Rövid áttekintésemben szeretném bemutatni a magyar vonatkozású térképkészítés történetét és fejlődését a 17. századig, amikor 1664-ben Sandrart Jakab térképe megjelent, majd ugyanabban az évben Hollandiában elkészült egy pergamenre nyomtatott és színezett térkép Nádasdy Ferenc részére.

Mielőtt a kedves olvasók és a régi térképek után érdeklődők tanulmányomban elmélyülnének, szeretném pár sorral vázolni a térképkészítés kialakulását, történetét.

Az első ma is ismert térképpel foglalkozó mű a II. században élt görög Klaudiosz Ptolemaiosz görög nyelven írt Földrajzi segédlet című műve volt.

Ezt a művet egy bizánci könyvtárban fedezték fel, lemásolták, innen Itáliába került, ahol lefordították latinra.

Már egy 1154-ben készült világtérkép feltünteti a Kárpát-medencét, hazánkat, sőt egyes városokat, helységeket is. Igy például Bácsot, Belóvárt, Budát, Csanádot, Csongrádot, Kevét, Esztergomot, Nándorfehérvárt, Nyitrát, Pozsonyt, Siklóst, Sopront, Székesfehérvárt és Vácot. Ez volt az első olyan térkép, amin Pannónia fel volt tüntetve. Ezen a térképen már a Duna, Dráva és a Száva is ábrázolva van, sőt több mai település római kori elnevezése is látható. Egy 1330-ban Genovában készült térkép már részletesebb, jóval több helység van rajta ábrázolva, és ezen lett először Erdély német neve: Siebenbürgen, Hétvárvidéke feltüntetve.

A könyvnyomtatás feltalálása után lehetővé vált a sokszorosítás, amihez kezdetben fa, majd később rézmetszeteket készítettek. Ilyen kiadások jelentek meg a 15. században különböző olasz városokban.

Firenzében található a német Martellus által készített térkép, ami 1490 körül már a Balatont is ábrázolja, és több mint 120 helység mellett hegyek, folyók, tavak is fel vannak rajta tüntetve.

Egy nürnbergi Kartograf, térképrajzoló és a műszerkészítő, Erhard Etzlaub (1460–1532) már 1492 és 1502 között apró pontokkal jelölte a különböző zarándokutakat. Ezt a jelölési módot vette át Sandrart Jakob is, majd később Mercator.

Magyarország első térképét Lazarus (Lázár) deák készítette és 1528-ban lett kiadva. Ezt a térképet még egy fametszet alapján állították elő, és lett kinyomtatva, kisebb változtatásokkal még négy kiadás ismert. Lázár térképe korának kimagasló és iránymutató alkotása volt, és több száz évig szolgált alapul a Magyarországot ábrázoló térképek számára. Ezen a térképen már több mint 1200 helységnév, illetve település van feltüntetve, és hűen tükrözi a Mohács előtti állapotot. Említésre méltó Wolfgang Lazius 1556-ban kiadott Magyarország térképe, ami szintén egy fametszet alapján készült. Az 1561-ben napvilágot látott Ortélius-féle atlaszban találkozunk vele. Az egyetlen ismert példány a Svájci Basel városában található. (Historisches Museum Basel, CH 4051 Basel/Elisabethenstr. 27–29) A Vatikáni Freskó térkép 1561–1564 között készült és a Vatikáni Múzeum "Bella Loggia" nevezetű részében található. A falfestmény nagysága 232x332 cm és a falfelület bal alsó sarkában találjuk hazánk ábrázolását, amint a francia Etienne Tabourot rajzolt és az olasz Giovanni Antonio Vanosino festett.

Magyarország első ismert hadszíntérképét egy velencei kartográfus Giovanni Francesco Camotio készítette 1566-ban és a törökök 1566. évi magyarországi felvonulását mutatja be. Erről a térképről még teljesen hiányzik a domborzat ábrázolása és különböző jelek arra utalnak, hogy más térképek segítségével, illetve másolásával készült. A felvonuló török csapatok részletesen vannak felrajzolva minden hozzájuk tartozó segédcsapattal. A keresztény sereg Bécs körül van feltüntetve, de a pápa, a spanyol és a francia király, valamint különböző olasz hercegek csapatai is ábrázolva vannak. Tudomásom szerint ez volt az első olyan Magyarországi térkép, amin hadmozdulatokat jelöltek.

Speed John (1552–1629) angol kartográfus Magyarország térképe 1626-ban jelent meg. Ez már egy festett rézmetszet segítségével készült, de szinte azonos Mercator 1595-ben kiadott térképével. Díszítésként 3 oldalon különböző rajzok foglalnak helyet. Fent 4 nagyobb város képe látható, (Buda, Pozsony, Komárom és Győr), oldalt pedig korabeli öltözékben különböző személvek.

A fentebb említett Nádasdy Ferenc részére készült térkép a Holland Blaeu cég kiadása, amit a kiadó művésze színezet-t. Érdekessége, hogy ezen a Tihanyi-félsziget már a Balaton északi partján van feltüntetve.