CSONKARÉTI : Állj, vagy eláslak! (ajánló)
A Honvédelmi Minisztérium 1950-ben rendeletet hozott arról, hogy a sorköteles kulákokat és más megbízhatatlan ellenséges elemeket, akiknek a jelenléte a hadseregben nemkívánatos, kemény építőmunkára kell fogni. Dr. Csonkaréti Károly kulákként 1951 nyarától 1953 őszéig szintén fegyvertelen munkaszolgálatot teljesített. Ennek keserves, néha humort sem nélkülöző élményeit ismerteti az archív fotókkal, saját rajzokkal illusztrált érdekfeszítő mű.
„A tábornoki ellenőrzés következményeként elrendelték, hogy hétfőtől mi is tartsunk szolgálatot. Azaz közülünk, lapátos katonák közül jelöltek
ki kapuőrséget és naposokat. A kapuőrséget a hadseregben fegyverrel adták. Nekünk nem volt fegyverünk, de túltette magát ezen az apróságon parancsnokságunk.
Kiadták az utasítást, hogy a kapuőr valamilyen fegyvernek is beillő eszközzel álljon a kapuban, amely tulajdonképpen csak jelképes kapu volt, kapufélfákkal
keretezett széles nyílás. S mi légyen ez az instrumentum? Husáng, bunkó, furkósbot, lapát vagy ásó. Esetleg csákány.
– És ha közelebb akar jönni az ellenség, mit kiáltsunk neki? Állj, vagy lövök? – nevetett Ferde. – De a kapanyél csak a mesében sül el!
– Mit kiáltsanak, mit kiáltsanak? Mit tudom én! – bosszankodott Cigány őrmester. – Amit akarnak.
– Állj! Vagy leütlek! – vélte Kisolasz.
– Inkább azt: állj, vagy eláslak!
– Állj, vagy eláslak! Óriási!
A zászlóalj dőlt a röhögéstől.”
|
|
|
|
| KATALÓGUS | TARTALOM |
