéltári, kézirattári és helyszíni kutatásokon alapuló építészettörténeti tanulmányt szentelt Gyulay Lajos marosnémeti klasszicista kastélyának Gáspár-Barra Szilárd, 2018-ban diplomázott hajdani hallgatónk. A marosnémetivel közel egykorú, klasszicizáló-késő barokk keresdi alsó Bethlen-kastély építéstörténetét és reneszánsz előzményeit göngyölíti fel P. Kovács Klára, Intézetünk oktatója. Bordás Beáta muzeológus tanulmánya a historizáló kastélyok hajdani berendezéséhez szolgál fontos adalékokkal, Melka Vince Válaszútra és más erdélyi kastélyok számára készített vadászjeleneteire koncentrálva.
A Műhely rovat tanulmányai immár a kerettémától függetlenül tárgyalnak erdélyi vonatkozású történeti témákat. Süli Attila, a budapesti Hadtörténeti Intézet kutatója az 1848–49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén bevetett anyaországi alakulatok összetételét és szerepét taglalja. A következő négy tanulmány a kolozsvári történeti intézetből kikerült fiatal kutatókat és doktoranduszokat szólaltatja meg: Gál Zsófia új források alapján követi végig a kolozsvári Státus-paloták építéstörténetét a tervezéstől a kivitelezésig; Izsán Csaba a Bocskai-felkelés éveibe kalauzol a segesvári darabontok korabeli helyzetét vizsgálva; Kovács-Ungvári Rebeka Jakabffy Elemér szereplését elemzi a két világháború közötti Nemzetiségi Kongresszusokon, míg Szabó István a csíkszeredai városfejlődés gazdasági vonatkozásait vizsgálja az 1940–1944 közötti időszakban.
Arcél rovatunkban négy jeles történész személyiség emlékének szenteltünk írásokat: Jakab Elek születésének 200. évfordulója alkalmából Kovács Sándor az unitárius egyháztörténeti irodalom szempontjából értékeli Dávid Ferencről írott monumentális művét; Herepei János életpályáját és munkásságát Ősz Sándor Előd összegezte a művelődéstörténész halálának 50. évfordulóján; de megemlékezünk a 20 éve elhunyt Ferenczi István régészről, és nem utolsósorban, évkönyvünk egykori szerkesztőbizottsági tagjáról, a nemrég elhunyt kiváló történészről, Péter Katalinról is.
A kötet öt könyvismertetéssel folytatódik.
A Krónika beszámolói rávilágítanak arra, hogy a 2020. év márciusától beállott, a Covid-19-fertőzés terjedését meggátolandó járványügyi intézkedések az egyetemi életet is megpecsételték, próbára téve a diákságot és tanári kart egyaránt. Szokásos rendezvényeink sora a többnyire online szférába átmenteni próbált legfontosabbakra szorítkozott.
Az indító évfolyam fürdőturizmus súlypontú, majd az ezt követő nemzetközi kapcsolatok történetére, könyvtárakra, illetve a levéltári források hasznosíthatóságára fókuszáló évkönyvek után, jelen számunk tematikus tanulmányblokkja a művészettörténész szakmát hivatott kiemelni, és néhány esettanulmány révén példázni az erdélyi épített örökség vizsgálatának építészettörténeti, hadtörténeti, műemlékvédelmi és emlékezettörténeti szempontjait, módszereit és jelentőségét.
Bízunk benne, hogy új köntösben megjelenő, gazdagon illusztrált kötetünk nemcsak a történész, hadtörténész, művészettörténész szakemberek, hanem az erdélyi örökség iránt érdeklődő diákság és nagyközönség tetszését is elnyeri majd.
Kolozsvár, 2020. november 29.
P. Kovács Klára
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
