Tisztelt Olvasó!

Olyan egyetemi tansegédletet kapott a kezébe, mely végigvezeti Önt az ókortól napjaink hadtudományának értelmezéséig.

A szerző törekedett arra, hogy a különböző korok legjelentősebb teoretikusait, jellemező technikai eszközeit, továbbá a kor hadviselési szokásait Ön elé tárja. Azaz a történelmi időszakok legfontosabb hadügyi forradalmát lebontotta a fegyverzet, szervezet, harceljárás hármas tagolására.

Szun Ce-tól kiindulva végigkövethető, hogy a hadtudomány mindig is az emberiség történelme folyamán meghatározó szerepet játszott az egyén, a közösség, az államok életében. A teoretikusok megismerésén túl megjelenik a műben a másik nagyon fontos mondanivaló, azaz a hadtudomány művelése mind elméletben, mind gyakorlatban megköveteli a tudást, szélesebb körben a professzionalizmust. Ennek egyik sarokköve volt a porosz vezérkar 1806. augusztus 6-án íródott határozata, miszerint: „Békeidőben a tiszti kinevezés egyedüli jogcíme az iskolázottság, a professzionális tudás, háború idején a kiemelkedő bátorság és helyzetfelismerés legyen.”

A szerző hiánypótló műve a korok úrvesztőjébe elhelyezi azokat a tájékozódási pontokat, mérföldköveket, amik alapján az olvasó megtalálja a hadtudomány értelmezéséhez az ösvényt.

Akár a hidegháború korának és nagyhatalmi stratégiák, doktrínák világában vagyunk, a szerző mindig pontosan meghatározza a kor stratégiáját, annak hadtudományi és katonai területeit, összefüggéseit.

A tanulmány hiánypótló aktualitásán túl meg kell említenünk a szerző azon nagyon dicséretes törekvéseit is, hogy nem egy meghatározó teoretikus mellett érvel, hanem bemutatja a különböző korszakok gondolkodóit, akik meghatározóak voltak a hadtudomány fejlődése szempontjából.

A következő dolog, mely talán az egész mű legfontosabb mondanivalóját adja, az az, hogy a jelen kor bonyolult biztonságpolitikai kihívásai mellett, megfogalmazza és értelmezi a hadtudomány fogalmát és területeit.

Ezekben a kérdésekben járul hozzá hosszú hadtudományi utazásunk értelmezéséhez, lezárásához.

Budapest 2007. november 30.

Dr. Resperger István ezredes
- PhD hadtudomány –