Az emberiség története minden túlzás nélkül nevezhető a háborúk történetének. 2500 éves a mondás: ha békét akarsz, készűlj a háborúra, ami azt igazolja, hogy már abban az időben -- minden bizonnyal évszázadok vagy évezredek tapasztalatai alapján -- ilyen következtetésre jutottak a korabeli bölcsek, hadvezérek. Azóta viszont már írásos anyagok bizonyítják, hogy az emberiség élete az egymást követő harcok, fegyveres küzdelmek, háborúk sorozata volt, és sajnos az még ma is. A helyzet évezredek alatt nem sokat változott, s ez igaz még akkor is, ha az utóbbi évtizedekben bizonyos hangsúlyeltolódások tapasztalhatók, s a válságok, háborús konfliktusok megelőzése került előtérbe. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a háborút sikerült kiiktatni az emberiség életéből, hiszen a II. világháború óta mintegy 500 fegyveres konfliktus zajlott a világban; napjainkban is számos helyen dörögnek a fegyverek, és minden bizonnyal még sokáig ilyen helyzetben kell élni.

A világ számos pontján feszítenek ma is a kisebb-nagyobb ellentmondások, amelyek békés megoldására nem mindig találják meg az utat, és semmilyen garancia nincs rá, hogy ha egyik helyen megoldják a problémát, a másik helyen ne törjön ki ujabb fegyveres összetűzés. Mai életünket sajnos még át- meg átszövik a különböző szintű konfliktusok, s hatékony megoldásukra nincs az emberiség kellően felkészülve.

A hadtudomány tartalma, megjelenési formája is jelentős változáson ment át az utóbbi évtizedekben, s e változás az elkövetkező évtizedekben is folytatódni fog, hiszen átmeneti időszakban élünk. A régi, megszokott fogalmak mellett újak jelentek meg, és gyakran megfigyelhető a régiek belső tartalmának kisebb-nagyobb változása is. Nem is olyan régen a hadtudományt még úgy határozták meg, hogy az a háború jellegéről és törvényeiről, a fegyveres erőknek, valamint az ország háborúra való felkészítéséről és a háború megvívásának módjairól szóló ismeretek rendszere. Ma ez a meghatározás a hadtudománynak csak egy részére, nem elhanyagolható, fontos részére érvényes; emellett számos új területen kell vizsgálatot folytatni, s ki kell azt terjeszteni a háború megelőzését célzó tevékenységi területekre, elsősorban a biztonságpolitikára, valamint a különböző szintű válságok kezelése módszereinek vizsgálatára is, ahogyan ezt a Lexikon hadtudomány szócikke tartalmazza.

Lexikonunk a fenti sajátosságokon túlmenően egy egészen különleges, minden szempontból egyedi jellegű kiadvány. Először is a hadtudomány már említett, klasszikusnak mondható területeit taglaló fogalmak mellett -- a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) sajátos összetételének megfelelően -- az enciklopédikus lexikonunkban politikatudományi megközelítéssel rövidebb-hosszabb szócikkek tárják az olvasó elé a biztonságpolitika, a rendvédelem, a polgári védelem, a honvédelmi kötelezettségek, katonai igazgatás, a védelemgazdaság, a polgári és katonai titkosszolgálatok, a hadtörténelem, a határrendészet és határvédelem, a vám- és pénzügyőrség, a tűzoltóság stb. szakterületeinek legfontosabb fogalmait. Felvetődhet az olvasóban a jogos kérdés: mi köze lehet vagy van az itt felsorolt egyik másik szakterületnek a hadtudományhoz. Erre csak azt mondhatjuk, hogy látszólag nem sok. Napjainkban azonban a védelemnek a komplex felfogása egyre elfogadottabbá válik, s az MHTT keretén belül az e területek problémáit kutatók szakosztályokba tömörülve sokat tesznek azért, hogy a katonai biztonság problémáin kívül a gazdasági és a politikai biztonság kérdései is tisztázódjanak, hozzájárulva ezáltal az általános biztonság problémáinak megoldásához. Vannak országok, ahol az MHTT egyes szakosztályainak megfelelő csoportok külön társaságként fejtik ki tevékenységüket, de a szakterületek többségének nincs képviselete. Ezért úgy ítéljük meg, hogy a mi szakosztályaink (18) és a bennük képviselt mintegy 50 szakterület egyesülése az MHTT-ben nagyobb lehetőséget nyújt a nyilvánosság előtti megjelenésre, az elért kutatási eredmények bemutatására. E célt szolgálja fogalmaik megjelenése a Hadtudományi Lexikonban is.

A Lexikonban ismertetett fogalmak között sok olyan van, amely az elmúl évtizedekben nem, vagy csak elvétve fordult elő a katonai terminológiában. Ezeket a fogalmakat az átlagosnál nagyobb terjedelemben tárjuk az olvasó elé. Igy pl. részletesen tárgyaljuk a biztonságpolitika egyes fogalmait, a szociológia kérdéseit, a béke megőrzésére létrehozott szervezetek tevékenységét, az egyes, fontosnak ítélt doktrínák lényegét és más olyan fogalmakat, amelyek megismerése fontos lehet a hadtudományt művelők, de az érdeklődő olvasók számára is.

A Lexikonban az egyes szócikkek után a címszót, vagyis a fogalmat öt nyelven (angolul, franciául, németül, olaszul és oroszul) tüntettük fel. Ezzel azoknak kívánunk segíteni, akik nyelveket tanulnak, idegen nyelvről magyarra, vagy magyarról a jelzett nyelvek valamelyikére fordítanak katonai, esetleg más, a Lexikonban feldolgozott szakterületre vonatkozó szöveget. Azzal, hogy a fogalmakat öt nyelven jelentettük meg, lényegében kibővítettük a Lexikon szolgáltatásait, amely így egy hatnyelvű értelmezőszótár funkcióját is betöltheti. Egyes fogalmak fordításai hiányoznak. Ennek egyszerű magyarázata, hogy az adott kifejezést mindegyik nyelvben ugyanúgy használják, mint nálunk (latinból vagy görögből átvéve), vagy az egyes nyelvterületen használt kifejezés (rövidítés) mindegyik nyelvben meghonosodott, és így az ötszörös ismétlés fölösleges helyfoglalással járt volna.

A Lexikonban 4709 címszó szerepel, ebből mintegy 4000 a szócikk, a többi utaló címszó. A szócikkeket mintegy 640 ábra és fénykép illusztrálja. A II. kötet végén a Függelékben a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai által elkészített hadtörténelmi kronológia a világ fontosabb hadtörténelmi eseményeit (álló betűs rész), valamint az 1100 éves magyar hadtörténelmi eseményeket (dőlt betűs rész) tárja az olvasó elé. Ugyancsk a Függelékben helyeztük el a radioaktív sugárzási mértékegységek ismertetését, ezzel segítséget szeretnénk nyújtani az olvasónak az atomfegyverek hatásával, illetve az atomerőművi balesetekkel foglalkozó szócikkekben előforduló, radioaktív sugárzással kapcsolatos részek jobb megértéséhez. Végül itt adunk rövid értékelést a Lexikonunkban feldolgozott szócikkek szakterületenkénti megoszlásáról, információtartalmukról. Ez utóbbi tanulmány segítséget nyújthat az egyes szakterületek fogalomrendszerei feldolgozottsága hiányosságainak a megszüntetéséhez. Szükséges még megjegyezni, hogy a mai követelményeknek megfelelően, a Lexikon teljes anyaga CD-n is megjelent. Ezzel azoknak szeretnénk segíteni, akik számítógépen kívánják az 1600 oldalnyi anyagot kezelni, feldolgozni, s benne a kutatási területüket érintő részeket gyorsan és részletesen áttekinteni.

A Lexikon elkészítését a Magyar Honvédség anyagi segítsége tette lehetővé. A Lexikon előkészítésében és a szócikkek megírásában a Magyar Hadtudományi Társaság tagjai, 135 szerző és szerkesztő, a Scriptum KFT és az Akadémiai Nyomda munkatársai vettek részt és végeztek elismerésre méltó munkát. A címszavak válogatásában, összeállításában, majd a szócikkek pontosításában is többen nyujtottak segítséget. Valamenynyiüknek ezúton mondunk köszönetet.

Reméljük, hogy a Lexikon -- esetleges hiányosságai ellenére is -- hasznos segítője lesz a hadtudomány művelőinek, és értékes információkat nyújt azoknak is, akik e tudományterület iránt érdeklődnek.

Szerkesztőbizottság