KEDVES FIATAL OLVASÓ!

Előfordult már veled, hogy azt álmodtad, a levegőbe emelkedsz és magasan repülsz lakóhelyed ismerős utcái és házai felett? Ha igen, ezzel nem vagy egyedül. A repülés ősidők óta az emberiség legmerészebb álmai közé tartozott. Az ókori görög monda szerint a találmányairól híres ezermester, Daidalosz – amíg fiával, Ikarosszal a krétai Minósz király labirintusában raboskodott – madártollakból szárnyakat készített maga és gyermeke számára, hogy megszökhessenek. Indulásuk előtt fiának megparancsolta: ne szálljon magasan, mert a nap sugarai megolvaszthatják a tollakat összetartó viaszt. Ikarosz azonban nem hallgatott apjára, túl közel repült a naphoz, ezért szárnyai leestek, ő pedig belezuhant a tengerbe, amelyet később róla neveztek el.

A reneszánsz polihisztor, Leonardo da Vinci a 16. század elején a denevérszárny megfigyelésén alapuló szárnymozgató szerkezetet (ornithopter – a görög ornisz [madár] és pteron [szárny] szavakból származó összetétel) tervezett. Ma már tudjuk: a madarakéhoz hasonló szárnyak csapkodásával senki sem lenne képes felemelkedni, mert nagy méretük és súlyuk miatt az emberi izomerő nem volna elegendő a mozgatásukhoz.

A kezdetben sárkányokkal, majd később, az 1780-as évektől hőlégballonokkal, ezt követően pedig léghajókkal is végzett repülések ellenére egészen a 19. század végéig sokan kételkedtek az aviatika sikerében. Lord Kelvin brit fizikus 1885-ben kijelentette, hogy „A levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni”. A technika fejlődése azonban hamarosan rácáfolt erre a feltételezésre: a német Otto Lilienthal saját tervezésű siklógépével 1891-ben mintegy 25 méteres távolságot tett meg. Többévi kitartó kísérletezés eredményeként, 1903 decemberében az amerikai Wright fivérek a világon elsőként emelkedtek el a földről önerőből felszállni képes repülőgéppel, s ezzel megkezdődött a motoros repülés kora.

A repülőeszközöket nemsokára katonai célokra is felhasználták. Bár az első „légibombázást” a franciák hajtották végre Líbiában, 1911. november 1-jén, az első világháborúban a szárazföld és a tengerek mellett a levegő is igazi hadszíntérré vált. A repülőtechnika gyors fejlődésnek indult, így a második világháborúban már forgószárnyas légi járműveket, helikoptereket is teszteltek, illetve alkalmaztak. A 2020-ban újraindított Haditechnika fiataloknak könyvsorozat e kötetéből, melyet a kezedben tartasz, megismerkedhetsz a Mi-24-es harci helikopter kifejlesztésének történetével, működésével, felépítésével, fegyverzetével, és többek között azt is megtudhatod, mi mindenre használhatók a Magyar Honvédség felújított Mi-24-esei.

A Kiadó