A magyar katonai vezető- és tisztképzés története (előszó)
Jelen tanulmánykötet, amelyet a Tisztelt Olvasó a kezében tart, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 1996. október 8–9-én „A magyar katonai vezető- és tisztképzés 1100 éve” témájú tudományos konferencia előadásainak anyagát tartalmazza. A konferencia előtti megjelentetéssel az volt a szándékunk, hogy egyrészt ezzel is megtiszteljük valamennyi Kedves Vendégünket, másrészt gondosan megírt korrekt vitaanyagot biztosítsunk mindenki számára. A kötetben megjelent tanulmányok kronológiai sorrendben követik egymást, kisebb eltérésekkel ugyanúgy mint a konferencián megtartandó előadások. A kisebb eltérések konkrétan azt jelentik, hogy kiadványunk eleve több tanulmányt tartalmaz és terjedelemben bővebbek, mint az előadások, de egy szempontból szegényebbek is, hiszen a korábbi megjelenés miatt nem adhatja vissza a tanácskozás hangulatát, a kialakult vitákat és az esetleges konklúziókat.
E pár tájékoztató gondolat után feltétlenül szólnom kell a témáról, és magáról a konferenciáról. Az, hogy a konferencia a hadtörténelmi tanszék szervezésében megtartásra kerülhet, több tényező együttes hatásának köszönhető. Elsősorban annak, hogy a tisztképzés történetének kutatása az elmúlt évtizedben jelentős eredményeket produkált. Ezt bizonyítják kiadványunk tudományos igényű írásai, valamint több doktori, kandidátusi értekezés és számos egyéb tanulmány is. Másodsorban annak a fontos ténynek, hogy tisztképzési rendszerünk – ugyanúgy mint a magyar oktatásügy egésze – a permanens átszervezés időszakát éli, amely igényli a gondos körültekintést, a korszerű és a nemzeti sajátosságokat is figyelembe vevő megoldások keresését. Harmadsorban a millecentenáriumi ünnepségsorozatnak, melynek keretében mind a polgári, mind a katonai vezetéstől – pályázatok útján – kellő anyagi és erkölcsi támogatást kaptunk a konferencia megszervezéséhez és a tanulmánykötet megjelentetéséhez.
Eközben nem lehet vitás, hogy számunkra a legfontosabb területet a napirenden levő oktatásügyünk reformja jelenti. Mint ismert függetlenségünk hiányában a magyar oktatásügynek alig voltak olyan rövid időszakai, amikor korlátok és idegen befolyások nélkül létezhetett. Az idegen nagyhatalmi érdekek és ideológiai befolyások legélesebben és legkárosabban a mindenkori tisztképzési rendszerünket érintették. Így volt ez pl. az Osztrák-Magyar Monarchiában és a második világháború után is. Az alávetettség és kiszolgáltatottság sajnos sorvasztólag hatott a tisztképzésre és a tudományos életre egyaránt. Úgy gondolom mai lehetőségeinkkel akkor élünk helyesen, ha a modern nyugati gyakorlatokból indulunk ki, de maximálisan szem előtt tartjuk sajátosságainkat, értékeinket és nemzeti érdekeinket. Ehhez jó eligazodást adhat tisztképzésünk történetének áttekintése, pozitív és negatív tapasztalatainknak elemzése.
Ezen előszó nyújtotta lehetőségeket kihasználva köszönetet mondok a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának, a Honfoglalás 1100 éves évfordulója Emlékbizottságának, a Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz Alapnak, a Honvédelmi Minisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Kulturális Főosztályának, és az Oktatási és Tudományszervező Főosztályának, a Magyar Honvédség Parancsnoksága Humánszolgálati Csoportfőnökségének és egyetemünk vezetésének, hogy anyagi támogatásukkal lehetővé tették e tanulmánykötet megjelentetését és konferenciánk megtartását.
Köszönöm a tanulmánykötet szervezőinek, a konferencia előadóinak, hogy vállalták a részvételt és munkájukkal hozzájárultak az eredményes lebonyolításhoz.
Végül tanszékünk nevében köszönöm minden Kedves Vendégünknek a megjelenést és kellemes, hasznos tanácskozást kívánok.
Dr. Lengyel Ferenc
alezredes,
tanszékvezető-helyettes
KATALÓGUS | TARTALOM |