A szövetséghez történt csatlakozás következtében előtérbe került a nyelvi interoperabilitás és a technikai kompatibilitás kérdése. A NATO egyik – talán legjobban elterjedt – hivatalos nyelve az angol nyelv, amelyre jellemző, hogy előszeretettel alkalmazza a mozaikszavakat. Napjainkban mindennapos gyakorlattá vált a szövetség tagországainak szakmai/katonai képviselőivel való közvetlen kapcsolat akár szóban, akár írásban.

Az angol nyelvű katonai szakirodalmat teljesen átszövik a betűszavas rövidítések, megnevezések, amelyek az esetek egy részében a szövegkörnyezetben azonosítva megtalálhatók, jelentős részük azonban – különösen a legelterjedtebb szakmai kifejezések – nincsenek kifejtve, feltételezik az olvasótól azok ismeretét. Jellemző, hogy számos szakirodalmat (különösen a legfrissebbeket és a közbülső, előkészítés stádiumában levőket) nem is fordítják le a tagállamok hivatalos nyelvére.

A polgári szabványok, ajánlások katonai alkalmazásba történő átvételének valamint a hírközlés és az informatika konvergenciájának eredményeképpen csak az elmúlt évtizedben egy sor új szakkifejezéssel gazdagodott a technikai eszközöket használó katonai kommunikáció nyelvezete. Ugyanakkor a katonai szakmai nyelv állandóan fejlődése mellett sokszor a szakembereknek is fejtörést okozhat egy-egy ritkábban alkalmazott, vagy a határtudományokból átvett rövidítés értelmezése. Az „Egy újszülöttnek minden vicc új” mondásból kiindulva különösen a más idegen nyelvi előképzettséggel rendelkező kollégákra és a szakmával csak most ismerekedő fiatal szakemberekre (jelöltekre) igaz, hogy az angol nyelvű katonai szakanyag feldolgozása igen sok gondot, fejtörést okoz a betűszavas rövidítések miatt.

Az egyetemi alapképzés jellemzőit alapul véve, a szakalapozó ismeretanyaggal összefüggésben, az egyetemi jegyzetben fellelhetők a legalapvetőbb, kommunikációval kapcsolatos alapfogalmak és mértékegységek.

Az egyetemi jegyzet a menedzserképzés sajátosságát figyelembe véve tartalmazza a legáltalánosabb harcászati kifejezéseket, a katonai rendfokozatok, állományviszonyok, alegységek, egységek, magasabbegységek megnevezését. Megtalálhatók a vezetéssel, szervezéssel és tervezéssel kapcsolatos, a vezető és szakbeosztások, a polgári és katonai szabványokkal, szabványügyi szervekkel és ajánlásokkal összefüggő szakkifejezések. Az egyetemi jegyzet ugyanakkor döntően a katonai kommunikációs rendszerszervező szakirány szakmai ismeretanyagára épül. Kifejti az állandó telepítésű és mobil vezetési pontok, komplexumok, legfontosabb híradó okmányok rövidítéseit valamint a polgári- és katonai vezetékes, műholdas, hagyományos- és cellás mobil kommunikációs rendszerekkel és a legfontosabb informatikai hálózatokkal összefüggő rövidítéseket is, így a jegyzet felhasználható a szakmai nyelvi képzésben is.

Részletesen tartalmazza a digitális technikával, az antennaelmélettel és hullámterjedéssel, a híradó- és informatikai rendszerekkel, és az azokat alkotó eszközökkel, berendezésekkel, komplexumokkal kapcsolatos fogalmakat. Lehetőség van a betűrendes szószedetek végén a fontosnak ítélt, de az egyetemi jegyzet által nem tartalmazott rövidítésekkel kiegészíteni a jegyzetet.

Annak ellenére, hogy a szótár több ezer angol kommunikációs betűszó feloldását és magyar – katonai kommunikáció centrikus – fordítását tartalmazza, mégsem vállalkozhatott a talán több tízezer kifejezés összegyűjtésére. Elismerve, hogy a kihagyottak között minden bizonnyal fontosak is akadnak, – akár ritkábban, akár gyakrabban elővéve – mégis a mindennapi kutatói és oktatói munka, a hatékony tanulás közvetlen segítését tűzte ki célul.

Mivel egy ilyen egyetemi jegyzet folyamatos bővítésre, átdolgozásra szorul és sohasem lehet befejezett, ezért a több éves szakmai, kutató munka eredményeképpen felhalmozódott ismeretanyagot a szerző azzal az igénnyel szeretné átadni, hogy a tisztelt felhasználók javaslataikkal, észrevételeikkel, és időközben felmerült kiegészítéseikkel keressék meg levélben, vagy személyesen.

Budapest, 2000. július 16-án

Fekete Károly