A jegyzet alapvető célja segítséget nyújtani az európai történelem, hadtörténelmi események megértéséhez a haditechnika és a katonai tevékenység fejlődésén, a fejlődés mozgatórugóin keresztül.

Ahhoz, hogy a hadtudomány és a harcászat kialakulását, összefüggéseit folyamatukban tudjuk vizsgálni, néhány a történelemben használatos – és általánosan elismert – fogalmat figyelmen kívül kell hagynunk. Az egyik a társadalmi rendszer kérdése. A jegyzetben tárgyalt fő korszakot a „rabszolgatartó társadalom” névvel illetik. Számunkra például ennek nincs jelentősége, hiszen a rabszolgák kisebb-nagyobb tömege semmiféle hatást nem gyakorolt a katonai tevékenység fejlődésére. Ami fontos, az a földtulajdon, illetve a tőke szerepe a gazdasági-társadalmi életben. Ha a földműves a meghatározó egy társadalomban, akkor általános hadkötelezettséget, paraszthadseregeket várhatunk (pl. Sumer, Egyiptomi óbirodalom, római királyság, stb.). Amikor a tőke, a pénzforgalom szerepe előtárbe kerül, a jól felszerelt zsoldoskatonaság jelenik meg, a maga harcászati, hadászati elveivel.

A korok szerinti felosztás szintén nem szerencsés. Az őskor–ókor–középkor szétválasztás azt sugallja, hogy ezek határán valami fontos változás történt. Ez semmi esetre sincs így, a fejlődés folyamatos, törés csak egyes kulturáknál, helyi körülmények között következhetett be. Ezért a következőkben mi az idő szerinti besorolást alkalmazzuk.

Végül még egy megjegyzés a haditechnikai, harcászati fejlődéssel kapcsolatban. Leszögezhetjük, hogy a technikai fejlődés Európa egészére nézve folyamatos, természetesen helyi sajátosságokkal. A fő változások, kapcsolatban a társadalmi rendszerrel, berendezkedéssel a fegyvernemek egymáshoz való viszonyában jelentkeznek. Ezek a változások, erősítve vagy gyöngítve a társadalmak agresszivitásával, birodalmi elhivatottságával, vezetnek egyes államok magasszintű, jól szervezett katonai kultúrájához, hadtudományához.