BIMBÓ : Légvédelem korunk háborúiban (előszó)
A Zrínyi Katonai Kiadó által útjára bocsátott sorozat – amelynek egyes kötetei a különböző haderő- és fegyvernemeket mutatják be korunk háborúinak tükrében – érdekes hadtörténeti és technikatörténeti olvasmány.
A sorozat újabb kötete a légvédelem kialakulását, fejlődését, korunk háborúiban betöltött helyét, szerepét, a fejlődés irányait, valamint más haderő- és fegyvernemekkel való kapcsolatát ismerteti. Összegzi a témával kapcsolatos tudnivalókat, a hozzáértők, valamint a légvédelem és a hadtörténelem iránt csak érdeklődők számára egyaránt gondolatébresztő kérdéseket vet fel és válaszol meg.
A könyv mondanivalóját három alapgondolat kíséri végig.
A szocialista hadtudomány mindig azt vallotta – és ezt korunk háborúi bizonyítják is –, hogy a háborúban minden haderő- és fegyvernemnek megvan a saját helye és szerepe, valamint hogy a győzelem kivívásához valamennyi haderő- és fegyvernem együttes erőfeszítése szükséges. Nem mond ellent ennek az alapelvnek, hogy könyvében a szerző kiemeli azt a hatalmas fejlődést, amelyet a légvédelem hatvan-hetven év folyamán a kezdetektől a legmagasabb szintig megtett. Ez az előrelépés nem véletlen, erre a légierő és a légi hadviselés fejlődése a légvédelmet szinte kényszerítette. Ez alatt a hat-hét évtized alatt a légvédelem a faállványra szerelt tábori ágyútól a bármely légi célt bármikor biztosan megsemmisíteni képes légvédelmi rakétáig; a levegő meghódításának kezdetétől a hangsebesség többszörösével repülő vadászrepülőgépekig; a bádogból forrasztott fülelőkészülékektől a „mindent látó” rádiólokátor-hálózatig, a vezetés területén pedig a kezdetleges asztali távbeszélő-készüléktől az automatizált vezetési rendszerekig jutott el – fejlődik tovább. A legmagasabb szintű csúcstechnikára épülő korszerű légvédelem fejlődésének irányait a könyv befejező része tartalmazza.
A szocialista hadtudomány azt is vallja, hogy a háborút emberek vívják emberekkel szemben, hogy a haditevékenységek középpontjában végső soron az ember áll. A korszerű légvédelemben a csúcstechnika a hozzáértő, harcolni tudó és akaró katonák, valamint a vezetésre kész és képes parancsnokok kezében érvényesül – vagy ezek hiányában – nem érvényesül. A könyv fejezetei mindkét esetre szolgálnak példákkal.
A mű harmadik figyelemre méltó vonása, hogy a szerző érzékelteti a légvédelem helyének és szerepének változásait, mindjobban fokozódó jelentőségét és befolyását a háborúk menetére és kimenetelére. Az első világháborúval foglalkozó hadtörténeti és más forrásmunkák még alig tesznek említést a légvédelemről. A második világháborúban a légvédelem a többi haderőnemmel és fegyvernemmel egy sorba került, az azt követő helyi háborúkban pedig még fontosabb szerepet töltött be. Ha ezt a gondolatsort továbbvezetjük, nem nehéz arra a következtetésre jutnunk, hogy a jövő egy esetleges koalíciós háborújában – főleg annak kezdeti időszakában – mi lenne a légvédelem szerepe és jelentősége. Olyan szövetséges államok esetében pedig, amelyekre az ellenség – különböző okok miatt – a koalíciós háború kezdetén csak a levegőből mérhetne csapást, a légvédelemnek – ezt bátran kimondhatjuk – az ország életképessége, hadipotenciálja és hadereje harcképességének megőrzésében döntő szerep jut.
A légvédelem egyértelműen védelmi rendeltetésű. A békét, értékeinket, a békés alkotómunka lehetőségét, eredményeit védi és biztosítja. E téma napjainkban ezért is érdemel kiemelt figyelmet. A szerző több évtizedes szolgálatának, tudományos kutatómunkájának tapasztalatait felhasználva írta meg a művét, amelyet összefoglaló jellege miatt minden érdeklődő számára elolvasásra ajánlok.
Budapest, 1989.
Stock János altábornagy
KATALÓGUS | TARTALOM |