A szerző, Katona József egy személyben orvos és gyűjtő. Hivatását tekintve gyógyító, akit tudományának szerteágazó hazai története is érdekel. A szájsebész főorvosként praktizáló lelkes gyűjtő képeslapjai, fényképei és tárgyi emlékei segítségével idézi fel családi indíttatását, élményeit, amelyek pályaválasztását is eredendően meghatározták. A gyógyítást, a humánus segítségnyújtás kényszerét családjában generációk számos képviselője érezte élethivatásának mind békés körülmények, mind hadiidők közepette. Ez a kötet tisztelgés az ő emlékük előtt, hogy ne vesszen az örök feledés homályába mindaz, amit megéltek és cselekedtek.

Az album az összegyűjtött dokumentumokon keresztül háborús nemzeti kataklizmáinkról, önfeláldozó ápolószemélyzetről, neves és ismeretlenné vált katonaorvosokról, elfeledett kórházakról, híres gyógyfürdőkről és szanatóriumokról mesél. Képeslapjainak mondanivalója sokrétű: a képi üzenet néha bájos, néha propaganda ízű, máskor szokatlanul személyes vagy éppen morbid. A ráírtak tartalma is széles skálán mozog: a pajkos enyelgéstől a hadifogságba került családfő elkeseredéséig mindenfajta megnyilatkozással találkozunk. Az író különös szeretettel állít emléket a Magyar Vöröskereszt, azon belül az önkéntes ápolónők magas színvonalú tevékenységének, hiszen ez is része örökségének, édesanyja vöröskeresztes műtősnőként szolgált a második világégés alatt.

Az orvosnak hálás betegei – ismerve gyűjtőszenvedélyét – sokszor ajándékoztak ritkaságszámba menő képeslapokat; a hírességek gyakran dedikálták is azokat. Egy gyűjtő számára minden megszerzett darab két történetet rejt, a megszerzés kalandján túl ezért igyekszik vallomásra bírni azt. Egy megírt képeslap rövid üzenete, a feladás vagy fogadás helyszíne is megindíthatja fantáziáját éppúgy, mint a képeslap látványi része: a nagy múltú gyógyhely vagy fürdőhely históriája. S ami az átlagember számára szimpla kórházi, ápolási jelenet, az a szerzőnek egzakt módon körülírható pillanata a gyógyításnak.

A kötetet lapozgatva szemünkbe tűnnek féltett tárgyi relikviák is: jellegzetes orvosságos fiolák, tégelyek, gyógyfürdői emlékként hazavitt ivópoharak, elsősegélydobozok, patikai állványüvegek, vöröskeresztes emléklapok, orvosi műszerkészlet vagy a zsebóra, amely a halálos lövést fogta fel. Az album, amelyet az Olvasó a kezében tart, tallózás egy színvonalas egészségügyi szakgyűjteményben, egyben böngészés egy család múltjában, szellemi hagyatékában, s végül, de nem utolsó sorban értékes adalék a magyar gyógyítástörténet még ma is jelentős fehér foltokat mutató speciális területéhez. Szerencsés egybeesés, hogy a Medicina Könyvkiadó ötvenedik születésnapján vehetjük kézbe ezt a kötetet, hiszen a kiadó tevékenysége éppoly sokrétű és mindig az orvoslás szolgálatában álló, mint a széles körű érdeklődéssel és gyűjtőszenvedéllyel megáldott szerzőé, aki minden ízében a gyógyításért és annak holdudvaraiért él. És mint minden igazi szakembernek, sajátos szemszögéből neki is gyűjteménye minden darabjáról eszébe jut valami. Ezekből próbál ízelítőt adni az Olvasónak.

Budapest, 2007

Szoleczky Emese