Úgy hozta a sors, hogy egy szép szeptemberi napon – 1986-ot írtunk akkor – én is tagja lettemaz MN 4730 nagy hírű gépesített lövészalakulatának, amit Dózsa György, illetve Thury György ezrednek,majd később dandárnak neveztek.Emlékkönyvünkbeaz 1970-es évek és az 1997. évi megszűnés között rövidebb-hosszabb ideig itt szolgáló katonák és polgáriak visszaemlékezéseit gyűjtöttük csokorba. Az olvasó valós történeteket, régi emlékeket, anekdotákat olvashat a visszaemlékezésekben. Mindenki számára fontos, hogy visszatekintsen a kezdetekre, és egy-egy saját történetét megossza. Az ilyen lehetőségek erősítik az emberi kötelékeket, fenntartják a bajtársiasság érzését. Ez a könyv méltó emléket állít mindazoknak, akik valaha itt teljesítettek szolgálatot, vagy valamilyen beosztásban az alakulat tagjai voltak. Köszönet a szerzőknek és mindazoknak, akik kivették részüket a könyv létrehozásából, elkészítéséből. Tiszta szívből ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, természetesen azon bajtársainknak, akik valaha ennél az alakulatnál védték a hazát. Kívánok a kedves olvasónak kellemes időtöltést, szórakozást, akik pedig valamilyen módon kötődnek az alakulathoz, jó nosztalgiázást.

Nagykanizsa, 2022. október 22.
Körtvélyessy Attila ny. r. alezredes,
a Nagykanizsai Honvéd Egyesület elnöke