A Sörétes és vegyes csövű puskák enciklopédiáját minden bizonnyal örömmel és érdeklődéssel fogják olvasni, sőt tanulmányozni a magyar fegyverbarátok. Hiánypótló ez a könyv, hiszen olyan átfogó mű, amely a valóban korszerű sörétes és vegyes csövű puskákat ismertetné, teljes keresztmetszetét adva a világ fegyvergyártásának, ez ideig magyar nyelven nem volt fellelhető.

A Szerző az Enciklopédia megírása során – érthető okokból – az Egyesült Királyság törvényeire és rendeleteire támaszkodik, amikor a fegyverekre vonatkozó műszaki előírásokat, valamint a lövészeti és vadászati szabályokat ismerteti. Magyarországon – az Enciklopédia magyar nyelvű kiadásának idején – A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény van hatályban, ami bizonyos pontokon eltér az Egyesült Királyságban, illetve néhány más országban alkalmazott előírásoktól.

E törvény értelmében nálunk vadászati célokra csak olyan fegyvereket lehet használni:

– amelyek csőhossza legalább 45 cm (természetesen a megfelelő engedély birtokában). Ez a minimális csőhossz előírás valamennyi vadászfegyverre igaz, tehát a sörétesekre csakúgy, mint a golyósokra vagy a vegyes csövűekre.

– az öntöltő (félautomata) sörétes vadászfegyverbe nem férhet bele egyszerre háromnál több lőszer, azaz maximum két darab lőszer férhet el a tárban (a harmadik pedig a csőbe betöltve, bár a csőre töltésnek megvannak a maga erősen korlátozott előírásai).

– golyós vadászfegyver kizárólag egylövetű vagy ismétlőrendszerű lehet. Csak a hivatásos vadászok használhatnak .22 kaliberű golyós vadászpuskát.

– a sportvadászok számára a .22 és az alatti űrméret, továbbá a 40 mm-nél kisebb hüvelyhosszúságú lőszerrel működő fegyverek használata tilos.

Az itt leírt korlátozások természetesen csak vadászati célra használt fegyverekre vonatkoznak. A lőtéri sportpuskák, illetve a fegyveres erők és rendvédelmi szervek használatában lévő sörétes és golyós puskák esetében sokkal kevésbé szigorúak, illetve egészen mások az előírások.

Az Enciklopédiában bemutatott fegyverek adatainak ismertetésénél egyaránt megtalálható a „kaliber” és az „űrméret” kifejezés. Természetesen mindkét kifejezés ugyanazt a tartalmat hordozza, de hagyománytiszteletből a sörétes puskáknál a magyar szakterminológia a „kaliber” elnevezést használja, míg a golyós fegyvereknél (ide értve a marokfegyvereket is) az „űrméretet”. E két kifejezés a köznyelvben, sőt részben a szaknyelvben is eléggé összemosódott, csakúgy, mint a jelen enciklopédiában is vegyesen használt „lőszer” és „töltény” kifejezések. Minden töltény lőszer, de nem minden lőszer töltény. Szabatosan úgy lehet ezt megfogalmazni, hogy minden tűzfegyver lőszert használ (a reaktív fegyverektől az ágyún keresztül a pisztolyig), de töltényeknek csak a kézilőfegyverek lőszereit nevezzük – a régi magyar szakkifejezések iránti hagyománytiszteletből.

Látszólag ugyancsak gyakran keveredik a fegyverek ismertetése során a „hüvelykitoló”, „hüvelykivonó” és a „hüvelykivető” kifejezés, bár a sörétes és vegyes csövű puskáknál e szerkezetek feladata egy és ugyanaz: eltávolítani – ha csak részben is – a kilőtt lőszer hüvelyét vagy az el nem lőtt lőszert a csőből. A hüvelykitoló és a hüvelykivonó csak néhány milliméternyire kimozdítja a hüvelyt (lőszert) a töltényűrből, de nem dobja azt ki a fegyverből. E két eltérő elnevezésnek szigorúan műszaki okai vannak: a kitoló a cső felől tolja hátra a hüvelyt (lőszert), míg a kivonó a zár felől húzza ki azt. A hüvelykivető nemcsak kimozdítja a hüvelyt (lőszert), hanem ki is dobja azt a fegyverből, azaz olyan nagy erővel tolja vagy húzza ki a csőből, hogy a hüvely (vagy az el nem lőtt lőszer) szó szerint kirepül.

A magyar szakterminológia túlságosan bonyolult, ugyanakkor alig-alig ismert az átlagolvasó számára, ezért tartottam fontosnak ezeket az alapfogalmakat az Enciklopédia bevezetőjében röviden áttekinteni.

A lektor