E tankönyv a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia alap- és levelezőfakultás hallgatói, valamint néphadseregünknek a hadművészet története kérdései iránt érdeklődő állománya számára készült. Terjedelmi korlátainál fogva a hadművészet évezredeket felölelő történetének csupán a legfőbb fejlődési irányaival foglalkozik, és ezen keresztül nyújt betekintést fejlődésébe.

A hadművészet története a megismerés eszköze, tanulmányozása elősegíti a katonai gondolkodás, a széles szakmai látókör kialakítását, és megkönnyíti a hadművészet korszerű elméletének elsajátítását. A katonai elmélet fejlődésének fontos feltétele az elmúlt korok tapasztalatainak felhasználása.

A hadművészet története a hadtörténelem alkotórésze. Kutatja a fegyveres küzdelem előkészítésének, megvívási módjainak és formáinak keletkezését, fejlődését, általánosítja az elmúlt háborúk tapasztalatait, feltárja a hadművészet fejlődési folyamatait, a hadviselés gazdasági, erkölcsi-politikai és technikai alapjait, meghatározza a változást előidéző törvényszerűségeket, alapot teremt a korszerű katonai elmélet fejlesztéséhez. A hadművészet története egyben a hadtudomány egyik legfontosabb tudományterülete is, annak kategóriáit és fogalomrendszerét használja, mert csak így képes legérthetőbben kifejteni tartalmát. Gyakorlatilag három fontos területtel: a hadászat, a hadműveleti művészet és a harcászat történetével foglalkozik. Vizsgálati módszerének alapja és elméleti bázisa a marxista–leninista filozófiának a háborúról, a hadseregről szóló tanítása. A hadművészet története nem példatár és nem sablon, nem tanulmányozza valamennyi háború, hadművelet vagy harc lefolyását, hanem csak azokat, melyek a hadviselésben lényeges változásokat idéztek elő, ahol a fegyveres küzdelem minőségileg új formái és módjai jelentek meg. Ennek során természetesen felhasználja a hadtörténelem által a háborúkról feltárt legfontosabb tényeket (pl. a háború gazdasági, politikai, ideológiai, diplomáciai előkészítése stb.). Számára azonban a háborúk általános kérdései csak történelmi alapként szolgálnak.

A hadművészet története feltárja a fegyveres küzdelem megvívási módjainak és formáinak függőségét az ipar fejlettségétől, a társadalom szociális-gazdasági és politikai struktúrájától, kimutatja a nép- és katonatömegek, a hadvezérek és az új fegyverek hatását a hadművészet fejlődésére az egyes történelmi korszakokban. A haditechnika és a fegyveres erők szervezeti formái változásának figyelembevételével megvilágítja a katonai elmélet módosulását, valamint ezeknek a haderőnemekre és fegyvernemekre gyakorolt hatását.

A hadművészet történetének tanulmányozása során igen fontos a fejlődés korszakainak meghatározása. Ugyanis ez teszi lehetővé a mennyiségi és minőségi változások minden oldalú feltárását. A történelem egy adott korszaka hadművészetének átfogó jellemzése csakis úgy oldható meg, ha az a fejlődését meghatározó társadalmi-gazdasági formáció mélyreható tanulmányozásán alapszik, mivel ezek mindegyikében sajátos háborútípusok és specifikus hadművészeti elvek érvényesülnek. A hadművészet történetének fejlődését e tankönyvben a rabszolgatartó, a feudalista, a kapitalista és a szocialista társadalom nagy korszakaira osztva vizsgáljuk. Az emberi társadalom egyenlőtlen fejlődéséből adódóan az egyes időszakok nem határolhatók el élesen egymástól, azok között átfedések vannak, illetve a korszakokon belül különböző és jellegzetes alperiódusok különíthetők el. A tankönyv e felosztásnak megfelelően tárgyalja a hadművészet fejlődését, s a leírtakat a Vázlatalbum egészíti ki.