A NATO tagságunkból, EU csatlakozásunkból eredő kötelezettségünk, hogy a jogharmonizáció alapján bevezessük a kockázatkezelési és biztonságirányítási nemzetközi követelményeket és alkalmazzuk a bevált módszereket. Az eddigi értékeinkre építve a magasabb biztonsági kultúrához kell felzárkóznunk. A széleskörű feladatrendszer egyik célja a megelőzés fokozása, a hatékonyság növelése, amelynek egyik módszere a veszélyek, a fenyegetettségek, a veszteségek feltárása, a kockázatok csökkentése nemzetközi összefogással és a tapasztalatok átadásával. A kialakuló nemzetközi gyakorlatot követve hazánkban is bevezetésre kerülnek a különböző kockázatértékelési-, kockázatkezelési módszerek.

A reálfolyamatok menedzsmentjének fejlesztése, azon belül a biztonsági irányítási rendszerek kialakítása lehet a kitűzött célok maradéktalan megvalósításának egyik feltétele. A NATO tagságunk alapján a vállalt kötelezettségeinknek megfelelően a közös programunk szerint kutatnunk kell a kockázatkezelés lehetőségeit, módszereit.

A haderőreform kapcsán napi feladatunkká vált a reálfolyamatok és azok biztonságának újragondolása, – tartalmában és terminológiájában egyaránt. A kérdés tehát: milyen szervezeti struktúrával (menedzsmenttel) és milyen kockázatkezelési módszerekkel lehet közelíteni, elősegíteni a magasabb biztonsági kultúra kialakítását.

A jegyzetben olyan kockázatkezelési módszerek kerülnek bemutatásra, amelyek leginkább elősegíthetik, biztosíthatják a haditechnikai eszközök biztonságos rendszerbenntartását.

A jegyzetben a tudományterület teljes körű részletes bemutatására terjedelmi okok miatt nincs lehetőség, ezért csak a reálfolyamatok legfontosabb területeit emeltük ki.

Az EU csatlakozással (2004. május 1.) további harmonizációs törvényi szabályozások, módosítások vállnak szükségessé. A haderőreform új elvei, rendszere és szabályozásai révén a jegyzetben tárgyalt szakterületek kiegészítései, illetve módosításai a következő években várhatóak.