Az első haditechnikai eszköz, valószínűleg a bunkósbot volt, melyet az ősember készen talált a természetben. Amikor meggyőződött ennek hatékonyságáról — rájött, hogy ezzel sokkal könnyebb agyonütni az ellenséget, mint puszta kézzel —, megszületett a haditechnikai kutatás-fejlesztés (K+F), mint a hadtudomány önálló területe.

A K+F első feladata az lett volna, hogy megoldja az ellenséges bunkósbotok elleni védelmet. Ennek a fejlesztésnek az eredménye egy, az ellenséget megrettenteni képes maszk lett. Ez az eredmény — bár megteremtette a pszichológiai hadviselés alapjait — nem bizonyult kellően hatékonynak, sem a bunkósbottal, sem annak továbbfejlesztett változataival szemben. A haditechnikai K+F tevékenység első átütő sikerét a támadóeszközök szúró-vágó változatának ki fejlesztése hozta, mivel ez kisebb erőkifejtést igényelt, és az ellenséghez sem kellett olyan közel kerülni. A K+F logikája szerint azonban rövidesen kifejlesztésre került a védőeszközök új generációja is —a pajzs, majd a páncélöltözet.

A háborúk története során a haditechnikai K+F tevékenység e logika szerint folytatódott. A következő oldalakon kiragadott példával illusztráljuk a támadás és a védelem eszközeinek fejlődését.