Az erődök, városerődítések elemzése, bemutatása, hadtörténeti jellegű ismertetése jelenleg is előtérben van ezeknek a létesítményeknek a szigorúan vett erődépítészeti bemutatásával szemben. Ennek természetes oka az, hogy az olvasót inkább érdeklik az események, és a védművek bemutatását inkább csak az események körítéseként tartják elfogadhatónak. Természetesen, e mellett a hadtörténész szakma is főként ez irányban tevékenykedik, hiszen a történettudomány elképzelhetetlen a történeti események vizsgálata nélkül. Viszont, ha figyelmünket csak az erődítések építésére összpontosítjuk, segítségül hívhatunk olyan szakterületeket is (pl. mérnöki ismeretek), amelyek a funkció, feladat, működés témakörében nyújthatnak nagy segítséget. Ezek azt segítik megérteni, hogy miért, hol és mikor építettek bizonyos védműveket, miért alakítottak ki bizonyos város-alaprajzokat, stb. Így átgondolva a dolgot, beláthatjuk, hogy a pusztán mérnöki megközelítése az erődítmények építésének, sok fontos kiegészítést nyújthat a humán területek szaktudományainak, kutatóinak.

Ha ehhez hozzávesszük még azt az általános problémát is, hogy napjainkban már igen ritka a zavartalanul vizsgálható városerődítés ezek lebontása miatt, akkor ismét csak a mérnöki, építőmérnöki szakterületet kell segítségül hívni. Továbbá, ha egy várost folyamatosan felújítanak, átalakítanak, az egy időpontra vonatkozó elemek kiválogatása, integrálása szintén inkább mérnöki, mint történészi feladat. Ez utóbbi kérdések megoldása az objektum-rekonstrukció témakörébe tartozik, amely alapja szintén egy mérnöki szakterület.

A különböző korokban épített erődítményekről, városerődítésekről ezek védműveinek szerepéről, a hadtörténeti eseményekről számtalan mű született, mind a történelem, mind a hadtörténelem területén. Remélhetőleg mindenki ismeri a dicsőséges várvédő tevékenység epizódjait, a végvári katonaság haditetteit, életét. Ezek az ismeretek rögzülnek az olvasókban, és mindenképpen erősítik a nemzettudatot. Azonban felmerülhetnek olyan problémák, amelyek misztikus ködbe takarják ezen eseményeket, az ezekkel kapcsolatos erődítéseket és pozitív vagy negatív irányba, de téves magyarázatok kreálását segítik elő. Ezek a megoldandó (és mint látjuk a későbbiekben, megoldható) kérdések, feladatok az erődítmények fizikai megvalósulásának, felépítésének, szerkezetének és funkcióinak körébe tartoznak. Ugyanis, amennyiben csak a hozzájuk kapcsolódó eseményeket ismerjük, illetve jól rosszul fizikai alakjukat, ezeknek az eseményeknek közvetlen okai, lefolyásuk előzetes meghatározottsága ismeretlen maradhat, ami történeti szempontból téves prekoncepciók és téves következtetések kialakítását jelenti. Ezen kívül van még olyan „mellékterméke” is ennek a kérdéskörnek, hogy egyes eseményekhez, időszakokhoz téves fizikai állapot rögzül. Magától értetődik, hogy ez a jelenség is elősegítheti az esetleges „érthetetlen” történések látszólagos bekövetkeztét.

Könyvünkben ezért megkíséreljük azoknak a homályosnak tűnő segédinformációknak kifejtését, rendszerezését, összegzését, amelyek segíthetnek a magyarországi és nemzetközi erődépítészet módszereinek jobb megértésében. Mindezt avval a módszerrel oldjuk meg, hogy speciális szemüvegen keresztül (gyakorlatilag a történettudománytól függetlenül) vizsgáljuk a városok, erődvárosok építését, funkcióit. Ez a módszer pedig a fent említett mérnöki szemlélet, amely, mint „általánosan tudott”, a fizikai valóságból indul ki, ezt a valóságot magyarázza, és esetenként a magyarázatok, fizikai és geometriai alapelvek segítségével esetleg megkísérli a múlt fizikai valóságát legalábbis elméletben rekonstruálni. Reméljük, hogy olyan, talán élvezetes könyvet sikerült készítenünk, amely a szórakoztatás mellett segíti a történelem egyes kérdéseinek megértését.

A könyvben tárgyalt időszak a Krisztus előtti IV. évezredtől a Krisztus utáni XIX. század közepéig tart. Ezeket az időhatárokat a következők támasztják alá. Körülbelül a IV. évezred korai sumer korából származnak az első konkrét vizsgálatokra alkalmas régészeti objektumok. Fejlettségükből az is következik, hogy az összetett védelmi rendszerek kialakulása már korábban elkezdődött, de sajnos ezt alátámasztó adatunk nincs. A másik időhatár a XIX. század közepe. Ennek az oka az, hogy körülbelül eddig az időszakig tart a zárt erődrendszerek építésének kora, az ezután következő időszak már az úgynevezett övvárrendszerek kialakításáé, ami már a védett térségek nagyságának ugrásszerű változása, és a védelmi berendezések bonyolultsága miatt teljesen más megközelítést igényel. E rendszerek rekonstrukciója, vizsgálata már más eszközöket, méretarányt, megközelítést tesz szükségessé, így kívül esik vizsgálódásunk körén.

A későbbiekben bemutatott mérnöki kutatások másik nagyon fontos összetevője a fellelt, rekonstruált, begyűjtött erődítési információknak integrálása olyan egységes adatbázisba, amely megkönnyíti, sőt esetenként egyáltalán lehetővé teszi ezen információk elemzését, következtetések levonását. Az ez irányú adatbázist legelőnyösebben a térinformatika eszközeivel valósíthatjuk meg, illetve az adatfeldolgozást, újszerű adatok előállítását, a városerődítések rekonstrukcióját is az ide tartozó rendszerek támogatják. Emiatt a könyv több fejezetében lesz szó a térinformatika alkalmazásáról, az adatgyűjtéssel és erődvizsgálatokkal kapcsolatban.

Röviden, a térinformatika környezetünk jelenségeinek, objektumainak olyan rendszerezett leírásával, egységes szellemű megjelenítésével foglalkozik, amelyben minden jelenség és objektum geometriailag a terephez (térképhez) kötött. Ilyen módon rendelkezik meghatározható mérettel, helyzettel (koordinátával), tehát az egyes, a rendszerben szereplő elemek térbelileg összehasonlíthatók (pl. erődítmények elhelyezkedési rendszere az országban). Továbbá minden objektumhoz hozzárendelhetők különféle ismeretanyagok (pl. tervező hadmérnök, építési idő), amelyek segítségével az áttekinthető rendszerezés mellett további elemző tevékenység is végezhető.

A fentiek alapján a könyvben követett tematika megfelel a mérnöki szemléletű erődkutatás szemléletének. Röviden tárgyaljuk a mérnöki ismereteket a hozzájuk kapcsolható történettudományi elemekkel együtt. Foglalkozunk a különböző erődelemek, módszerek kialakulásával, sorrendiségével a kiemelkedő hadmérnökök tevékenységén keresztül Külön fejezetet szánunk a terepi adatgyűjtésnek, az adatfeldolgozás általunk használt módszereinek, mivel véleményünk szerint csak a (közvetlenül vagy közvetett úton) terepen begyűjtött információk bírnak döntő jelentőséggel az ilyen típusú vizsgálatoknál. Végezetül a könyv mérnöki szempontok szerint elemzi a különböző erődítési módszerek példájául kiválasztott mintegy 100 városerődítést, amelyek között számos magyarországi város és erődváros is megtalálható.