A 21. század kezdetén egy új ipari termelési világkorszak kezdődött, amely az élenjáró tudomány legújabb eredményeire támaszkodik. Az iparilag fejlett országokban gyors ütemben alakulnak ki az információra, azaz a legfőbb társadalmi szervező erőre alapozott társadalmak, a haladó demokratikus politikai rendszerek és a fejlett tudásra épülő gazdaság. Az elérendő stratégiai cél a szabadság világméretű elterjesztése annak érdekében, hogy az emberiség erőforrásait a leghatékonyabban lehessen felhasználni a földi élet fejlesztésére és megóvására.

Az elért vívmányokat rendkívül korszerű vezetésű, számítógép-hálózatokra épülő, precíziós tűzfegyverekkel rendelkező, egyre inkább új típusú – nagyobbrészt humán, kisebb részt robot erőkből álló – vegyes állományú, koalíciós hadseregek védelmezik. Ezek a hadseregek már hálózatközpontú hadviselést és információs műveleteket folytatnak. Sokoldalú képességeiket a tudomány legújabb elméleteivel és eredményeivel összhangban alkalmazzák. Ezáltal többszörös fölénybe kerülhetnek a kevésbé fejlett ellenséges erőkkel szemben.

Hazánk a NATO és az EU szövetségi rendszerének tagjaként – lehetőségeihez mérten – hasonló képességű haderő kialakítására törekszik, ez komoly erőfeszítést követel egyrészt a fegyveres erő minden tagjától, másrészt az ország valamennyi állampolgárától. A béke hálózatközpontú elven való védelmére a haderő, legyen bármilyen fejlett is – egyre csökkenő létszámánál fogva –, önmagában nem elegendő, ezért ezer szállal kapcsolódik az információs társadalom infrastruktúráihoz, tudományos és termelési alapjaihoz, és ezek együttes erőforrásai képezik sikerének zálogát. A terrorizmus elleni világméretű küzdelemben a társadalom minden tagja érintett, legyen bár katona, vagy civil állampolgár.

E könyv bemutatja, hogy a 21. századi hadviselésben milyen új irányzatok alakultak ki, amelyeknek közös alapja az információ, valamint a tudás sokoldalú és hozzáértő alkalmazása. Az új hadviselési irányzatok megjelenési formája a különböző célú, feladatú, méretű és intenzitású információs műveletek.

A szerzők ismert, nagy tapasztalattal rendelkező egyetemi kutatók és oktatók, akik az új hadviselési elvekkel összefüggésben számos olyan új fogalmat, meghatározást alkalmaznak, amelyekkel jelentős mértékben gazdagítják a magyar védelmi biztonságkultúra fogalomtárát. Új elméletek, irányzatok, összefüggések bemutatásával segítik az Olvasókat eligazodni az eddig nem ismert jelenségek és fogalmak között. Úgy vélem, hogy a művet áttanulmányozók új tudással gazdagodva, hozzáértőbben lesznek képesek részt venni az ország biztonságkultúrájának további alakításában.

Számomra is több újdonsággal szolgált ez a legújabb ismereteket felvonultató, hiányt pótló – az információs műveleteket bemutató – könyv. Felelősséggel kijelenthetem, hogy az áttanulmányozása megérte a fáradtságot. Ezért minden Tisztelt Olvasónak bátran ajánlom e könyvet, mivel meggyőződésem, hogy elolvasásával, egyes kérdések behatóbb tanulmányozásával védelmi biztonságkulturális ismereteik jelentős mértékben bővülnek.

Dr. Ungvár Gyula nyá. mk. vezérőrnagy
professor emeritus, az MTA doktora