A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán folyó katonai térinformatikai képzésnek jelentős időszakra visszanyúló hagyománya van. A jogelőd és a jelenlegi intézményben tanfolyami rendszerben megvalósuló képzésen a Magyar Honvédség alakulataitól, szervezeteitől érkez ő felhasználók, elsősorban – de nem kizárólagosan – az MH Geoinformációs Szolgálat által telepített térinformatikai munkaállomások operátorai vesznek részt. A következőkben bemutatott gyakorlati ismeretekből ugyanakkor mindazok haszonnal meríthetnek, akik a térinformatika alkalmazói oldalát er ősítik, és mindennapi szakmai feladataikhoz keresnek praktikus tanácsokat, jól hasznosítható ötleteket.

A gazdagon illusztrált anyag kidolgozásakor természetesen a katonai felhasználási lehetőségek aspektusai kerültek előtérbe, de a feladatok jelentős része jól alkalmazható minden olyan tevékenységi körben, ahol a folyamatok irányítása, nyomon követése, vagy a különféle elemzések végrehajtása a földrajzi tényez ők figyelembevételét igényli. Lényeges még az elején megemlíteni azt is, hogy a gyakorlati feladatok végrehajtásánál az ESRI ArcGIS alkalmazásait vettük alapul, tekintettel arra, hogy az említett térinformatikai munkaállomásokon e szoftverkörnyezetben dolgozhatnak a felhasználók.

A most kidolgozott ismeretanyag elsajátítása bizonyos feltételeket is megkövetel. Ezek közül mindenekelőtt a térinformatika elméleti alapismereteit hangsúlyozzuk ki, melynek gazdag hazai és külföldi szakirodalma megnyugtató felkészülési alapot biztosít az érdeklődők számára. A későbbiekben számos olyan, a térinformatikában elterjedt szakkifejezéssel fog találkozni az olvasó, melyek helyes értelmezése csak ezen alapismeretek birtokában lehetséges.

A feltételek másik köre fizikai természetű. Mint említettük, a jegyzet fókuszában az ESRI cég térinformatikai alkalmazásai, konkrétan az ArcGIS for Desktop szoftvercsomag 10.2 verziója állt. A kidolgozott feladatok erre a szoftverkörnyezetre épülnek, így a gyakorlati munka követéséhez a szoftver megléte elengedhetetlen. Ugyanakkor az ESRI kedvező feltételt teremt a felkészülők számára azzal, hogy a szoftver 30 napos, teljes értékű próbaverzióját szabadon elérhetővé teszi. Figyelembe kell venni azt is, hogy mint minden szoftverfejlesztő, az ESRI is folyamatosan javítja, tökéletesíti termékeit, így az említett alkalmazásnak időközben már a 10.2.2 verziója is elérhetővé vált. Ebből az következik, hogy mindazok, akik sikerrel végigveszik jelen jegyzet anyagát, még nem dőlhetnek hátra. Folyamatosan képezni és fejleszteni kell magukat, figyelve a változásokat, őrizve megszerzett tudásukat.

A jegyzet gyakorlati feladatai közül néhányhoz kiegészítő adatállományokat készítettek elő az egyes fejezetek szerzői. Az ezeket tartalmazó adathordozó, mintegy a kiadvány optikai lemezmelléklete, a fentebb említett tanfolyamokon érhető el. Természetesen amennyiben a feladat jellege azt nem igényelte, igyekeztünk szabadon elérhető adatállományok felhasználásával bemutatni az ArcGIS gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

A Katonai térinformatikai praktikum című kiadvány a maga nemében hiánypótló munka. Jelen ismereteink szerint alig találni hasonló tematikájú anyagot hazai viszonylatban, az adott tárgykörben. A jegyzet sikeres fogadtatása esetén szerzőink készen állnak a folytatásra, az ArcGIS további, összetettebb elemzési környezetének feltárására. De még mielőtt erre térnénk, tekintsük át jelen jegyzet tartalmát!

Az 1. fejezet a térinformatikai elemzések alapját képező térbeli adatokat és azok kezelésének alapműveleteit mutatja be. Ahogy említettük, a téma gyakorlatias feldolgozása megköveteli a biztos elméleti alapokat, amire a terjedelmi korlátok miatt itt nem tudtunk kitérni.

A 2. fejezet további hasznos gyakorlati ismereteket oszt meg az olvasóval, mindenekelőtt az ArcGIS for Destop regisztrációs procedúrájáról, majd a katonai célú térképi elemzések egyik alapeszközének, a Military Analyst kezelési tudnivalóiról. Az új ismeretek elsajátítását gyakorlati példák segítik. A fejezet továbbá bevezetést nyújt a katonai fedvényszerkesztés rejtelmeibe is. E fejezet azért is érdekes, mert az ArcGIS korábbi verzióihoz képest gyökeresen megváltozott mind az elemző eszköztár, mind a különböző fedvények elérése.

A 3. fejezetben a rendkívül hatékonyan használható, ám csak kevesek által ismert vizuális programnyelv, a ModelBuilder kerül bemutatásra. Az ArcGIS eme hasznos eszközével szemben a felhasználói oldalról megnyilvánuló idegenkedést reményeink szerint e fejezet eloszlatja, így egyre többen fedezik fel a modellezésben rejlő lehetőségeket.

A 4. fejezet hasznosságához sem férhet kétség, hiszen egyebek mellett olyan fortélyok tárulnak fel gyakorlati feladatok formájában, melyekkel többoldalas térképgyűjtemények, atlaszok is könnyedén elkészíthetővé válnak.

Még néhány megjegyzés kívánkozik a bevezetés végére, a magyar nyelv őrei kedvéért. A szoftver alapnyelvezete angol (jelenleg nem tudunk magyarra fordított változatról), így a műveletekkel kapcsolatos utasítások, kérdések, válaszok, programüzenetek stb. a szöveges részben is ezen a nyelven szerepelnek, a szoftver egyértelmű kezelhetősége végett. Mindazonáltal, ahol csak lehetett, a térinformatika hazai felhasználói körében már meghonosodott magyar szakkifejezéseket alkalmaztuk. Reményeink szerint ez a tényező a jegyzet olvashatóságát, feldolgozhatóságát hátrányosan nem befolyásolja.

Végezetül, de nem utolsósorban köszönettel tartozunk az MH Geoinformációs Szolgálatnak a gyakorlati példákhoz szükséges digitális térképi állományok rendelkezésünkre bocsátásáért, valamint az ESRI Magyarország Kft. munkatársainak, hogy szakmai tanácsaikkal és támogatásukkal lehetővé tették a kiadvány létrejöttét.

A jegyzet sikeres feldolgozásához és hasznosításához sok sikert kívánunk minden olvasónak!

A szerzői kollektíva