A nemzetközi jog szerződésekben, megállapodásokban, jegyzőkönyvekben és nemzetközi szervezetek alapszabályaiban rögzített, írott szabály. Az erkölcsi követelmények — a közvélemény és az emberek személyes véleményének ereje támogatta — szokásjog formájában is megjelennek, amelyek a nemzetközi írott jog forrásai is egyben. A nemzetközi kapcsolatokat sok tekintetben egyidejűleg szabályozzák jogi és erkölcsi normák. A katonai agresszió sérti az általánosan elfogadott nemzetközi jogi normákat, ugyanakkor alapvető erkölcsi értékekbe is ütközik.

A nukleáris kor világa új kölcsönös függőségi viszonyokat hozott létre. Függőségi viszonyok korábban is léteztek más minőségben, melyek felismerése alapján az államok számára szükségessé vált nemzetközi kapcsolatok rendezése. Míg a háború lehetősége nem zárható ki, szükséges a fegyveres összeütközések esetén alkalmazott szabályok kidolgozása és ezeknek a változó világhoz igazítása.

A nemzetközi jog jelentős mértékben tartalmaz a nemzetbiztonsággal, a honvédelemmel összefüggő szabályokat. A nemzetközi jog ezen részét alkotják a béke fenntartására, a honvédelemre, szövetségre, a hadviselés módjára, eszközeire és a háború áldozataira vonatkozó szerződések.

Ebben az anyagban a békeállapot fenntartására, szövetségi viszonyra vonatkozó szerződésekkel részletesen nem foglalkozunk. Ezeknek a szerződéseknek a honvédelemmel való szoros összefüggését ezzel nem tagadjuk, de az összefüggések jelzése érdekében néhány utalást teszünk a számunkra legfontosabbnak ítélt szerződésekre.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének ALAPOKMÁNYA¹ meghatározó jelentőségű e témakörben is, a későbbiekben a legszükségesebb mértékben tárgyaljuk.

Az „Atomsorompó” egyezmény² a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról és a részleges „Atomcsend” egyezmény³ , amely a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek betiltásáról rendelkezik. A nukleáris pusztulás veszélyének kitett világunkban ezeknek a szerződéseknek jelentőségét nem lehet túlhangsúlyozni.

Feltétlen szólni kell a „Bakteriológiai (biológiai) és mérgező fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának betiltásáról, valamint e FEGYVEREK MEGSEMMISÍTÉSÉRŐL”⁴ szóló egyezményről. Ezideig, ez az egyetlen tényleges leszerelési egyezmény, amely a hadviselés fegyvertárából egy roppant veszélyes tömegpusztító fegyverfajtát száműzött.

Külön csoportot alkotnak a BÉKESZERZŐDÉSEK (fegyverszüneti egyezmény), amelyek közül hármat nevesítünk. A Magyarországgal kötött trianoni békeszerződés⁵, a Magyarországgal kötött fegyverszüneti egyezmény⁶, és a Magyarországgal kötött párizsi békeszerződés⁷ alakították Magyarország legújabb kori történetét és illesztették hazánkat az európai status quohoz.

A SZÖVETSÉGI SZERZŐDÉSEK csoportját sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Fontosságát tekintve ebből kiemelve hazánk NATO-ba történő belépését.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési értekezlet „Záróokmánya” és az ezt követő stockholmi „Záróokmány”, a SALT—I., SALT—II., többoldalú és kétoldalú szerződések. A honvédelemmel összefüggő nemzetközi jogi területek előzőekben említett részeiben különös jelentőségükre tekintettel tallóztunk. A jegyzetben — a nemzetközi jog köréből — részletesen tárgyaljuk a hadviselés módjaira és eszközeire vonatkozó szabályokat, valamint a háború áldozatainak védelmére kötött egyezményeket.

E körben alapvetően az ún. hágai és genfi egyezmények ismertetésére térünk ki, kiegészítve az ún. I. és II. Kiegészítő jegyzőkönyvekkel⁸.

Ezek az ismeretek kellő alapot nyújtanak a parancsnoki feladatok ellátása során a nemzetközi jognak megfelelő döntések meghozatalához és a beosztottak felkészítéséhez. „Háborúban a katona tartsa tiszteletben a hadviselő felek által elfogadott egyezményeket és ne tévessze szem elől a szocialista katonát jellemző emberséget. A katonai lehetőség határain belül kímélje a polgári lakosság javait. Óvja a kulturális értékeket. Tartsa tiszteletben a megkülönböztető jelzéssel ellátott egészségügyi szervek, személyek sérthetetlenségét. A hadifoglyokkal bánjon szigorúan, egyben emberségesen.”⁹

Ezért a hallgatóknak ezeket az ismereteket a reprodukálás szintjén kell elsajátítani.

¹ Kihirdette az 1956. évi I. törvény (módosította: 1974. évi 18. tvr.). [vissza]
² Kihirdette az 1970. évi 12. törvényerejű rendelet. [vissza]
³ Kihirdette az 1963. évi 26. törvényerejű rendelet. [vissza]
⁴ Kihirdette az 1975. évi II. törvény. [vissza]
⁵ Kihirdette az 1921. évi XXXIII. törvény. [vissza]
⁶ Kihirdette az 1945. évi V. törvény. [vissza]
⁷ Kihirdette az 1947. évi XVIII. törvény. [vissza]
⁸ 1989. 20. trv. A háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről. [vissza]
⁹ A Magyar Köztársaság fegyveres erői szolgálati szabályzatának 9. pontja. [vissza]