A felszabadulásunkat követő évtizedekben világméretekben gyökeres társadalmi-gazdasági és tudományos-technikai változások mentek végbe. Számunkra elsősorban a Szovjetunió fejlődési eredményeinek megismerése jelenti az előrelépés feltételét. Az élenjáró szovjet tudományos és tapasztalati eredmények megismerése az orosz nyelv kellő mértékű ismeretét igényli. A Szovjetunió az elmúlt évtizedekben a hadügy terén is rendelkezésünkre bocsátotta gazdag hadtudományi, hadseregépítő tapasztalatait, amelyeket eredményesen hasznosítottunk és fogunk hasznosítani a jövőben is szocialista hazánk honvédelmének építésében és fejlesztésében.

Mindezek következtében hazánkban is nagymértékben elterjedt az orosz nyelv ismerete és használata. Számunkra az orosz nyelv nem egyszerűen az egyik idegen nyelv, hanem elsősorban a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok népei közötti szoros együttműködés és a hadseregei között fennálló megbonthatatlan fegyverbarátság ápolásának és további erősítésének kölcsönösen használt eszköze.

A hadügyben bekövetkezett ugrásszerű fejlődés nemcsak a hadügy elméletét és gyakorlatát, a haditechnikát, hanem többek között a katonai szaknyelvet, a szóhasználatot is jelentős mértékben érintette.

Az 195–53-ban megjelent első orosz–magyar, illetve magyar–orosz katonai szakszótár viszonylag szűkös szókészlete az előzőekben kifejtett okok miatt elavulttá vált, és az 1966-ban megjelent újabb orosz–magyar és magyar–orosz katonai szótár szintén nem elégíti ki már az igényeket.

Mivel a Varsói Szerződés tagállamai között a nemzetközi együttműködés évről évre egyre szélesebb területeket ölel fel, megnövekedett az igény nemcsak az általános, hanem a szakszótárak, így a katonai szótárak iránt is.

Az új katonai szótár magában foglalja a hadtudomány, a hadügy, a honvédelem, a haditechnika manapság használatos szókészletének, valamint a jelenleg kutatás alatt álló hadtudományi témákban és azzal kapcsolatos határtudományokban felmerült újszerű katonai kifejezéseknek nagy részét. A köznapi kifejezések közül csak azokat tartalmazza, amelyek a katonai szaknyelvben is szükségesek, s így természetesen nem helyettesítheti az orosz&–magyar és magyar–orosz általános, illetve műszaki szótárakat. A katonai szaknyelv is állandóan gazdagodik, s így a szerkesztés a viszonylagos teljességre is csak törekedhetett.

Reméljük, hogy új katonai szótárunk jelentősen segíteni fogja a katonai és a katonai-technikai tárgyú fordításokat, a katonai fordító- és tolmácsképzést, valamint a katonai tanintézetekben folyó orosz nyelvű oktatást.

Szótárunk megalkotásában a Honvédelmi Minisztérium, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia és a Haditechnikai Intézet számos tábornoka, tisztje és polgári szakembere vett részt. Igen nagy és értékes munkájukért e helyütt mondunk köszönetet: a szógyűjtésért és a gyűjtött anyag rendelkezésre bocsátásáért, a szakmai és nyelvi lektorálásért Dr. Bencsik István, Dr. Damó László, Dr. Dóró György, Drapál Ferenc, Dr. Fekszi László, Habik László, Dr. Hajnal Károly, Hári László, Hersitzky Lajos, Dr. Hinek Emil, Kiss Jánosné, Kovács Béla, Kovács Tamás, Dr. Kőszegvári Tibor, Dr. Lantódi József, Molnár János, Nagy István György, Paál György, Pacsek József, Reményi Gyula, Dr. Sajnovics János, Sándor Andor, Sztanó Géza, Szűcs Ferenc, Tóth Pál Jánosné, Dr. Vámos László, Varga László és Vilmányi Imre elvtársaknak; a hasáblevonat ellenőrzéséért Fekete György, Galambos János, Grabant István, Dr. Gutheil Jenő, Huszár István, Jónás Imre, Kapuszi József, Dr. Kurucz Tibor, Lex Mihály, Nyirkos Árpád, Sági Sándor, Szilágyi Lajos, Temesi Sándor és Tóth György elvtársaknak.

Technikai segítői tevékenységükért Golub István, Mészáros Tamás és Németh Gyula elvtársaknak.