Elméleti művek – könyvek

HEGYMEGI – SZALAI : A repülőzered műszaki biztosításának, a repülőtér karbantartásának és javításának feladatai, a végrehajtás megszervezése különböző időszakokban (bevezetés)

 

A légierő harctevékenysége, a feladatok sikeres megoldása első sorban attól függ, hogy a repülőtér karbantartó és javító alegységek képesek-e szakszerűen és időben végrehajtani a fel- és leszállópálya, a gurulóutak folyamatos karbantartásával és — ha szükséges — helyreállításával kapcsolatos feladatokat.

A repülőtér állandó, folyamatos üzembentartása, a felszálló pálya, a guruló utak, a kényszerleszálló mező, a gépállóhelyek, a szerviz utak karbantartása és helyreállítása a békében is meglévő Repülőtér üzembentartó és karbantartó századok (szakaszok) feladata.

A számtalan helyi háború — arab–izraeli, indiai–pakisztáni stb. — de az Öböl-háború és az Afganisztáni háború tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a szembenálló felek elsődleges célja a légi fölény kivívása volt. Ennek érdekében igyekeztek még a földön, a repülőtereken lévő repülőgépeket megsemmisíteni, ezzel párhuzamosan a repülőtéri létesítményeket — vezetési pontokat, fel- és leszállópályát, guruló utakat stb. — olyan mértékben rombolni, hogy a kárelhárítás, a helyreállítás hosszú időt vegyen igénybe, vagy egyáltalán ne legyen lehetséges.

A kitűzött célokat elsősorban a légierő harcászati és vadászbombázó erőivel, de sok esetben az ún. diverziós erők, speciálisan kiképzett deszant alakulatok bevetésével érték el.

A repülőtér nagy kiterjedése miatt igen sebezhető, légvédelme és különösen a földi védelme körültekintő tervező, szervezőmunkát igényel, amely sokszor megoldhatatlan feladatok elé állítja az ezért felelős személyeket.

A '60-as évek elején az Országos Légvédelmi Parancsnokság (OLP) alárendeltségében kerültek felállításra olyan műszaki zászlóaljak, amelyeknek kiemelt feladata volt a repülőterek helyreállítása, hadrendi számuk után a „Repülőtér építő és karbantartó zászlóalj” (RÉKZ) megnevezés szerepelt.

A zászlóalj tevékenységére az első időszakban 1967-ig a Miskolc körüli légvédelmi rakéta tüzelőállások kiépítése, 1968-tól 1972-ig az ún. RT program végrehajtása — repülőterek széttelepítési körleteinek kiépítése — 1972-től 1976-ig a RT program végrehajtása, 1976-tól Budapest körüli légvédelmi rakéta objektumok kiépítése volt jellemző.

A feladatok végrehajtása mellett, háborús feladata mindvégig változatlan volt, a repülőterek műszaki biztosítása, csapások következményeinek felszámolása, a fel- és leszálló pálya helyreállítása. Mivel személyi állománya szinte télen-nyáron különböző, akkor még honi légvédelmi érdekű építő, kivitelező munkát folytatott, a helyreállítási feladatok végrehajtására folyamatosan fel volt készülve.

A zászlóalj, illetve a többi ilyen jellegű zászlóaljak felszámolása után, 1992-től csak „M” szervezetekkel rendelkezünk (kivétel: MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis).

Béke időszakban a repülőtér karbantartása a Repülőtér üzembentartó- és javító század (szakasz) feladata.

A repülőtéri kárelhárítás, helyreállítás a mozgósítás után felállításra kerülő — Repülőtér zászlóaljak kötelékében lévő — Repülőtér javító század feladata lenne, azonban a jelenleg rendelkezésre álló technikai eszközök nem felelnek meg a NATO által előírt követelményeknek.

Írásunkban egy, véleményünk szerint a célnak megfelelő, követelményeket kielégítő Repülőtér zászlóalj szervezetét, béke- és háborús feladatrendszerét, ezen keresztül a repülő egységek műszaki biztosításának megszervezését szeretnénk közreadni, a teljesség igénye nélkül, mintegy gondolatébresztőként.

 

Hegymegi – Szalai

 


Vissza
Hadtörténeti Gyűjtemény
Vissza
Könyvek
Vissza
Elméleti művek