A kommunizmus építése hazánkban eltéphetetlenül összefügg azzal, hogy ezt az építőmunkát megvédelmezzük az imperialisták merényleteivel szemben. Ezt a tényt az SZKP XXII. kongresszusának határozatai újólag aláhúzták.

A szovjet állam ereje, amely bármilyen agresszort képes összezúzni, nem utolsósorban társadalmunk szilárd eszmei pillérein, a néptömegek magas fokú erkölcsi szellemén nyugszik. A hatalmas arányú átalakulások folyamatában a gazdasági, politikai és ideológiai feladatok megvalósítása során szüntelenül erősödik a szovjet társadalom társadalmi-politikai egysége, emelkedik a dolgozók tudatossága. Ez viszont azt jelenti, hogy mind szilárdabb, mind törhetetlenebb országunk népeinek erkölcsi ereje.

A kommunista párt mindent megtesz annak érdekében, hogy a fegyveres erőket a korszerű követelmények színvonalán tartsa, s a legújabb fegyverzettel és harci technikával lássa el. A szovjet hadsereg és hadiflotta harckészültségének olyan méretű tökéletesítése, hogy bármilyen agresszorral szemben győzelmes háborút tudjon viselni, feltételezi, hogy egyéb problémák megoldása mellett valamennyi szovjet katonában magas fokú erkölcsi-politikai tulajdonságokat alakítsunk ki. E vonatkozásban nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a korszerű háború támasztotta követelmények a haza védelmezőivel, azok erkölcsi erejével szemben hallatlanul megnőttek és bonyolultakká váltak. Mi ezeknek a követelményeknek a lényege? Milyen utakon, milyen módszerekkel erősíthető a hadsereg és a hadiflotta személyi állományának erkölcsi állapota béke idején és háborús viszonyok között egyaránt? Ezeknek a kérdéseknek elsőrendű jelentőségük van a parancsnokok, a politikai munkások és pártszervezetek, minden katonai káderünk gyakorlati tevékenysége szempontjából.

Ez a mű arra vállalkozik, hogy megvizsgálja e fontos és sokrétű probléma néhány oldalát.