A kutatott pályázati témához erősen kötődnek az elmúlt években folytatott kutatásaim, mindig is a hadműveleti alkalmazási formáknak, a hadviselés alapvető elvi és gyakorlati kérdéseinek a vizsgálata állt tudományos érdeklődésem középpontjában. Korábban alapvetően a légierő-elméletek, -koncepciók és azok megjelenése a légi hadviselési doktrínákban kérdéskörrel foglalkoztam, azonban a hadviselés fejlődése a „mindent elsöprő” összhaderőnemiség, sőt az úgynevezett „átfogó közelítés”-nek aposztrofált hadviselési (válságkezelési) kultúra megkerülhetetlenné teszi az alapvető modern összhaderőnemi kérdések tisztázását.

Magyar nyelven elenyésző irodalma van ennek a problémának, azok is inkább csak egy-egy elemét vizsgálják, az egészet „holisztikusan” néző tanulmány nem található

Meggyőződésem szerint a pályázott témához – Az összhaderőnemi elmélet és gyakorlat evolúciója, hatása a légi hadviselési doktrínákra – szorosan köthető előzetes kutatásaim, munkáim (pályázatok, publikációk, oktatási tapasztalatok, hadi játékok, gyakorlatok) kellőképpen megalapozzák a további kutatómunkát, és végcélként égy összefoglaló tanulmány (könyv) megjelentetését.

Alapvetően, a pályázati kiírásban szereplő céloknak megfelelően, a program kiemelt céljaiban megfogalmazottak szerint ezzel a kutatással szeretném megalapozni a 2016-ban beadandó MTA doktori kérelmemet, és úgynevezett „magas tudományos minősítésű külföldi publikációk” és záró tanulmány (könyv) kiadását is tervbe vettem. A kutatás fő céljait az alábbiakban összegzem:

– Az összhaderőnemi műveletek alapjainak elemzése (hadművelet-elmélet, tér, idő, hadműveleti tényezők, hadszíntér).
– Az összhaderőnemi hadműveleti alkalmazási formák áttekintése, evolúciója.
– Az összhaderőnemi hadműveletek tervezése, a tervezés determinánsai.
– Az összhaderőnemi hadműveletek vezetése.
– Új irányzatok, elméletek az összhaderőnemi gondolkodásmódban.
– A légi műveletek integrálása az összhaderőnemi erőfeszítésbe, a légi/földi integráció elmélete.

A kutatási célok sikeres teljesítése érdekében a téma kutatása során az eredeti forrásnak számító irodalmak elemzését, a másodlagos információforrásként számításba vehető irodalmak, adatbázisok további elemzését terveztem végrehajtani.

Áttekintettem a releváns hivatalos szervezetek és „think-tank”adatbázisokat a témával kapcsolatban, többek között:

– „Air University (US), Air War College” adatbázisa,
– „Historic Airpower” adatbázisa,
– „Rand Corporation” adatbázisa,
– „The Federation of American Scientists” adatbázisa,
– „Universal Database of Russian Military and Security Publications” adatbázisa.

Az irodalomelemzés során feldolgoztam a meghatározó, alapvetően az egyesült államokbeli kutatók témával kapcsolatos munkásságát, például: Milan N. Vego, Williamson Murray, Eliot A. Cohen, John Warden, Anthony Cordesman, Benjamin S. Lambeth, Alvin Toffler és Heidi Toffler.

Fontos áttekinteni a légi hadviselés evolúciójának és az összhaderőnemiség fejlődésének kölcsönös egymásra hatását, korrelációját. Ehhez leszögezhetjük, hogy a légierő sajátos jellemzői és képességei alapján a légierő katonai célú felhasználása rendkívül tág határok között lehetséges, annak ellenére, hogy végrehajtható tevékenységeinek, működési folyamatainak mennyisége a kitűzött céloktól függetlenül korlátozott.

A légierő alkalmazási formái, műveletei – amelyek a működési folyamatok szükség szerinti kombinációjaként értelmezhetők – nem a feladatok végrehajtásába bevont erők és eszközök összetétele, hanem az elérendő célok szerint definiáltak. Az alkalmazhatóság nagy szabadságfoka ellenére a légierő műveletei négy csoportba sorolhatók: légi szembenállás; stratégiai légi támadás; felszíni erők légi támogatása és biztosítási műveletek. Természetesen ezek a műveletek az összhaderőnemi elképzelések, illetve a hadműveletek legfőbb célkitűzései figyelembevételével a pillanatnyi helyzetnek megfelelően, rugalmasan alkalmazhatók. Azonban az integráció elvei, megvalósítása rendkívül komplex feladat, amelynek a gyakorlata folyamatosan változik, még nem kiforrott, így célszerűnek tartom kutatni az öböl-háborúk és a dél-szláv, valamint a libanoni válság légi komponensének és integrációjának a kérdéskörét is.